Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés döntése a 2015. évi tavaszi ülésszak munkarendjéről.

Az Országgyűlés 2015. évi tavaszi ülésszakán február 16-tól az alábbiak szerint ülésezik: február 16. és 18., hétfő és szerda; február 20. és 23., péntek és hétfő; március 2-3-4-5. és március 9., hétfő, kedd, szerda, csütörtök és hétfő; március 16-17-18-19. és március 23., hétfő, kedd, szerda, csütörtök és hétfő; március 30-31., április 1-2., valamint április 7., hétfő, kedd, szerda, csütörtök és kedd, április 6. húsvéthétfő miatt; április 13-14-15-16. és április 20., hétfő, kedd, szerda, csütörtök és hétfő; április 27-28-29-30. és május 4., hétfő, kedd, szerda, csütörtök és hétfő; május 11-12. és május 19., hétfő, kedd és hétfő; május 15-18. között a NATO tavaszi közgyűlésére kerül sor; május 26-27-28-29., kedd, szerda, csütörtök és péntek; május 25. pünkösdhétfő; június 1., hétfő; június 8-9-10., hétfő, kedd, szerda; június 15. hétfő.

Az Országgyűlés bizottságai a részletes vitákat a plenáris ülések második hetében folytatják le. Pénteken a képviselők megbízatásukkal összefüggő egyéb feladataikat látják el.

A plenáris ülések munkarendje: a február 16. és 18., hétfő, szerda, valamint a február 20. és 23., péntek és hétfői ülések munkarendjét az adott ülések napirendi javaslatai tartalmazzák.

A plenáris ülések munkarendje 2015. március 2-ától az ülés első hetében, hétfőn: kezdés 13 órakor, napirend előtti felszólalások körülbelül 13-14 óra között; napirend elfogadása; határozathozatalok körülbelül 14 órától; interpellációk 14-16 óra között; azonnali kérdések és válaszok órája 16-17 óra között; határozathozatalok körülbelül 17 órától; befejezés a napirendi pontok megtárgyalása után.

Kedden kezdés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal 9-10 óra között; határozathozatalok körülbelül 10 órától; befejezés a napirendi pontok megtárgyalása után.

Szerdán kezdés 9 órakor, befejezés a napirendi pontok megtárgyalása után.

Csütörtökön kezdés 9 órakor, befejezés a napirendi pontok megtárgyalása után.

Az ülés második hetében, hétfőn kezdés 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal körülbelül 11-12 óra között; kérdések 12-13 óra 30 perc között; azonnali kérdések és válaszok órája 13 óra 30 ‑ 14 óra 30 perc között.

Az ülések második hetében a napirend előtti felszólalások elhangzását az Országgyűlés 2015. február 16-ai ülésén elfogadott határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés biztosítja. A házelnök az Országgyűlés üléseit szükség szerint más napokra is összehívhatja. Az Országgyűlés a munkarendtől az ülés napirendjének elfogadásáról történő szavazás után szükség szerint eltérhet.

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Farkas Gergely képviselő úrnak, a Jobbik a képviselőjének, háromperces időkeretben.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal kell kezdenem, hogy én mindig is örülök, ha a házvezetés fejlődik, és abban, hogy idén már osztottak ki ülésrendre vonatkozó kártyákat, amik itt szoktak ilyenkor üléskezdéskor várni minket, ebből már azt látom, hogy önök is belátták, teljesen felesleges, ugyanis a valóságnak semmilyen köze nincs ahhoz, amit önök előre meghatároznak, és ez, úgy gondolom, kritika is az elmúlt négy és fél év ülésezésére, törvényhozási gyakorlatára.

Erről a mostani új, kéthetes ülésezési rendről is azt kell elmondanunk, hogy ez egy álvita, álkérdés, mert nem ez a valódi kérdés, hogy egyhetes vagy kéthetes ülésezés lesz, hanem hogy a kormány és a Fidesz frakciója mikor fog áttérni végre arra a rendre, miszerint kiszámíthatóan, tervezhetően, időben benyújtják a javaslatokat, arra hagynak elég időt, merthogy az elmúlt négy és fél évben nem volt erre példa.

