A felszólalás szövege:
SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képvi-selőtársaim! Mint ahogy az elmúlt években már megszokhattuk, idén is a kormány a következő évi költségvetés tervezetét még a tavaszi ülésszak időszakában elénk bocsátotta, rendelkezésünkre bocsátotta megvitatás témájában. 2013 óta egy javuló és stabil gazdasági lábakon álló költségvetésről tudunk beszélni, és ma már elmondhatjuk azt, hogy nem arról vitatkozunk, hogy milyen adónemet kell megnövelni, hogy stabil legyen a költségvetés, vagy hogy a bevételek teljesülnek vagy nem teljesülnek, hanem azon, hogy a kiadási oldalon melyik elemet szükséges megemelni, és hova van még szükség több pénzre. Úgy vélem, hogy méltánytalanul keveset beszélünk arról, hogy ez a stabil költségvetés minek köszönhető, és én néhány dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani.
Két lába van ennek a kérdésnek. Az egyik, hogy a gazdaság stabilizációjának következtében a teljesítőképesség, a teljesítő erő növekszik, ezért a költségvetés bevételi oldala folyamatosan nő. Azonban ezen bevételek realizálása érdekében a kormány nagyon sok lépést megtett, és talán ebből a szempontból ezekre a tényezőkre szeretnék rávilágítani, ami az adóbevételek realizálását és az adóbevételek elérését jelenti. Ez jó a központi költségvetésnek, jó az országnak, a kormánynak, és jó az adózó polgároknak, hiszen a tisztességes adózóknak nem kell megfizetni a nem adózók helyett ezeket a bevételeket vagy ezeket a pénzeket. Néhány konkrét példával, ha megengedik, hadd éljek, és hadd említsem meg újra ezeket.
2018. július 1-jétől egy új online számlázási rendszert vezetünk be, hogy folyamatosan nyomon lehessen követni a feketeszámlázást és az áfával való visszaélést. Minden százezer forintnál nagyobb számlát látni fogunk, folyamatosan a mozgásokat, ezáltal biztosítható az, hogy a valódi gazdasági mozgások mögött lévő adókötelezettségnek mindenki tegyen eleget. A másik ilyen téma, ami még korábbi: 2014. szeptember 1-jével a pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás online adóhatósági ellenőrzési lehetősége.
(10.30)
Hogy ennek hatására mennyire stabillá vált a kereskedelem, mi sem bizonyítja jobban, egyrészről az adóbevételek áfa szempontjából megnövekedtek, de talán még fontosabb az, hogy megszűntek azok a kiskereskedelmi vállalkozások, amelyek a nyugta nem adás következtében valótlan készleteket kimutatva, valótlan bevételeket, kiadásokat feltüntetve végezték tevékenységüket. Egy versenyképes, gazdasági szempontból egyformán működő kereskedelmi rendszer tudott létrejönni.
Ne feledkezzünk meg az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerről. Mindannyian emlékszünk azokra az ügyletekre, amikor az Európai Unión kívülről bejött áru európai uniós kikötőbe kirakva, vámelőjegyzésbe véve szabadon áramlott Európán belül, és hirtelen előtűntek olyan termék-, árucsomagok, amelyek hihetetlenül olcsón, éppen az általános forgalmi adóval és a vámmal csökkentett áron kerültek be a forgalomba, ezáltal is a Magyarországon működő magyar kereskedelmet gátolva, akadályozva egy nem megfelelő versenyhelyzetet teremtettek. A NAV az információ következtében ma már tisztán látja ezeket az árumozgásokat.
Nagyon fontos a 2015. évi havi áfabevallási kötelezettség bevezetése a fiktív cégalapítások kiszűrése érdekében. Ezáltal az újonnan létrehozott cégeknek nem évente egyszer, vagy akár negyedévente, hanem sokkal gyakrabban kell áfabevallást tenni. Előbb kiszűrhetők azok a cégek, amelyek áfavisszaélés érdekében jöttek létre. Azt se felejtsük el, hogy az adó- és a vámhatóság integrációja következtében egy egységes információs rendszer jött létre, ahol is az ügyfél-azonosítás sokkal könnyebb, sokkal átláthatóbb és rendezhetőbb.
Ha megengedik, ebbe a körbe sorolom az áfacsalások visszaszorítása érdekében a fordított áfázás bevezetését először is a gabonaszektorban, a Dunán úsztatott gabonaszállítmányok esetében 2012. július 1-től, de ebbe a témakörbe sorolható a munkaerő-kölcsönzésnek tekinthető szolgáltatások ugyanilyen módon történő kezelése 2015. január 1-től. Mindannyian emlékszünk arra a szombathelyi ügyletre, amelyre pont ennek a rendszernek a segítségével sikerült fényt deríteni.
És az adócsökkentési témakörök, mert nemcsak a járulékok és a jövedelemadók tekintetében, hanem a forgalmi adó tekintetében is vannak és voltak adócsökkentő tényezők: 2014. január 1-jétől az élő és félsertés, 2015-ben a nagytestű állatok, szarvasmarha, juh, kecske és azok feldolgozott termékei, 2016. január 1-jétől a sertés tőkehús, 2017-től tojás, a baromfi, 2018-ban a hal, s ne felejtsük el jövő évtől a tejtermékekre való kiterjesztését is az áfacsökkentésnek, 27-ről 5 százalékra. Hogy ez mennyire tisztává teszi a rendszereket: azoknak az importból származó termékeknek az aránya hirtelen lecsökkent, amelyek gyakran áfamentesen kerültek a polcokra, és versenyhelyzetben mindenképpen nyertesek voltak a magyar termékekkel szemben.
Azt gondolom, hogy a fenti kormányzati intézkedések mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy az adóbeszedés rendszere sokkal hatékonyabb legyen, ennek köszönhetően több forrás jut fejlesztésekre, igenis az önkormányzatokra, igenis az oktatásra és igenis az egészségügyre. Ezek a számok mind magukért beszélnek és láthatóak.
