Készült: 2024.03.29.16:44:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

170. ülésnap (2016.09.27.), 65. felszólalás
Felszólaló Kósa Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:25


Felszólalások:  Előző  65  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A CETA‑egyezmény tárgyalásakor a Fidesz-frakció nem a tárgyi kérdéshez, hanem a politikai kérdéshez a következőt szeretné az Országgyűléssel megosztani.

(11.50)

Az a helyzet, hogy a kormány egy olyan előterjesztést tett a Ház elé, ami valójában - a parlamenti határozati javaslat is erről szól - vagylagos álláspontot tükröz. Tehát a kormány ezt hivatalosan is közölte: a parlament döntését figyelembe véve szeretné a magyar álláspontot képviselni az aláírási ceremónián is és természetesen a későbbi ratifikációs folyamatban.

A Fidesz-frakció hétfőn úgy döntött, hogy tekintettel arra, hogy ez az egész egyezmény egyáltalán nem pártpolitikai metszetben értelmezhető, ez megint az a hosszú távú nemzetstratégiai kérdés, amiben rendkívül fontos lenne a parlamentnek valamifajta konszenzusos álláspontja. Ezért nem előzetesen döntöttünk már a parlamenti vita előtt arról, hogy most milyen irányú vitát szeretnénk folytatni, hanem - és majd a hozzászólásainkból is hallhatják - kifejezetten egy olyan vitára lenne szükség szerintünk, amikor nem a politikai, pártpolitikai elkötelezettség dominálja a vitát, hanem valamilyen módon megpróbálunk az érvek, ellenérvek hatására konszenzusra jutni.

Tehát ebben teljes mértékben nyitottak vagyunk, és szeretném kérni azt a tisztelt Háztól, hogy a Fidesz-szónokokat is abban az értelemben hallgassák, hogy a frakció még nem foglalt állást. Majd a vita lezárása után és a részletes vita lezárása után, még az október 10‑e körül esedékes szavazás előtt fogunk végleges álláspontot kialakítani, és rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy a parlament és a különböző frakciók és pártok milyen álláspontot képviselnek ebben az ügyben. Ezért a Fidesz hozzászólói természetesen egy‑egy közös álláspontot képviselnek, ami viszont nem a frakció egészének az álláspontja, mert több különböző vélemény van ezzel kapcsolatban.

Jómagam is akkor nem mint frakcióvezető, aki frakcióálláspontot képvisel, hanem mint országgyűlési képviselő és a Fidesz elnökségének tagja szeretném azt mondani a Háznak, hogy a kérdés megítélésénél néhány szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nemcsak az a kérdés, hogy akkor ebben a konkrét kereskedelempolitikai egyezményben milyen tárgyi problémák vannak és milyen tárgyi megoldások, hanem nekünk azt is figyelnünk kell, hogy az egész egyezmény körülötti politikai körülállás, ha úgy tetszik, kontextus, az milyen. Először is teljesen világos, hogy ez az egyezmény szoros meg laza, tehát egyszerre ilyen ambivalens viszonyban van a TTIP-vel, mert egyébként teljesen nyilvánvaló, hogy amelyik előbb születik meg és ratifikálódik és hatályba lép, az határozza meg a későbbieknek a kereteit. Én azt nem tartom elképzelhetőnek, hogy az egyik konstrukcióban valamiben megállapodunk, és a másikban ahhoz képest gyökeresen eltérő konstrukciót léptetünk életbe. Főleg azért nem, mert egyébként a szóban forgó államok egy közös észak-amerikai kereskedelmi övezetnek a részei, ami a NAFTA. Tehát ilyen értelemben a CETA most megelőzi a TTIP-t, és ha ezt elfogadjuk, a CETA lesz az iránymutató, és egyébként a magyar érdekek szempontjából ez sokkal kedvezőbb körülállás, mintha a TTIP lenne iránymutató a CETA számára. Ez a meggyőződésem.

A másik, hogy azt is figyelembe kell venni, hogy a saját szövetségünk, az Európai Unió és annak a gazdasági értelemben és politikai értelemben is vezető államai és térségei milyen álláspontot képviselnek. Ugyanis rendkívül kockázatos, hogyha Magyarország adott esetben - és fel kell mérni ezeket a kockázatokat - egy olyan kérdésben foglal állást, amivel például az Európai Unió közép- és hosszú távú kereskedelempolitikai elképzeléseit egy szem magában akasztja meg. Meg lehet ezt tenni, de azért ennek a kockázatait fel kell mérni.

Én úgy látom, hogy ha döntést is hozunk majd októberben, az is csak az első döntés, mert később még mindenképpen egy ratifikációra is szükség van. Azt látni kell, hogy ha október közepén a magyar parlament álláspontja nemleges, és a kormány ezt képviseli - képviselnie is kell - az aláírási ceremónián, akkor az egész dolog elbukik, mert az Unió nem fog belemenni egy olyan döntési folyamatba, aminek a végén nagy valószínűséggel a ratifikációnál az egész ügy megbukik. Tehát kulcskérdés, hogy a magyar parlament ebben milyen álláspontot képvisel.

Ezt szerettem volna önökkel megosztani, és átadom a szót a vezérszónok kollégánknak, Németh Zsoltnak.




Felszólalások:  Előző  65  Következő    Ülésnap adatai