(14.20)

Sokkal inkább arra volt példa, hogy állandóan házszabálytól való eltéréssel kellett elfogadni törvényeket, néhány napot hagytak a törvény benyújtásától kezdve azok elfogadásáig arra, hogy egyáltalán az ellenzéki frakciók megnézhessék azokat, hozzászólhassanak, érdemi vita nem alakult ki a parlamentben, egyeztetéseket nem lehetett lefolytatni, módosító javaslatokkal számtalan alkalommal átírták ezeket a törvényjavaslatokat. A Törvényalkotási bizottságban már rendszeressé vált, hogy olvasási szünetet kell elrendelni azért, hogy az ott kiosztott több tíz oldalas módosító javaslatokat egyáltalán át tudják lapozni a képviselők, hogy tudják, miről kell szavazniuk néhány perccel később. Tehát ez a gyakorlat az, ami felháborító, és itt nem az egyhetes-kéthetes ülésezés a fő kérdés ‑ mert ez egy álvita, egy álkérdés ‑, hanem az, hogy az önök kormánya és az önök frakciója mikor fog végre tervezhetően, kiszámíthatóan ráállni arra, hogy tényleg a parlament méltóságának megfelelően zajlódjon itt a törvényhozás.

Ami viszont probléma ezzel a kéthetes ülésezéssel, az a második hét hétfője, amely napot azáltal, hogy nem fognak elhangzani interpellációk, nem szükséges határozatképesség, teljesen eljelenték­telenítik, ugyanis borítékolható az, hogy üres padsorok lesznek itt velünk szemben, az államtitkárok egymagukban fognak válaszolgatni a kérdésekre. Úgy gondolom, hogy ahelyett, hogy azt erősítenék, hogy visszaadjuk a társadalomnak azt a hitét, hogy itt érdemi munka folyik, igenis a parlamenti munkának van becsülete, önök az ellenkező irányba tesznek lépéseket, és azt fogják elérni, hogy még inkább jelentéktelenné válik, még inkább közröhej tárgya lesz a parlamenti munka a társadalom részéről, a választópolgárok részéről.

Ez a nagy probléma ezzel, és az is probléma, hogy például interpellációkra ‑ amely egy komoly lehetőség arra, hogy a parlament gyakorolja a kormány ellenőrzési jogkörét ‑ csak kéthetente lesz lehetőség. Való igaz, hogy ugyanakkora időkeret fog rendelkezésre állni, de akkor sem mindegy, hogy kéthetente van arra lehetőség, hogy önök szavazzanak, vagy pedig minden héten meg tudjuk ezt tenni. Összességében tehát továbbra is álvitának tartjuk, nem ez a fő kérdés, hanem hogy önök mikor állnak át arra, hogy kiszámíthatóvá teszik a törvényhozást.

Ezen kellene inkább dolgozni, nem pedig eljelentékteleníteni a parlamenti munkát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Szél Bernadett képviselő asszony következik, az LMP képviselőjeként. Parancsoljon!

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt képviselőtársaim, különösen tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, régóta lehetett már hallani, hogy önök erre készülnek, hogy áttérnek egyfajta kéthetes ciklusra. Ez most bekövetkezett, és félő, hogy az ellenzék jogosítványainak ez további csökkenését fogja eredményezni, ezért kérte azt az LMP frakciója, hogy nyáron a tapasztalatok fényében vizsgáljuk felül a tapasztalatokat, hogy az elmúlt hónapban pontosan mit eredményezett nemcsak a Ház méltóságával és az ellenzéknek az ellenőrzési jogosítványaival kapcsolatban ez az új ülésrend, hanem az állampolgárok mit gondolnak arról, hogy mit okoztak önök ezzel a parlamenti munkának, és ezáltal miként tudjuk őket jobban képviselni, a heti ciklusban vagy a kétheti ciklusban.

Az interpellációk valóban egy fájó pont, bár az LMP elérte, hogy ne másfél órára csökkentsék kéthetente ezt az időintervallumot, hanem maradjon két óra, de azért hozzáteszem, hogy kéthetente kettő óra nem egyenlő heti egy órával, hiszen a politikai agenda annyira gyors, hogy mindenképpen hasznosabb lenne, ha hetente tudnánk önöket arról kérdezni, hogy mi a véleményük bizonyos kardinális kérdésekről. Erre mostantól nem lesz lehetőségünk.