Csak egy számot hadd mondjak zárógondolatul. Mintegy 10 évvel ezelőtt, 2006-2007-ben a legóvatosabb becslések is azt mondták, hogy a magyar GDP 7 százalékát teszi ki az adóbevétel-kiesés, ami a szürke- és feketegazdaságból származik. Ma már a gazdasági élet szereplői is elismerik, hogy sokkal jobb tiszta gazdálkodással, tiszta gazdaságban, átlátható módon gondolkodni és dolgozni.
Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt 8 évben ez az irány, ami kialakult a magyar költségvetésben, megalapozza, hogy a magyar költségvetés elfogadható, támogatható és a jövőben tovább erősíthető lehessen. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a mind a részletes vitában, mind pedig a zárószavazásnál támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr nagyon átfogóan bemutatta nekünk az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Néhány gondolatot szeretnék ehhez a körhöz hozzátenni.Egyrészről, mint ahogy már a korábbi években is, a 2018. évi tavaszi ülésszakban beterjesztésre került a 2019. évi központi költségvetési javaslat a kormány részéről. Ennek nagyon fontos és elengedhetetlen része a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat. Az indítvány elsődleges célja, hogy jogszabályi módosításokat tartalmazzon mind a jogharmonizáció, mind a költségvetés és az adótörvények összhangjának a megteremtése és a végrehajtás zökkenőmentessé tétele területén. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül néhány kiemelt területre felhívjam a figyelmet.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban, mint ahogy államtitkár úr is említette, talán legfontosabb az Eximbank helyzetének, helyének a pontos beszabályozása, és a Költségvetési Tanács feladatkörének vonatkozásában a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetése. Itt talán a legfontosabb, hogy ha az állam adósságával, a központi költségvetés adósságával kapcsolatos törvényi rendelkezéseknek megfelelően a Költségvetési Tanács nem ért egyet a kormány által tett javaslattal, akkor a kormány módosítási javaslatot terjesszen elő, és ennek megfelelően számszerű levezetéssel korrigálja az előzőekben beterjesztetteket. A módosítás sarkalatos rendelkezést tartalmaz, mindenképpen fontos, hogy külön beszéljünk róla.
Egyértelműen meg kell fogalmaznunk, hogy az önkormányzati kezesség- és garanciavállalás esetén nincs szükség a kormány előzetes hozzájárulására abban az esetben, ha más önkormányzatok által engedély nélkül megköthető ügyletek, valamint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok likvid hitelének a meghosszabbítása történik meg. Megteremti a törvénymódosítás azt a lehetőséget, hogy a kormány az önkormányzati gazdasági társaságok már meglévő adósságügyleteinek szerződésmódosítással vagy adósságmegújítással kapcsolatos kiváltását engedélyezze, ha azok megfelelnek az új ügyletre és új előírásokra vonatkozó követelményeknek, és azok mindenképpen gazdaságilag egy kedvezőbb körülményt tudnak megteremteni.
Az államháztartási törvény több ponton kerülne módosításra a javaslat szerint. Részben a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat társulásának, valamint az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok számára a nemcsak európai uniós forrásból, hanem más fejlesztési forrásból történő támogatás esetében a kincstári számlavezetés kötelezettségének az előírása. Ez az előírás, mint ahogy más előírások is, mindenképpen az úgynevezett KESZ-állomány bővítését teszi lehetővé az államadósság mértékének a csökkentésére.
A számlavezetési szabályokkal összhangban pontosítja az előterjesztés a kincstári számlavezetési szabályokat oly módon, hogy például meghatározza a NIF, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. számára is, hogy a bankszámlái a kincstári vezetés során kerüljenek meghatározásra, és kizárólag ott tudjon számlát vezetni.
Generálisan megtiltásra kerül a kincstári számlavezetésre kötelezett számlatulajdonosok értékpapír-vásárlásának a lehetősége, magyarul a kincstári számlán vezetett pénz fialtatása nem lehetséges értékpapírok vásárlásával. Ezáltal a pénzügyi szabályozás következtében bent a számlán őrzött összegek nagyobb biztonságban és folyamatosan kezelhetők, átláthatók.
Pontosítja az állami viszontgarancia érvényesítése nyomán keletkezett követelés behajtására vonatkozó szabályokat, valamint a törzskönyvi nyilvántartással összefüggésben a bejelentési és a nyilatkozattételi szabályokat. Továbbá megszünteti a funkciójában és jogköreiben el nem térő költségvetési felügyelő és főfelügyelő kettősségét, ezért a jövőben egységesen csak a felügyelői intézmény fog létezni.
A módosítási javaslat hatályon kívül helyezi a fejezeti stabilitási tartalékra vonatkozó szabályokat, összhangban azzal, hogy a kormány a nemzetközi pénzügyi és gazdasági turbulenciák miatt, a költségvetés biztonságát növelendő, 50 százalékkal emeli a 2019. évben az általános tartalékra, az úgynevezett rendkívüli kormányzati tartalékra vonatkozó szabályokat, azok összességét.
Módosítja az előterjesztés a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényt, valamint az Országgyűlésről szóló törvényt technikai okokból, ezek pontos tartalma később módosító javaslattal együtt fog a tisztelt Ház elébe kerülni. Az előterjesztés mindenképpen szintén sarkalatosrendelkezés-módosítás lesz.
(13.30)
Az előterjesztés módosítja a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényben a magántulajdonba kerülő földterületek kisajátítására előírt határidőt, amely ezáltal meghosszabbodna 2022-ig. Módosítja továbbá a hulladékról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényt azáltal, hogy a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletnek meg kell teremtenie azt a feltételrendszert, amellyel a hulladékgazdálkodás állami irányítása a innovációért és technológiáért felelős miniszter kezébe kerül átcsoportosításra.
Módosítja a minősített adat védelméről szóló törvényt, az állami és az önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt azáltal, hogy a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételek megteremtésének, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonsági feltételeinek való megfelelőség határideje egy évvel meghosszabbodik.
Módosul a világörökségről szóló törvény, amely meghatározza az eljárásrendet, amely során a tulajdonosijog-gyakorló meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket a kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében, akár állami tulajdonban álló vagyontárgy átépítése, lebontása útján is.
Módosul a nemzeti vagyonról szóló törvény. A világörökségről szóló törvény módosításával összhangban, a Miniszterelnökség javaslatára, a kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a törvényt úgy módosítja, hogy az állam a tulajdonába tartozó vagyonával a vagyon értékváltozásától, akár értékének csökkentésétől függetlenül oly módon gazdálkodjon, hogy ezen értékek fennmaradása biztosított legyen. Ez a módosítási javaslat szintén sarkalatos rendelkezést tartalmaz.
És módosul az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló törvény. Ennek megfelelően a Nemzeti Együttműködési Alap lehetséges kezelőszervének tekintetében azon feltételt módosítja, hogy az alap kezelése kizárólag az alap felett rendelkező miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv lehessen, továbbá a szervi jelleget tekintve feloldja a központi költségvetési szervi típusra való szűkítést.
A többi módosítást, ami a jogszabálytervezetben található, államtitkár úr már jelezte. A magam részéről a felsorolt módosítási javaslatok alapján mint intézkedési csomag alapján a 2019. évi költségvetés szabályszerűségét, törvényességét, jövőbeni végrehajthatóságát stabilnak, biztonságosnak tartom. Kérem a tisztelt Házat, hogy a megbeszélés, tárgyalás, vita során, valamint a későbbiekben az elfogadás során támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban a magyar kormány nagyon sok olyan határozatot és jogszabályt alkotott és hozott, amely a gazdasági stabilitást, a foglalkoztatási számok javítását, valamint a magyar költségvetés stabilan tartását eredményezte. Az ország versenyképessége mindenképpen szükséges ahhoz, hogy stabil pénzgazdálkodást tudjunk alkotni a jövőben is. Az előttünk fekvő T/3620. számú, az államháztartási törvényt, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb törvényeket módosító törvénycsomag ugyanezt a célt szolgálja.A társasági adó esetében ez az 1996. évi LXXXI. törvény módosítását tartalmazza. Olyan versenyképességi módosításokra kerül sor, amelyek alapján a gazdasági társaságok, cégek eldönthetik, hogy a korábbiakban, 2015 előtt képződött veszteséget hány évig, milyen arányban és milyen módon tudják elszámolni. Itt nem létezik az öt adóéves korlát, illetve az átszervezések esetében az ehhez kötődő felhasználás-bevétel arányossági mutató sem számít. Ez az időpont 2030-ra tolódik. A 2030 lehetővé teszi azt, hogy ezek a cégek mind a múltban, mind pedig a jövőben hosszú távú fejlesztésekben gondolkodva, egy stabil cash flow-val és gazdasági mutatóval rendelkező gazdálkodást tudjanak felállítani.
Kiemelten fontosnak tartom a magunk részéről az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvénymódosítást. Itt a 250 millió forintos határ 500 millió forintra kerül megemelésre, amit az első osztályú, a világversenyeken, versenyeken Magyarországot képviselő sportolók választhatnak. Nem kötelező ez a választás, azonban előnyös mindenképpen. Hiszünk abban, hogy a magyar egészségügy jövőjének egyik meghatározó eleme, hogy minél több sportoló minél több sporttevékenysége kerüljön végrehajtásra az országban, és ezzel megalapozzuk a jövő egészséges nemzedékét.
Magyarország gazdasági stabilitását elősegítő régi téma kerül megoldásra, ez az önkormányzatok százszázalékos tulajdonában lévő cégek esetében a visszafizetési kötelezettséggel terhelt kötelezettségvállalás átalakítása. A korábbiakban erre nem volt mód. Itt az önkormányzatok esetében meg volt határozva a kezességvállalás módja és módszere. Abban az esetben, ha a korábbiakban keletkezett önkormányzati gazdasági társaságok fizetési kötelezettsége a megtérülést nem tette lehetővé, akkor az átváltás szabályozva volt. Az új adósságot, amennyiben jobb kondíciót tartalmaz, a jövőt illetően megengedjük. Ez is egy rugalmas pénzgazdálkodást enged az önkormányzatok részére.
(15.20)
Az adósságot keletkeztető ügyletekről a korábbiakban adatszolgáltatási kötelezettség volt. A készítendő jelentés minden esetben a kormány elé került. Most változik a jogszabály, a tervezet szerint a belügyminiszter és a pénzügyminiszter kap tájékoztatást erről. Remélhetőleg rövidül az eldöntés időszaka, az eljárásrend.
Egy nagy csomag az eljárásrendek rövidítése és gyorsítása érdekében, amely konkrétan az államháztartásról szóló törvény módosításából ered. Itt azon fő költségvetési csapásirányok, amik kimondottan kiemelt szervezetek, például a minisztériumok tudnak rá hatást gyakorolni, döntéseket hozni, a jövőben a saját döntéskörükbe kerülnek. Gondolok itt a költségvetési szervek alapító okiratának módosításával kapcsolatos eljárásokra. Itt az alapító okirat vagy egy szerv alapítása, valamint megszüntetése a továbbiakban is kötelezettséggel bír az államháztartásért felelős miniszter egyetértése irányában, azonban a belső módosításokat ez a szabálymódosítás mindenképpen megkönnyíti.
Egyetértés helyett tájékoztatási kötelezettség áll fenn abban az esetben, ha az előirányzat átcsoportosítására vonatkozó szabályozás módosítása történik meg, és a fejezetek közötti átcsoportosítás kimondottan az államháztartásért felelős miniszter engedélyével megtörténhet.
Kiemelném azt a területet is, amelyik a támogatások elszámolásának a meghosszabbítását tartalmazza plusz egy évvel. Az építőipari piacon a gazdasági helyzet olyan, hogy sem kapacitás, sem pedig lehetőségek gyakran nincsenek a kivitelezésben. Mindenképpen segítünk ezzel az önkormányzatoknak az eljárások lefolytatásával. Ez a plusz egy év lehetővé teszi, hogy megvalósítsák ezeket a fejlesztéseket.
Továbbá kiemelném azt a gyakran fölmerülő problémakört, hogy a polgárőrszervezeteket mindenképpen támogatja és segíti a kormány. Azok támogatásának a könnyítése érdekében nem zárjuk ki annak lehetőségét a jövőt illetően, hogy abban polgármester részt vegyen, vagy annak irányítójaként, ügyintézőjeként a polgármester fellépjen. Ezzel is megkönnyítjük ezen szervezetek működését.
Tisztelt Ház! A magyar költségvetés, a magyar gazdaság és a gazdasági mutatók jövőbeni stabilitásának növelése érdekében, továbbá a bürokráciacsökkentés hatásának növelése érdekében kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák ezt a törvénymódosító csomagot, és támogassák a kormány célkitűzéseit. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)
SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is Varju képviselő úrnak szeretném elmondani azt a négy elemet, amit én találtam gyorsan a jogszabályi csomagban. Az egyik, ugye, az adósságot keletkeztető ügyletek esetében adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettség van az új törvényben a belügyminiszter és a pénzügyminiszter részére.
(16.00)
Eddig ez készítendő jelentést jelentett, ami a kormány elé került beterjesztésre, ez egy gyorsítás. A másik, hogy nem szükséges rendeletet készíteni az elkülönített állami pénzalapok esetében, ha a továbbiakban nem lesz szükség a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló rendeletre. Ez is gyorsítás.
A harmadik a középirányító szerv alárendeltségébe tartozó költségvetési szervek közötti előirányzat-módosítási jogkörök a fejezeti irányító szervezet hatásköréből a középirányító szervhez fognak kerülni. Ez is gyorsítás lesz.
Az utolsó, hogy a miniszter előzetes egyetértése helyett csak tájékoztatási kötelezettség van, ha előirányzat-átcsoportosítás történik, a kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti előirányzatok esetében. Én úgy gondolom, mindegyik gyorsít.
A jobbikos vezérszónokhoz pedig csak egy fontos dolgot szeretnék mondani. A matematika szabályai azonosak, a duplát adok bruttó bérben, az nem jelenti azt, hogy összehasonlíthatom egy másik helyen adandóval, hiszen itt most nem béremelésről van szó. 250-500 millió. Ez nagyon félreértendő bárki külső látja ezt a dolgot, hanem ez adókérdést jelent. A magam részéről egy dologban hiszek. Oktatás, kultúra, sport. Nagyon büszke vagyok arra, amikor a magyar zászló lebeg-lobog (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) bármilyen rendezvényen, és azt szeretném mondani, hogy nem csak a foci van. Kézilabda, kosárlabda, vízilabda, és van még egy sportág, aminél szükség van erre. Köszönöm szépen, elnök úr.
SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megszólíttattam, pedig nálamnál pozitívabb hozzáállású ezen a területen nincs. A következőt szeretném elmondani. Bárcsak minden sportágban olyan sportolóink lennének, hogy ennyit keresnének, mert akkor azt jelenti, hogy nagyon sok díjat, nagyon sok első helyet elnyerünk, és Európa legerősebb sportnemzete vagyunk; szeretném, ha efelé tartanánk. Ezt kívánom minden sportolónak.
Nekem kettő dolog jutott eszembe, az egyik a tenisz, a másik pedig az úszás. Előfordulhat nem turkálok senki zsebében , nem az érdekel, hogy a szomszéd fűje zöld-e, a mienk legyen az! Tehát Magyarországon legyen jó sportolónak lenni. Én ezekre gondoltam. (Dr. Lukács László György közbeszól.) Biztos van olyan vagy lesz olyan a jövőben, egy olyan élsportoló a világban, aki magyar és akire büszkék lehetünk. Én ebben bízom. Köszönöm szépen.
(16.10)
SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A külügyi tárca kiemelt célként határozta meg a magyar külgazdasági érdekek érvényesítését és a beruházásösztönzést. A nagy horderejű államközi megállapodásoknak köszönhetően igencsak gazdaságélénkítő hatása van ezeknek a fejlesztéseknek, ennek eredményeképpen vonzó célpontja vagyunk a nemzetközi a befektetéseknek. Tisztelt Ház! A napokban jelentették be, hogy tovább fejleszti autóipari elektronikai alkatrészeket gyártó hatvani telephelyét a Bosch-csoport. A 9,6 milliárd forintos beruházás során a Robert Bosch Elektronika Kft. új, korszerűbb gyártást szolgáló eszközöket szerez be, amelyekkel a Bosch hatvani gyárában olyan, a jövő autózását meghatározó technológiai eszközöket és komponenseket gyártanak, amelyek elengedhetetlenek az elektromos vezetéshez.
A Bosch az egyik legtöbb dolgozót foglalkoztató magyarországi cégcsoport, amelynek gépjármű-elektronikai ágazata Magyarországon immáron mintegy 5500 embernek ad munkát. A cégnek komoly szerepe van abban, hogy a magyar GDP tavaly 4,8 százalékkal bővült éves szinten, és ma már több mint 4 millió 480 ezren dolgozhatnak az országban. A Bosch a mostani beruházással a harmadik olyan befektetést hozza létre, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a 10 milliárd forintot.
Az ilyen és ehhez hasonló sikerek nem függetlenek attól, hogy Magyarország gazdaságilag milyen környezetet tudott teremteni, és hogy stabil és kiszámítható a magyar gazdaság. Megerősödött a magyar gazdaság, csökkenőben az államadósság, és az adócsökkentéseknek, valamint a béremeléseknek köszönhetően egyre több marad a magyar családoknál.
Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan segíti a gazdaság és a régió fejlődését a Bosch új beruházása? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr teljes fedvénnyel az egész jogszabályt bemutatta, én azonban néhány külön kiemelt területre szeretnék rávilágítani.Egyrészről ez a törvénymódosító javaslatcsomag, amely tulajdonképpen megalapozza a 2020. évi költségvetést, minden évben a Ház elé kerül, és azt látjuk, hogy eredménye van, hiszen évről évre a magyar gazdaság teljesítőképessége, a költségvetés stabilitása, megalapozottsága egyre inkább növekszik.
Én három területet szeretnék kiemelni külön, amire fölhívnám képviselőtársaim figyelmét mindenképpen, hogy miért kell hogy támogassuk ezt a törvénycsomagot. Tehát a három terület: az egyik a munkahelyteremtés, munkahelyvállalás erősítése, a másik a gazdasági növekedés, a harmadik pedig a bürokratikus folyamatok csökkentése, ami szintén fontos számunkra.
Az első téma és terület a szociális szövetkezetek területét érinti, ez az úgynevezett Start szociális szövetkezet témakörének a bevezetése és annak a háttértulajdonosi körének a meghatározása, egyáltalán a működés alapjainak a megszabása. Mindannyian tudjuk, és sok vád érte a közfoglalkoztatást, azonban egy dolgot le kell szögeznünk, hogy a közfoglalkoztatásban szereplők száma egyre kevesebb, és egyre inkább, egyre többen visszatérnek a munka világába. A számok makacs tények: a több mint 800 ezer foglalkoztatásnövekedés az elmúlt 8-9 évben, azt hiszem, magáért beszél.
Amit a kormány tesz most: egy újabb lépést teszünk afelé, hogy akik még eddig nem találtak munkahelyet maguknak, a piaci viszonyok között való elhelyezkedésüket egyre inkább segítsük. A Start szociális szövetkezet két kötelmet tartalmaz, amit nagyon fontos kiemelni.
Az egyik, hogy folyamatos közfoglalkoztatással foglalkozó önkormányzati tulajdonosnak kell benne részt venni a folyamatában is és teljesen az utolsó pillanatig, alapításkor is akár, és a másik pedig, hogy mindig kell benne lenni olyan tulajdonosnak, aki közfoglalkoztatott, álláskereső, aki folyamatosan el szeretne helyezkedni a munka világában és a piacon. Tudjuk, hogy aki eddig nem talált magának munkahelyet, az most nehéz helyzetben van, hiszen számára nagyon nehéz újra elhelyezkedni ténylegesen a munka világában.
Ami nagyon fontos, hogy a Start szociális szövetkezethez kapcsolódó alapítási költségeknek, egyéb kiadásoknak nincs tétele, hiszen nulla forintba kerülnek, és ami talán nagyon fontos, hogy teljes egészében az az önkormányzat tudja irányítani ezeket a szövetkezeteket, amely a területen aktív résztvevő, és ebben részt tud venni. Kiemelném továbbá azt is, hogy főleg az ország azon területeit érinti, ahol a legnagyobb problémát okozza a munkanélküliség megléte.
A másik fontos terület a gazdaság teljesítőképességének az erősítése, növelése, és megteremtése annak, hogy maga a turizmus országos hálózatot tudjon építeni. A törvénycsomagban, a törvényjavaslatban a turisztikai térségek fejlesztése területén a kormány egy nagy lépést tesz előre, hiszen nemcsak a 100 százalékban állami tulajdonban lévő és tevékenységet ellátó fejlesztő cégeket, hanem kimondottan vagyonkezelés szempontjából a turizmusügynökség mellett olyan 100 százalékos állami tulajdonban lévő működtető cégeket is bevonz ebbe a területbe, amivel ki tudja ezt a feladatot terjeszteni.
Mindannyian tudjuk, hogy a jogszabályi környezet alapján a turisztikai térségek fejlesztése szempontjából a kormány kiemelt területeket határozott meg. Azonban ezen kívül is vannak ilyen kiemelt területrészek, amelyek az egész országot behálózzák, és amelyeknek a működtetése, a fenntartása kormányzati beavatkozás és kormányzati segítség nélkül nehéz, nehéz elindítani. Utalok itt például a Magyarországon található, műemlékileg védett kastélyok területére, ahol is ezzel a lehetőséggel megnyílik az a lehetőség, hogy akár helyi önkormányzatok átadva állami tulajdonba és a magyar állam mint vagyonkezelő részvételével a fenntartásban biztosítottá lehet tenni, hogy működőképes állapotban van ez a terület.
Nagyon fontos, hogy ne csak a kiemelt turisztikai területeken legyen turizmusból bevétel, hanem azokon a területeken is, ahol akár foglalkoztatásban, akár gazdasági teljesítőképességben kevésbé vagyunk erősek. Maga a jogszabálytervezet lehetővé teszi, hogy mind az üzemeltetésben, mind a fenntartásban, mind a hasznosításban nagyon gyors megoldással, egy vagyonkezelési szabályozáson keresztül biztosított legyen ezen területek, ezen turisztikai egységek üzemeltetése. Jelen pillanatban is több ilyen turisztikai fejlesztés van az országban; most gazdaságilag alapozzuk meg azt, hogy a fenntartásuk biztosítható legyen.
