Készült: 2024.03.28.10:52:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

46. ülésnap (2010.11.15.), 233-235. felszólalás
Felszólaló Dr. Schiffer András (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:56


Felszólalások:  Előző  233 - 235  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én az 1. pontban Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam, illetve a 2. pontban a saját javaslatomhoz szeretnék hozzászólni.

Mindenekelőtt jó lenne akkor még egyszer tisztázni, hogy voltaképpen ennek a törvénymódosításnak mi a célja. Ha a törvényjavaslatnak az a célja, hogy az ügyvédi szakma színvonalát növelje, akkor egész biztos, hogy rossz pontra céloz. Az ügyvédi szakma színvonalát - és most nem ismétlem el Rubovszky képviselőtársamnak a múltkori bonmot-ját - aligha volt köztisztviselőktől, bíráktól kell félteni. Ha a törvényjavaslatnak ez a célja, az ügyvédi szakma színvonalának romlását nem fogja ez a törvénymódosítás megoldani.

Ha a törvénymódosításnak az a célja, ami szándékot egyébként már a kormányprogramból is hiányoltunk, hogy a forgóajtó-effektust, tehát magyarul, amikor... (Kikapcsolják a mikrofonját.)

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, nem az általános vitánál, hanem a részletes vitánál vagyunk. Arra kérem, hogy csak azokra az ajánlási pontokra szorítkozzon, amikről beszélni óhajt.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Elnök úr, ez a törvényjavaslat nem fogja megoldani azokat a korrupciós kihívásokat, amiket esetleg céloz, mert hiszen különböző nemtelen kapcsolatokra egyébként is lehet lépni a közszférával, ahhoz nem kell valakinek ügyvédnek lenni. Önmagában ez az egy- vagy kétéves parkolópálya alkalmazotti ügyvédként ezt nem oldja meg.

Ellenben viszont, amit okoz, az az, hogy a köztisztviselők és egyetemi oktatók számára lehetetlenné teszi azt, hogy egyébként az ügyvédi pályán a versenyszférában ügyvédként elhelyezkedjenek. Olyan emberekről beszélünk, akiknek egyébként a szakmai tudása megvan ahhoz, hogy az ügyvédi szakmát folytassák olyan színvonalon, ahogyan egyébként azt egy átlagügyvéd egy szakvizsga letétele után folytatni tudja.

Tehát továbbra is azt tartom, hogy arra a módosító javaslatra, amit előterjesztettem, azért van szükség, mert rendkívül rossz üzenet akár a most kormánytisztviselővé váló jogászok számára is, vagy ma jogászként köztisztviselői pozíciót betöltő emberek számára, hogy miután a jövedelemnövekményük adott esetben veszélybe kerülhet, mert 98 százalékos adóval sújthatják visszamenőleg is, miután a felmentési, felmondási tilalmakat leépítik, ráadásul még a menekülő pályát is el akarják zárni.

Azért voltam kénytelen mégis itt messzebbről indítani a hozzászólásomat, elnök úr, mert azt kell látni, hogy ez a törvényjavaslat a kívánt, egyébként helyeselhető célokat, a szakmai színvonal növelését, a forgóajtó-effektus visszaszorítását nem éri el, ellenben viszont, ha nem fogadják el a módosító javaslatunkat, az azzal a veszéllyel jár, hogy tovább rombolja a köztisztviselői pálya tekintélyét, hiszen a lehetőségek bezárulnak egy köztisztviselő előtt, vagy egy lehetőség mindenképpen megnehezül, ha adott esetben indokolás nélkül el kívánják bocsátani, vagy például a jövedelmét el kívánják vonni.