Szintén kifogásoltam azt, hogy nem lehet tudni, hogy mi lesz a televíziós közvetítésekkel, hiszen nemcsak mi szeretnénk önöket ellenőrizni, hanem az állampolgárok mindannyian ellenőriznek minket, amikor televízión keresztül nézik a munkánkat itt bent. Sajátos módon elég cinikus módon utasították el az ezzel kapcsolatos kérdéseimet. Én szeretném, ha önök nagyobb figyelmet szentelnének annak, hogy a teljes parlamenti munka követhető legyen minden egyes magyar állampolgár számára. A közszolgálati funkció pontosan ezt jelenti, hogy ilyen megkereséseknek, ilyen követeléseknek engedni kell tudni.

Szintén problémásnak tartom azt, és önöknek nyilván kényelmesebb, ha nem kell felutazniuk hetente Budapestre, de tényleg azt gondolom, hogy az, hogy a választópolgárokat kéthetente egy kihalt ülésterem látványa fogja fogadni, amit már azért megszoktak az előző ciklusból, de hogy teljesen nyilvánvaló lesz az, hogy nem zajlik érdemi munka, mert önök ezzel a javaslattal is egy olyan irányban mozdítják el a parlament működését, amely gyakorlatilag a mi munkánkat megnehezíti, az ellenőrzési jogainkat csökkenti.

Problémásnak tartom azt is, hogy az önök hozzáállása az elmúlt évek során, holott kaptak számos visszajelzést, hogy ez nem szimpatikus a magyar emberek számára, nem változott. Önök leszoktatták önmagukat a gondolkodásról, gombnyomogató képviselőkké váltak (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), nincsenek érdemi viták itt bent az ülésteremben, és nincsenek érdemi viták a bizottságokban sem. Képesek voltak ma is úgy leszavazni a MET-tel kapcsolatos LMP-s indítványt, hogy egész egyszerűen nem mondták, hogy miért teszik meg azt. Azt gondolom, hogy a parlament méltóságát leginkább az veszélyezteti, ha olyan képviselők ülnek bent, akik nem indokolják meg a döntéseiket, és egy olyan munkarendet vezetnek be, amelyben még itt bent se kell tartózkodni meghatározott időközönként, hogy például a sajtó munkatársai számára válaszolniuk kelljen bizonyos kérdésekre.

Összességében az LMP frakciója (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nemmel fog szavazni erre az indítványra. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Most Harangozó Tamás Attila MSZP-s képviselő úré a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elmondtuk a házbizottsági ülés után is, nem változott a véleményünk, ez a javaslat visszaélésszerű, hiszen az országgyűlési törvény, a házszabály heti ülésezésre van kialakítva, és önök nem ezeket a törvényeket módosítják, hanem egyszerű napirend-megszavazással, illetve házszabálytól eltéréssel kívánják visszaélésszerűen megkerülni ezeket a törvényeket.

Másrészt csorbítja az ellenzéki jogosítványokat. Nem kell messzire menni, a lényeg az, hogy a heti interpellációs lehetőségeket elveszik az ellenzéktől, és csak kéthetente lehet ezzel az eszközzel élni, ezen semmit nem változtat, ha kéthetente több idő lesz rá.

De a legfontosabb az, hogy nem ad garanciát a kiszámítható minőségi jogalkotásra, ami állítólagosan ennek a javaslatnak a legfontosabb része. Hogy mennyire nem, arról a parlament kezdése és ennek a hétnek az ülésezése ad leginkább támpontot, hiszen elnök úr a javaslatát még a házbizottsági ülés előtt úgy küldte ki írásban, hogy már most hétfőtől e menetrend szerint kezdődött volna a parlament ülése, mire kiderült, hogy a kormány olyan két új törvényjavaslatot hoz be a parlament elé, amely azonnal hamvába holttá tette ezt az ötletet, azonnal meghazudtolta, hogy egyébként ez a javaslat elindulhasson ezen a héten. Most épp március 1-jéről beszélnek. Nem látjuk annak a garanciáját sem, hogy az is össze fog jönni.