Harmadikként, mint említettem, egy olyan folyamatot indítunk el, ami a különböző bürokratikus folyamatok csökkentését, az átláthatóságot, a gyorsított adatáramlást teszi lehetővé. Ez konkrétan az egységes ügykezelő alkalmazása az egyes közjegyzői nemperes eljárások területén. Ez úgy néz ki, hogy haladéktalan rögzítéssel valamennyi nemperes eljárású közjegyzői eljárásban bekerül egy digitális nyilvántartásba valamennyi adat, okirat, a közjegyzők részére biztosított nyilatkozat, hatósági és egyéb papírok, illetve ami ott van, az a közjegyző részére is rendelkezésre áll, tehát letölthető. Egy naplón keresztül ezt folyamatosan nyomon lehet követni. Amit meggyorsít: az ügykezelést, a postázást, a központi áttekintést, a nyilvántartást. Lecsökkenti a tárolási költségeket. Egyszóval nagyon nagy előrelépést jelent a közjegyzői területen belül. Véleményem szerint mind a közjegyzők, mind pedig országosan akár a bíróságok, akár más területek nyilvántartásba való betekintését ezzel mindenképpen erősíteni fogjuk.
Nem ragozva a szót, maga a törvénycsomag-tervezet részben az EU-s normatíva és európai parlamenti előírások átvételét fogalmazza meg, másrészt a magyar gazdaság érdekeit szolgálja, megalapozza azt, hogy a 2020. évi költségvetés megalapozott legyen, alátámasztott legyen, és lehetővé tegye Magyarország további hasonló jó gazdasági működését, mint amit az elmúlt években produkált. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
SZABÓ ZSOLT, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő bizottsági jelentés vitája ezennel lezajlott. Tekintettel arra, hogy sem módosító, sem pedig egyéb észrevétel nem került meghatározásra a bizottsági jelentéssel kapcsolatban, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a szavazás során támogassák a bizottsági jelentést. Köszönöm szépen.
SZABÓ ZSOLT, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy az előző előterjesztésnél, az a kérésem, hogy a Költségvetési bizottság által készített jelentést a Ház szavazásával támogassa és fogadja el. Köszönöm szépen.
SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/9919. számú törvényjavaslat, mint ahogy államtitkár úr is mondta, egy jogharmonizációs eljárás, melynek következtében a 2012. évi CCXVII. számú törvény módosítása fog bekövetkezni. Magyarország eddig is a klímapolitika és a klímavédelem területén mindent megtett, és mindig igyekeztünk minél előbb ezeket a jogszabály-módosításokat megtenni. Szeretnék utalni a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság létrehozására vagy akár a párizsi egyezmény minél előbbi elfogadására. Csak a számok, amelyek tények: annak ellenére, hogy a magyar GDP nő és ezt pozitív értelemben értem -, mintegy 32 százalékkal csökkent 1990 óta a szén-dioxid-kibocsátásunk, és közben 15 százalékkal kevesebb energiát használunk föl. Az is külön fontos, hogy kitűztük azt, hogy 2030-ra a Magyarországon történő energia-előállítás 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen. Maga a jogszabály-módosítás egy 2019/1603-as számú bizottsági rendeletnek az átültetése, amellyel egyetért a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet is, amely 2016-ban hozott egy szabályozási csomagot, ennek CORSIA a neve. A CORSIA értelmében adott tevékenység elvégzése a repülés területén belül adott szén-dioxid-kibocsátással járhat együtt, tehát nem nőhet az ágazat szén-dioxid-kibocsátása. Mindenképpen dicsérendő ez a tevékenység, bárcsak minden gazdasági fejlesztésre így kerülne sor, holott mindannyian tudjuk, hogy folyamatosan nő a légtér használata és a tevékenység.
Két fő területe van a jogszabálynak. Egyrészt kötelezi az adatszolgáltatásra a repülés területén dolgozó szervezeteket, cégeket, és 2020-tól egy megfelelő táblázati formátumban kéri be az adatokat, amik összehasonlíthatók, összedolgozhatók. Az egész területet mint ahogy államtitkár úr is mondta a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság fogja át. Bízunk benne, hogy ahogy a hűtőgázok kezelésében is nagyon pozitívan tudnak működni, ugyanez a működés meglesz magán a repülési tevékenységen belül is. Mindenképpen támogatandó, és arra kérem a parlamentben található frakciókat, hogy támogassák ezt a klímavédelmi lépéssorozatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy régen várt jogszabálycsomag, egy régen várt irányelv került a mai napon elénk megtárgyalásra, vitára. A 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat szabályozza, és a mai napon egy olyan terület, ami a korábbiakban nem volt kellőképpen szabályozva, konkrétan a videómegosztó platformok kerülnek szabályozásra, és jogszabályi keretek között a működésük, a tevékenységük meg lesz határozva, illetve az ellenőrzésük meg lesz határozva.Három területet emelnék ki az egészből, tehát a jogszabályi környezetből. Az egyik az általános szerződési feltételeknek a rögzítése, ami kiemelten fontos, hiszen nagyon sok videómegosztó platform nem működik, illetve nem tartalmazza az általános szerződési feltételeket.
(14.30)
Három kiemelt területe lesz: egyrészt a médiatartalmakkal szembeni követelményeket pontosan meg kell határozni ezen szerződési feltételek között utalok itt például a kereskedelmi közlemények valós tartalmának a meghatározására -, a jogviták peren kívüli és bírósági rendezésére szolgáló igényesség és ígérvények lehetősége, valamint a káros tartalmakat felhasználók által történt bejelentések pontos kezelése.
Itt kiemelném második csoportként a fiatalok védelmét, hiszen médiatudatosságot kell tanítani gyermekeinknek, meg kell védeni őket a káros oldalaktól, és médiatudatossággal kell nekünk is rendelkezni, amikor ezeket az oldalakat használjuk. Ennek a lehetősége, hogy ezeket a folyamatokat megtegyük, és kellőképpen határozottan fellépjünk gyermekeink érdekében, eddig nem volt meg.
