Készült: 2024.03.29.12:07:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

269. ülésnap (2005.11.22.), 34. felszólalás
Felszólaló Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:17


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A bizottság vitájára mindannyian magunkkal hoztuk annak a példátlanul gazdag egyeztetéssorozatnak a tapasztalatait is, amelynek közvetlenül vagy közvetve részesei voltunk szűkebb hazánkban. Ritkán látható széles körű egyeztetés volt ez, hiszen az önkormányzatok mellett civil szervezetek, vállalkozók széles körben mondhattak véleményt, kereshették önmaguk programját, a számukra lelkesítő elemeket az elképzelések sorában.

Ugyanakkor tapasztalható volt némi zavar is ezeken a konzultációkon, amely belengte a költségvetési bizottság témáról folytatott vitáját is, ez pedig az előterjesztés stílusának, jellegének szokatlansága. A 2020-ig szóló elvi célkitűzések vitája, a 2007-2013-ra vonatkozó stratégiai célok jellege olyan, hogy sokkal inkább képesek vagyunk a holnap bevezetendő, a holnap várható elképzelések hatását, térségünkre gyakorolt előnyét, hátrányát megítélni, mint ilyen időtáv iránymutató gondolatait minősíteni.

Emiatt két véglet érvényesült a költségvetési bizottság vitájában is: túl széles, mindent megfogalmaz, hangzott egyik oldalról a kritika, úgy fogalmazott egyik képviselőtársunk, hogy túl sokat markol és keveset fog ezáltal az előterjesztés, majd ugyanarról az oldalról két perc múlva sorolták, hogy ezt vagy azt mint hiányt jó lenne beépíteni még a koncepcióba.

A regionális versenyképesség és egyáltalán a regionalizmus szerepének, a régiók szerepének a növekedése a forráselosztásban, a tervezésben egyértelműen és mindkét oldalról támogatásra talált. Azt sem vitatta senki, hogy a program valóra váltásával valóban Európa egyik legdinamikusabb országa, a versenyképesség, az igazságosság és a fenntartható fejlődés országa lehetünk. Annak a világos programja ez, hogy 2020-ig miként integrálódhatunk a tudásalapú Európába.

Ugyanakkor helyet kapott a vitában az is, hogy ez nem pusztán egy szikár fejlesztési program, lépések egymásutánja, lényegesen több ennél: célul tűzi ki a társadalmi összetartozásnak, a szolidaritásnak, a másik törekvése elfogadásának, mi több, e törekvések támogatásának szükségességét is. Konszenzus és kohézió. Ezért több, mint egyszerű dilemma, hogy elfogadjuk-e, azonosulunk-e a fejlesztési pólusok koncepcióban kijelölt helyszíneivel, egyáltalán ennek gondolatával.

Hogy ez nem pénzügyi kérdés, ez a vitában is igazolódott, hiszen mindössze 3-4 százalékát vonja el a rendelkezésre álló forrásoknak. Ezzel párhuzamosan vetődik föl aztán az is, hogy mit mondunk a leszakadók problémáira. Ez az egyik központi kérdése volt a költségvetési bizottság vitájának. Ezen a ponton többen paradigmaváltást olvastunk ki az előterjesztésből, hiszen a leszakadó térségekért folytatott eddigi politika minimum felülvizsgálatra szorul, hisz ahelyett, hogy csökkent volna a leszakadók és az élenjárók közti távolság, a legtöbb helyen stagnálásról, sőt, a távolság növekedéséről beszélhetünk.

Éppen ezért kevéssé a nyújtott támogatások és ezen keresztül a lelkiismeretünk oldása a fontos, hanem meg kell találni ezekben a leszakadó térségekben is a versenyképesség, a valamiben jó, a valamiben előreléphet programjának lehetőségét, és ennek finanszírozásával a központi források mellett a vállalkozók, a helyi önkormányzatok tőkéje is bekapcsolható lesz. És itt talál egymásra újra a fejlődési pólusok és a leszakadó térségek problematikája, a városhálózatok együttműködésének kérdése, tehát hogy a fejlődési pólusnak igenis van felelőssége, hogy a régió felzárkóztatásában, a kapcsolódó programok megtalálásába hogyan, miként tudja bekapcsolni a térség egészét.

Végezetül mint költségvetési bizottság talán helyesen két lényeges dologra irányult a figyelem, ez pedig az, hogy a 2007-es költségvetést már új szerkezetben, tükröztetve az itt sorjázó célokat kell előkészíteni, válaszolni a koncepcióban megfogalmazódó kívánságokra, hangsúlyokra, és ugyancsak a 2007-es költségvetésben válaszolni kell arra a dilemmára is, hogy a csak magyar forrásból támogatható célok miként építhetők be a költségvetésbe, itt elsősorban a legkisebb települések problematikája fogalmazódott meg.

Végezetül: a bizottság 15 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett a Háznak elfogadásra ajánlotta a programot.

Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai