Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Parlament! Ön sokféle jelzőt használt 2010 költségvetésére, egyrészt azt mondta, hogy ez a józan ész költségvetése. Szeretném önt akkor megkérdezni, hogy az ön józan esze megvolt-e akkor, amikor a Gyurcsány-kormány minisztereként tevékeny részese volt azon költségvetési helyzet előidézésének, amelyben aztán válságkezelő kormányfőként a válság kezelésére vállalkozott. Ha most tudja azt, hogy csak azt lehet elkölteni, ami a költségvetés bevételi oldalán megvan, akkor ez a józan esze miért nem volt meg az előző időszakokban?

Amikor ön miniszterelnökként megszólal, akár házszabályszerűen, akár a Házszabályt sértve, én egyébként azt gondolom, hogy önnek politikai törekvése is az, hogy minden alkalommal a valóságot elfedje, és elmondja, hogy ez egy jó költségvetés, ami itt elő van készítve - mi erről egészen mást gondolunk. Önnek azonban azzal kellene mindig kezdenie a mondanivalóját, hogy önnek és ennek a kormánynak, vagy az előző kormánynak, aminek ön részese volt, milyen része van ennek a válságnak az előidézésében. Hiába akarják elhitetni az országgal, hogy a válság úgy szakadt ránk, ahogy ránk szakadt, és mi erről nem tehetünk, az ország képviselői és az ország polgárai is tudják azt, hogy önöknek ebben tevékeny részük volt. A válság nyilvánvalóan elért volna minket akkor is, hogy ha egy kiegyensúlyozott és normális költségvetési politikát folytatott volna a szociálliberális kormány, de mivel ezt nem tette, és a józan ésszel szemben politizált, ezért a válság minket súlyosabban érintett.

Azt is mondhatnám önöknek, hogy működtek azok a kádári reflexek, amelyek mindig előjöttek akkor, amikor nincsen politikai legitimitása egy kormánynak, akkor megpróbálja ezt a legitimitást megvásárolni. Önök is ezt tették éveken keresztül, ezért nyakló nélkül költekeztek. Nem is lenne ez olyan nagyon tragikus, ha látnánk ennek a költekezésnek az eredményét. Az ország siralmas állapotát látva, eredményeket nem látunk, csak azt látjuk, hogy az ország egy kilátástalan adósságcsapdába vezényelte magát az önök kormányzása alatt. Ebből kell kiindulnunk, hogy az utánunk következő politikusgenerációk és adófizető polgárok vére-verejtéke kell ahhoz, hogy egyszer majd ettől az ország megszabaduljon, ettől a helyzettől, amibe önök belelavírozták az országot.

Ön azt mondja, hogy ez az adócsökkentés költségvetése. Ha én megnézem azt, hogy az utóbbi két költségvetési évben önök mit csináltak, akkor legfeljebb jóindulattal azt mondhatom, hogy egyfajta adóátrendezés történt. Csökkentették a személyi jövedelemadót és a béreket terhelő adókat, ugyanakkor megemelték a fogyasztást terhelő adókat. Összességében csökkentésről szó nincs, csak egy adóátrendezés történt. Az állampolgár nemcsak személyi jövedelemadóval rendelkezik, és persze örül annak, hogyha valamivel több marad a zsebében, de ugyanakkor minden pillanatban fogyaszt is, amikor a villanyt felkapcsolja, amikor a vízcsapot megnyitja, és sorolhatnám tovább, és minden egyes alkalommal áfát fizet. Tehát terhek csökkentéséről ebben a kétéves ciklusban, amit önökkel együtt végigéltünk, azt gondolom, hogy szó nincs, csak egyfajta adóátrendeződésről.

Stabilitást hoz ez a költségvetés. Ön, miniszterelnök úr, amióta ebben a székben van, mindig csak makroszámokban gondolkodott. Persze, miniszterelnökként kell is ezekben gondolkodnia. De miféle stabilitást hoz ez a költségvetés, mondjuk, az Ormánságnak, hogy csak egy leszakadt régiót mondjak, az ott élő polgároknak, vagy Északkelet-Magyarországon, ahol kilátástalan a munkanélküliség? Ön persze elmondhatja, hogy százezer embernek valamilyen módon, nagyon drágán, átmenetileg munkát adott azzal, hogy közmunkaprogramokat indított az "Út a munkához" program keretében. Ön nagyon jól tudja, hogy ez még félmegoldásnak sem jó; nemhogy fékezni tudta volna a munkanélküliség növekedését, a munkanélküliség drasztikus módon növekedett eddig is, és növekedni fog az elkövetkezendő időszakban is.

Kérdésem: megteremtettük-e, mondjuk, ebben a költségvetésben tényleg egy jövendő növekedésnek az alapjait? Ön persze azzal, hogy megőrizte az ország fizetőképességét átmenetileg - mert ezt elismerem, hogy ez megtörtént -, azt mondja, hogy ez önmagában megalapoz egy elkövetkezendő növekedést. Hallgasson azokra a közgazdász hozzáértőkre is, akik itt a költségvetés vitája során a sajtón keresztül is megszólaltak! (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Most, hogy szóba hozom őket, máris érzékenyen érinti ez az ön képviselőit, akik azt mondják, hogy ilyenfajta növekedési elemeket nem tudtak beleépíteni ebbe a költségvetésbe. Nemhogy stabilitást hozna, azt gondolom, hogy ez a költségvetés azt az elképesztő nyomort, amit önök a kormányzásuk során létrehoztak, ezt stabilizálja. Tehát nem a növekedést alapozza meg, hanem tartósan elmélyíti ezt a nyomort az országban.

Egy új kormányra van szükség, ami ebből a lehetetlen helyzetből majd (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nagy nehézségek árán kivezeti az országot. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)