A harmadik: nagyon fontos, hogy széleskörűen kiterjeszti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörét egyrészt nemzetközi kapcsolatok felvételével kapcsolatban, hiszen ha egy médiaszolgáltató, egy ilyen megosztószolgáltató, mondjuk, Írországban van bejegyezve központilag, akkor a hatóságnak most már lesz joga arra, hogy fölvéve a kapcsolatot, ott is föllépjen, és szankciókat alkalmazzon természetesen. A másik, hogy nemcsak cégeket, hanem cégcsoportokat is felügyelhet, illetve a működési tevékenységét ellenőrizheti. Mindez a megfelelő hatósági jogkörökkel úgymint büntethetőség és egyéb szolgáltatás kellőképpen jogi környezetet teremt arra, hogy ellenőrizzük a médiamegosztók, videómegosztók teljes tevékenységi körét.
Régen várt jogszabály került elénk, a Fidesz-frakció támogatja. Tisztelettel az a kérésem valamennyi parlamenti frakció felé, hogy szintén támogassa ezt a törvénytervezetet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor költségvetésről van szó, talán a szakmai múltamból eredően mindig a számokra építve gondolkodom. Ezt teszem akkor is, amikor az ellenzéktől hallom a rég, a múlt, a jelen és a jövő számait meghatározva előre, és aztán mindig rájövök, hogy valahogy nem találok logikus összefüggést ezekben a számsorokban, nem látom, azokat az összefüggéseket pontos számokban, amiket ők látnak. Mire utalok itt? És akkor beszéljünk a tényekről, mert azt tudjuk, hogy ezek makacs dolgok! Amit látok a 2021. évi költségvetésben, hogy magára a kultúrára 174 százalékkal több jut, mint 2010-ben, ugyanez a hitéletre 221 százalék, a sportra 385 százalék, a szociális területre 139 százalék, oktatásra 54 százalék, egészségügyre 77 százalék. Elfogadok minden kritikát, tudom, hogy még nem vagyunk a munka és a folyamat végén, de egy dolog biztos, hogy jó irányba tartunk, a pozitív előjelű számok ezt az optimizmust alátámasztják.
Szeretnék utalni arra is, amit itt a kedves, Európai Unióban szereplő MSZP-s képviselőtársunk felhozott, hogy mik a jövő tervei. Számomra ez azért furcsa, mert mint ahogy Rétvári államtitkár úr említette, azért a 2007-13 közötti EU-s ciklust ők tervezték meg, ők indították el. Akkor az egészségügynél nem volt szó arról, hogy az európai uniós előírások és pályázatok helyett majd a Hospinvesttel lesz megoldva több kórház. Körülbelül az egészségügyi erőforrásokat a Hospinvest-éra durván megfelezte, és ez az irány egy országos, példaértékű dolog lett volna.
Akkor nem volt arról szó, hogy munkahelyteremtés, arról volt szó, hogy adjunk segélyt. És most is az a problémám az 1. pontban említett munkahelyteremtéssel, ami számunkra is a legfontosabb és magában az új költségvetésben, a 2021. évi tervekben is benne van, nem volt arról szó, hogy hosszú távon hogy tartható fenn az a fejlődés. Nem volt arról szó, hogy ha adok segélyt vagy adok egyfajta minimálbért mindenkinek ajándékba munka nélkül akár , akkor az hogy lesz fenntartható hosszú távon, amikor már nem lesz európai uniós forrás, hogyan tartja fönn magát.
Ami nekem legnagyobb szívfájdalmam, az a mezőgazdaság. A most kiderült hírek, hogy nem preferáljuk azt, hogy olcsón tudjunk termelni, az EU-s támogatások a mezőgazdaságban nem azt támogatják, hogy az élelmiszer olcsó legyen és a magyar piacon megtermelt termékeket akár ki tudjuk vinni külföldre, hiszen valljuk be, amikor az európai uniós nagy piacot megnyitottuk, akkor arról volt szó, hogy azért engedünk, mert kapunk cserébe felzárkózásra, fejlesztések rendbetételére pénzügyi forrásokat.
Az, hogy szabályozással az EU azt szeretné elérni, hogy az importból behozott mezőgazdasági termékek olcsóbbak legyenek, az számomra elfogadhatatlan. Úgy gondolom, hogy van még mit tennünk. Összességében talán az a legfontosabb, hogy minden költségvetés fenntartható legyen.
És a fejlesztésekről, ha megengedik, egy példát mondanék el: 110 évvel ezelőtt épült Magyarországon az utolsó egybefüggő vasútvonalrendszer és akkor lett átadva. Ez az úgynevezett jászsági vonal, vámosgyörk-újszászi szakasz, még az akkori megyei főispán indította el ezt a gondolatmenetet, és az ott élő gazdák, földbirtokosok, helyi vezetők, akkori politikusok fogtak neki, hogy megépüljön ez a vasútvonalszakasz. A Jászapáti-Vámosgyörk közötti szakasz került átadásra 110 évvel ezelőtt.
Miért mondom ezt? Mert ők nem számoltak, nem gondolkodtak olyan szempontból, hogy biztos, hogy megtérüle, hanem egy dolgot tettek: egy térség fejlődését megindították. És ma több város van ezen a vasútvonalon, több település van ezen a vasútvonalon, ami a fejlődését, a fejlesztését, az előrelépését nagyon sok akkori kastély, terület, iskolafelújítás egyéb dolog ennek a vasútvonalnak köszönheti.
Miért mondom ezt? Amikor egy országrészt, mondjuk, egy megye részét, tegyük föl, hogy az én választókerületem ez a Hatvan-Heves tengely, Heves 3-as választókerület fejlesztését nézzük, nem mondhatunk csak egy elemet, nem emelhetünk ki egy elemet, hanem legalább hússzal kell foglalkoznunk: munkahelyteremtés, közutak, intézmények, iskolák, óvodák, szociális ellátó intézmények.
