Felszólalás adatai

DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szívem mélyéből egyetértek mindazokkal, akik azt mondják, hogy közösséget kell vállalnunk a határon túl élő magyarokkal, hogy felelősségünk van abban, hogy az ő életfeltételeik javuljanak, hogy szociális biztonságot tudjunk nyújtani számukra, és ebben mindannyiunknak részt kell valamilyen módon venni. Itt most két javaslat van egymással szemben. Én magam szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy választani tudjanak mások is a javaslatok közül.

Az egyik javaslatcsomag az, amit a kormány elmondott, ami a szülőföldalap felállítását, munkahely-teremtési támogatásokat, vállalkozási támogatásokat, közös európai uniós forrásokhoz való hozzájutást ajánl, és abban próbál segíteni, hogy mindenki a saját szülőföldjén tudjon maradni, és ott legyenek élhetőek az életkörülményei.

(14.10)

A másik javaslat az, amely a kettős állampolgárságot szeretné megadni a határon túli magyaroknak. Szeretnék néhány dolgot elmondani ahhoz, hogy lehessen pontosan tudnunk és látnunk, hogy ez mit is jelent mindannyiunk számára, miért is jelent veszélyt a szülőföldön maradás szempontjából.

Állampolgárságból nincsen kétféle, nem lehet ugyanis diszkriminálnunk. Ha valaki magyar állampolgár, akkor annak korlátlan hazatérési joga van, ezt az alkotmány biztosítja számára. Ez azt is jelenti, hogy a lakcímbejelentés a számára könnyített formában történik. A lakcímbejelentés azt is jelenti a továbbiakban, hogy mindazokhoz a szociális ellátásokhoz hozzáférése lesz ettől a pillanattól kezdve, ami lakóhelyhez, tartózkodási helyhez kötött, és nem járulékfizetéshez, nem adófizetéshez kötött módon jár az állampolgároknak.

Van még egy nagyon fontos kör, amely szintén belekerül az ellátotti körbe ettől a pillanattól fogva, ez a magyar állampolgárok hozzátartozói, közeli hozzátartozói, eltartottai. Ebben a körben lehetnek olyanok, akik maguk nem magyar állampolgárok, de a hozzátartozó jogán megkaphatnak ellátásokat. Ez túlmutat azon is, amit az európai uniós közösségi jog előír, és ütközik is ezzel a joggal, tehát beláthatatlan jogi következményei is lennének.

Csak néhány ilyen ellátást szeretnék felsorolni a teljesség igénye nélkül - nagyon sok minden van -, ami tehát ilyen módon, járulékfizetés, adófizetés nélkül, az állampolgárság jogán részben a kettős állampolgárságot megkapó, részben az ő közeli hozzátartozója számára biztosított lesz ettől a pillanattól fogva. Ilyen a családi pótlék, ilyenek a gyermekellátások, a gyes, gyed után fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék, fogyatékossági támogatás, házastársi pótlék, közgyógyellátás, rokkantsági járadék, jövedelempótló kiegészítő szolgáltatások - a sor hosszabb, nem gondolom, hogy végig kell ezt vennünk -, az egészségpénztárnál megjelenő támogatások közül a rokkantsági baleseti nyugdíj, terhességi gyermekágyi segélyek, hozzátartozói nyugdíjak. Ezek a pénzbeni ellátások.

Ugyanígy az állampolgárság azonnali hozzájutást jelent a szolgáltatásokhoz is. Megint nem mondanám el az összes olyan szociális szolgáltatást, amely ebbe a körbe tartozik: bentlakásos és átmeneti intézményi elhelyezések idősek számára, fogyatékos emberek számára, pszichiátriai betegek számára, gyermekvédelmi intézmények, támogató szolgálatok - tehát a közösségi alapellátási szolgálatok -, hajléktalanok átmeneti intézményei és elhelyezést nyújtó intézményei.