Miről van szó? Pontosan arról van szó, képviselőtársaim, hogy ezen a héten itt a javaslatuk szerint két olyan törvényt fogunk kivételes eljárásban tárgyalni, sőt összesen három olyan törvényt, amelyet azért kell tárgyalnunk, mert önök kapkodó, hozzá nem értő, minősíthetetlen módon hozzák a törvényeket. Az egyik ilyen az EKAER, a közúti áruellenőrző rendszer, ami vállalkozások ezreit, tízezreit veszélyezteti a rossz működésével, ilyen a devizahiteles törvényük kijavítása, amit szintén kapkodás közepette rengeteg hibával fogadtak el, és ilyen a jövedéki törvény, amely majdnem egy teljes egész ágazatot tett tönkre, és talán emlékeznek rá, januárban komoly üzengetés volt a Fidesz-frakció és a kormány között, hogy akkor kinek van ebben igaza.

Végezetül, ami a legfontosabb, az igazi ok a Házbizottságban is elhangzott, tisztelt képviselőtársaim, a dolog arról szól, hogy önöknek a második héten nem kell jelenlétet biztosítaniuk az Országgyűlésben, magyarul, a kormánypárti többség képviselői nemcsak a dupla fizetés után, a miniszteri biztosság és egyéb más dupla juttatás után rohangásznak, hanem nem akarnak, csak kéthetente bejárni a munkahelyükre dolgozni.

Erről szól a történet, minden más az púder. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most Varju Lászlóé a szó.

VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem csodálom, hogy a házbizottsági ülésen nem jutottak egyetértésre abban, hogy hogyan is alakuljon a munkarend, hiszen ami az előterjesztésben megjelenik, egyértelműen el nem fogadható. Ennek oka természetesen sok fejezetben felsorolható, és ebből néhányat már hallottunk is, de az egyik legnagyobb probléma az, hogy mindaz, amit önök itt előterjesztenek, azoknak az előkészítettsége olyan, hogy az nagyon sok vitatnivalót hagy maga után. Éppen ezért ez a munkaforma így nem támogatható. Különösen nagy baj az, ha önök ezen a korábbi gyakorlatukon nem is akarnak változtatni, és olyan módon például ma is a gazdasági bizottsági ülésre bekerülő törvénytervezet képviselői módosító indítványa jön be ad hoc jelleggel elbújtatva, miközben a kormány kezdeményezi; ennek így semmilyen módon, azt gondolom, nincs értelme.

Ha önök képesek lesznek arra, hogy az előkészítő munkát olyan módon végezzék, hogy érdemi vitára kerülhessen sor, akkor talán lesz ebből olyan munkarend, ami támogatható. Egyidejűleg van egy korábbi ígérvényük, aminek mind ez idáig nem tettek eleget, hogy a bizottsági üléseknek kellő nyilvánosságot eddig nem adtak, ezért természetesen az ellenzéki pártok és így a Demokratikus Koalíció is abban érdekelt, hogy igen, itt a plenáris ülésen minél több mindenről lehessen szót ejteni.

(14.30)

De az, hogy önök a törvényalkotás valódi területét elhelyezik és eldugják a bizottsági ülésekre, majd egyébként azt megpróbálják eltussolni, ez elfogadhatatlan, és ebben a formában ez semmiképpen nem támogatható.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a független képviselők körében.)

ELNÖK: Gulyás Gergely képviselő úr következik, a Fidesz részéről.

DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az új házszabály elfogadását követően a részletes vita egy része valóban a bizottságokhoz került át. Már akkor jeleztük, hogy az új házszabály nem hoz változást a tekintetben, hogy a Ház mind hetes, mind kéthetes, mind háromhetes ülésezési rend mellett tud működni; ez így volt a korábbi házszabálynál is.

Ugyanakkor szerintem nem lehet vitatni azt, hogy a tervezettebb törvényalkotáshoz éppen arra van szükség, hogy a parlamenti munkahetet inkább egy bizottsági munkahét kövesse, és a bizottsági munkának is legyen megfelelő súlya, és megfelelő idő arra, hogy ezt ki tudjuk használni.