Ugyanakkor én azt gondolom, hogy amennyiben a tisztelt Ház a módosító javaslatomat elfogadja, abban az esetben is önmagában ennek a pluszszabályozásnak van értelme. Már korábban, bizottságban is érveltem amellett, hogy önmagában az a kör, amelyet a módosító javaslatom érint, még nem fed le minden olyan jogászt, aki egyébként a mai szabályok alapján bármikor könnyen átmehet az ügyvédi karba, hiszen pontosan tudjuk, hogy ma már szakvizsgaidőnek, úgymond - idézőjelben - nagyon sokféle tevékenységet elismer a szakma, amelyek esetében egyébként a javaslatom tekintetében, és az önök által javasolt minimum egy-, de kétéves alkalmazott ügyvédi, ügyvédjelölti tapasztalat akkor megkövetelhető lesz. Tehát én nem mindenki esetében kérem azt, hogy ezzel a kivétellel az egy év vagy két év alóli kivétellel éljünk, hanem azok esetében, akik egyébként a jogászi pálya más, kvalifikált pozícióban már egy szintet elértek, akár egyetemi oktatóként, akár bíróként, ügyészként, közjegyzőként.

Nagyon nem jó az, ha a törvényhozás kezét egy-egy szakmának a szűkkeblű szemlélete irányítja. Én azt elfogadhatónak tartom, akár a saját módosító javaslatom beépítése mellett is, hogy fontolja meg az Országgyűlés, hogy miközben lazít a törvényjavaslat szabályain, esetleg a Gaudi képviselőtársam által javasolt kamarai szakmai vizsgát előírja. Akkor már tettünk azért, hogy az a cél, amit itt Rubovszky képviselőtársamék a beterjesztéskor megfogalmaztak, hogy valamiféle szakmai nívójavítást idézzen elő ez a törvényjavaslat, ha azt mondjuk, hogy önmagában az ügyvédi praxis folytatásával kapcsolatos tudnivalókról számot kell adnia mindenkinek, aki egyébként úgymond az ügyvédi karon kívülről érkezik be egy ügyvédi kamarába.

De a két javaslat, én azt gondolom, hogy együtt szolgálhatja ezt a célt. Nincs ok arra, hogy egyébként kiérdemesült bírákat, köztisztviselőket, jogi egyetemi oktatókat arra kárhoztassunk, hogy még egy vagy két évet bojtárkodjanak, ugyanakkor valóban azt a szempontot, hogy az ügyvédi praxis sajátos ismereteiről számot kell annak adni, aki bármelyik ügyvédi kamara tagja kíván lenni, Gaudi képviselőtársam javaslata kezeli.

Én azt gondolom, hogy érdemes lenne megfontolni az én módosító indítványomat leginkább azért, mert amennyiben önök egy fejlesztő államban gondolkodnak, annak az is elengedhetetlen kelléke, hogy érdemes legyen kezdő fiataloknak, kezdő jogászoknak választani a köztisztviselői vagy éppen a kormánytisztviselői pályát, és túl sok rossz, negatív jelzést adtak már itt az elmúlt hetekben azoknak, akik történetesen éppen az Orbán-kormány hatalomra kerülése után választották ezt a pályát.

Lehet, hogy ma még a lelkesedés ezeket az embereket viszi előre, de ahhoz, hogy Magyarországon tartósan egy színvonalas és nem a politikának alávetett köztisztviselői kar szolgáljon, hogy a közigazgatásban is a színvonal tartósan garantálható legyen, azt gondolom, hogy el kéne azon gondolkodni, hogy az ilyen és efféle apró lépések, amelyeket itt önök készülnek megtenni, ebbe az irányba hat-e. Én azt gondolom, hogy nem. Ezek a rossz jelzések abba az irányba hatnak, hogy tovább fog kontraszelektálódni a közigazgatási kar, és nem gondolom azt, hogy egyébként az ország érdekét ezt szolgálná.

Én arra szeretném elsősorban az előterjesztő képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy akkor, amikor a parlament előtt van egy jogalkotási feladat, nem egyetlen szakmának, nem egyetlen szakmai testületnek a szűk érdekeit kell nézni, hanem azt az összhatást, amit egy-egy törvényjavaslat előidéz. Ebben az esetben legalább annyira fontos a közigazgatási karnak a megbecsültsége, a közigazgatási pálya perspektívája és a közigazgatási munkának a színvonala, mint adott esetben az ügyvédi szakma színvonalának a védelme. Ezeket a szempontokat kéne egyensúlyban tartani, és én azt gondolom, hogy a két általam felemlített módosító javaslatnak az együttes befogadása kellően egyensúlyban tudná tartani ezeket a szempontokat. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  233 - 235  Következő    Ülésnap adatai