Ma már szóba került az, hogy ami itt a mérlegelés szempontjából fontos lehet, az az, hogy ha szociális védelmi reformot hajtunk végre - abba az irányba, hogy korlátozzuk a ma Magyarországon élők szociális jogait, sokszor beszélünk arról, hogy nem nyújt elég biztonságot a szociális ellátórendszerünk -; ha ezt a sort végignézzük, ha számba vesszük mindezeket, akkor bizony azt látjuk, hogy ez messze több, mint a környező országokban nyújtott szociális szolgáltatások. Itt lehet visszalépnünk, de mérlegelnünk kell azt, hogy akarjuk-e korlátozni - ahogy ezt Rácz Jenő miniszter úr, miniszterelnök úr mondta - a Magyarországon élő magyar állampolgárok jogait.

A nyugdíjrendszer kapcsán szintén néhány dolgot szeretnék még elmondani. Vannak olyan egyezményeink, amelyek nem a nyugdíjjárulék-fizetéssel arányosan biztosítják a nyugdíjat, hanem a területi elv alapján biztosítják, ilyen egyezményünk van Romániával és a szovjet utódállamokkal. Itt most ebben a körben kiemelten Ukrajna, tehát a kárpátaljai terület fontos számunkra. Ez azt jelenti, hogy ha valaki áttelepül egy országból a másik országba, akkor attól a pillanattól fogva az az ország folyósítja a nyugdíját. Tudjuk, hogy elég nagy a különbség részben a nyugdíjszínvonal között, másrészt azt is tudjuk, hogy ez a mozgás nem igazán kölcsönös, hanem inkább egy irányba megy. Látnunk kell tehát azt, hogy ez milyen terheket jelent. Ez ma is működik egyébként. Ma körülbelül 17 milliárdos nagyságrendű azoknak az itt kifizetett nyugdíja, akik ebbe a körbe tartoznak.

Még néhány dolog: a kettős állampolgárság kettős ellátásokat is jelent. A határunkon lévő országokkal nincsen tilalma az átfedéseknek, ami az európai uniós országokkal egyébként működik, tehát nincsenek kizárva a kettős ellátások.

Még egy fontos adalék mindehhez: Ukrajnában és Szlovákiában egyelőre nincs meg a kettős állampolgárság lehetősége, ha tehát valaki azt választja, hogy magyar állampolgár legyen, ezzel gyakorlatilag az áttelepülést is választja, és valószínűleg sokan élnének ezzel a lehetőséggel. Amit ehelyett ajánlanánk - ha még az időmbe belefér -, az ezen a területen is belefér azokba a tervekbe, amit a kormány megajánlott: szakember-továbbképzést, tapasztalatok átadását, a legjobb gyakorlatok átültetését, ennek a megismertetését határon túli kollégáinkkal.

A határon túli ifjúsági szervezeteket ma is támogatjuk, segítünk abban, hogy hálózatba szerveződve információkhoz jussanak, kapcsolatokat tudjanak építeni, ezt természetesen folytatnánk. A határ menti kistérségekről tudjuk, hogy a legkevésbé fejlett kistérségei az országnak. Elindult több olyan komplex program, például a Cserehátban - de szeretnénk ezeket kiterjeszteni -, amelyek átnyúlnak a határon, és megint segítik azt a felzárkózást, ami aztán segíthet a határon túl élő magyaroknak is a felzárkózásban. Az európai uniós források közül sok olyan van, ami a határon túli együttműködést szolgálhatja, az Interreg-, a Leader-program, az EQUAL-program. Itt további lehetőségek nyílnak arra, hogy együtt alakítsuk ki ezeket a projekteket, és együtt indítsuk el.

Biztos vagyok benne, hogy ha a munkahelyteremtés, a vállalkozásfejlesztés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) területén tovább tudunk lépni, akkor ez a szociális biztonság területén is komoly előrelépéseket jelent.

Köszönöm szépen a figyelmet (Taps a kormánypártok soraiban.)