Ami a nyilvánosságot illeti: szeretném tájékoztatni Varju képviselő urat, hogy az ellenzéki kérést megfogadva tettük lehetővé azt, hogy a Törvényalkotási bizottság minden egyes ülése bármilyen tévétársaság számára közvetíthető (Dr. Harangozó Tamás Attila: Köszönjük.); pontosan ugyanolyan feltételek érvényesek a Törvényalkotási bizottság munkájára, mint amelyek az Országgyűlés plenáris ülésére.

Ami az ellenzéki jogosítványokat illeti: az ellenzék ellenőrzési jogosítványai semmilyen tekintetben nem csorbulnak az új rendszerben (Dr. Harangozó Tamás Attila: Interpelláció!), pontosan úgy van lehetőség minden héten azonnali kérdést feltenni az ellenzéki képviselőknek, mint ahogy eddig lehetett. Azoknak az ügyeknek a tisztázására, amelyek azonnali politikai kérdéseket vetnek föl, eddig is az azonnali kérdés intézménye szolgált; és ugyannyi időben lesz lehetőség interpellációra is, mint eddig, és a kérdések feltételére is.

Mindig nemzetközi gyakorlatra hivatkozik az ellenzék. Azt tudjuk mondani, hogy az Európai Unió számtalan tagállamában nincsen hetes ülésezési rend (Közbeszólás az MSZP soraiban: Ezek működő országok!), sem Ausztriában, sem Németországban, sem a visegrádi államok egyikében sincs ilyen, de Franciaországban, Litvániában és Szlovéniában sincsen heti ülésezési rend.

Magyarországon továbbra is heti ülésezési rend lesz, éppen annak érdekében, hogy a második héten is az ellenzéki jogosítványokat valamennyi ellenzéki frakció gyakorolhassa.

Ezért nem értjük azt, hogy ezt az abszolút jó szándékú, a törvényalkotást egyébként érdemben lassító javaslatot az ellenzék miért nem tudja támogatni. Ha valaki megnézni azt, hogy egy jogszabály elfogadása ezt követően mennyi időt vesz igénybe, akkor azt látja, hogy míg eddig négy hét alatt lehetett egy törvényt elfogadni, most rendes eljárásrend mellett ez öt hét lesz, tehát ilyen értelemben a jogalkotás is lassul.

Végül szeretnék kitérni arra, hogy most a házszabálytól eltérésre miért van szükség, és miről szavaznak az ellenzéki képviselők. A házszabálytól eltérés azt teszi lehetővé, hogy a második héten is lehessen napirend előtti felszólalás. Tehát akkor, amikor most döntünk a házszabálytól eltérésről, akkor az ellenzéki képviselőknek arról kell dönteni, hogy kívánnak-e élni a második, a B-héten is a napirend előtti felszólalás lehetőségével. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) A mi frakciónk ezt támogatni fogja. Mi azt szeretnénk, ha önöknek semmilyen ellenőrzési jogosítványa nem sérülne, ezért, ha önök is úgy döntenek, és támogatják a házszabálytól eltérést, akkor e tekintetben sem fog semmilyen ellenzéki ellenőrzési jogosítvány a legcsekélyebb mértékben sem csorbulni. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.)

Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most az Országgyűlés döntése következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a 2015. évi tavaszi ülésszak javasolt munkarendjét. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 117 igen szavazattal, 50 nem ellenében, tartózkodás nélkül a munkarendre vonatkozó javaslatot elfogadta.

Tisztelt Ház! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendről, az ülés időtartamáról, a felszólalási időkeretekről, a vezérszónoki felszólalásokról az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk.

Soron következik a napirenden kívüli felszólalások rendjét érintő, házszabálytól eltérés döntéshozatala. A Házbizottság ülésén nem alakult ki egyetértés ebben a kérdésben, ezért felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, ismertesse elnöki jogkörben előterjesztett javaslatomat.

Felszólalások:   33-35   36-47   47-49      Ülésnap adatai