(13.30)
Az elmúlt tíz évben amit ez a régió fejlődött, azt meg lehet nézni. Már képviselőtársam, Gábor említette a dolgot: valamennyi iskola felújításra került vagy felújításra fog kerülni, az óvodák felújítása folyamatban van, a bölcsődékből csak most 16 fog épülni a következő időszakban. És ami érdekes, az utak állapota: még nem értünk a végére, de 130 kilométer út már megújult, és most folyamatban van 50 kilométer út fejlesztése. Ha ezt kivetítjük országos szintre, ez azt jelenti, hogy több mint 11 ezer kilométer út országosan. Előbb-utóbb el fogjuk érni azt, hogy valamennyi út fel legyen újítva.
És mit jelent az új költségvetés? Nézzük meg a fejlesztéseket! Több mint 200 milliárd van benne önálló útfejlesztésre. Nézzük meg, ott a „Magyar falu” program! Több mint 90 milliárd forint van betervezve, és tudom, hogy a kormány gondolkodik, ha lesz lehetősége, ennek a megemelésén. Ezek bel- és külterületi utak, és ez az egyik legfontosabb, amit az emberek leginkább éreznek, hogy a munkahelyet meg tudják közelíteni, és azt el tudják érni.
Egy tény: addig nem szabad leállnunk, amíg mindenki helyben, a hozzá legközelebb eső munkahelyen nem talál munkát, ebben a folyamatban voltunk benne. A Covid miatt van egy kis megtorpanás, de pótolni fogjuk azokat, és ez a költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy meg tudjuk tenni ezeket a lépéseket. Mint említettem, stratégiailag hosszú távon előre és minden terület fejlesztésében kell gondolkodnunk, legyen az az orvos, legyen az a védőnő, legyenek azok a polgármesteri hivatalok és legyenek a munkahelyek. Ez csak így, együttesen megy és együttesen működik. Az „adj, Uram, de azonnal’” nem létezik, ezt már tudjuk, az életben mindenért meg kell dolgozni. A 2021. évi költségvetés ad lehetőséget nekünk arra, hogy ezt a feladatot ellássuk és fejlődjünk.
És ha szabad, a végén egy komoly fejlesztési lehetőség, amit ajánlok minden képviselőtársam figyelmébe, főleg az ellenzékiek figyelmébe, hogy miben tudnak segíteni az ott dolgozóknak az országgyűlési képviselők: ez a turisztika. Sok országban a turisztika a GDP legnagyobb részét kitevő bevételt, jövedelemforrást jelenti, és ebből élnek országok. Hála az égnek, a vírus előtt Magyarország is átlátta ezt, hogy fejlesztenünk kell a turisztikát, és ki kell használni az adottságainkat, nagyon nagy bevétel van belőle.
Az én térségemben a most tervezett és már megvalósult turisztikai fejlesztések nagy része mind jó irányban van. Van, ami már épül, és van, ami meg fog épülni: hevesi strand, úthálózat fejlesztése, hatvani Grassalkovich-kastély, kiskörei lesiklópálya, hallépcső, a Tisza-tó fejlesztései. Ezekre, mindegyikre itt van benne mint turisztikai fejlesztés a pénz, és mindegyik vagy a megvalósítás állapotában van, vagy meg fog valósulni.
Azokra a kritikákra válaszolva, hogy mennyi a magyar kormány része ebben: egyrészt a stratégia, akár az európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozóan is, hiszen mind az önkormányzatokon, mind az államon keresztül érhetők el fejlesztési források. Azonban mellette még két tétel van: az egyik a költségvetés soraiban meghatározó tételek, amelyek között meg kell keresni azokat a fejlesztéseket, amelyeket szeretnénk majd kritizálni, mondom én az ellenzéknek, de inkább szeretném majd dicsérni, hogy azok milyen jó ötletek; a másik pedig azok a fejlesztések, amelyekre mondhatjuk, hogy kismértékűek, mert amikor 34 millió forintból készít egy játszóteret egy falu, az nem ez, hanem az a „Magyar falu” program, ami szintén kormányzati forrásból valósul meg.
Ezt a „Magyar falu” programot képviselőtársaimmal azért mondjuk sokszor, mert ez nem működés, hanem beruházás, fejlesztés. És amikor arról beszélünk, hogy a falvakban vagy a városokban nincsen forrás, nincsen pénz, akkor a költségvetésben vannak olyan sorok, amelyekkel a kormány eddig mindig segített: nincs tartozás, nem kell hitelt felvenni, nem kell felhalmozni, mert éppen az iskolát nem bírom már finanszírozni, 2009-re emlékezve, nem kell az orvosi rendelő kifestéséhez valahonnan pénzt kérnem kölcsön vagy kunyerálnom festékért, ennyire egyszerűen lemenve, azért, mert van mód arra, hogy akár a Belügyminisztérium forrásából, akár közvetlen kormányzati forrásból kapjunk rá lehetőséget, és ezt meg tudjuk oldani. Ha bárki elmegy Magyarországon bármely pontra, ezt mindenütt az emberek elmondják, és mindenütt polgármesterek elmondják mindenféle szín, kitétel, egyéb nélkül. A települések fejlődnek, a munkahelyteremtés jó irányba megy, és az ott élő emberek a családtámogatási rendszernek, a munkahelyteremtésnek köszönhetően egyre pozitívabban gondolkodnak, és ez észrevehető, kézzzelfogható.
Utoljára hagytam egy olyan gondolatot, ami nekem nagyon tetszik, főleg a nemzeti összetartozás napján szoktuk emlegetni: Széchenyi István Hitelben megfogalmazott gondolatát, aki utalt arra a magyarsággal kapcsolatban, hogy neki nem tetszik, amikor a múltról beszélünk, neki az tetszik, amikor a jövőről beszélünk. Nos, arra kérem az ellenzéket, arra kérem képviselőtársaimat, hogy a 2021. évi költségvetést támogassák, mert ez a jövőről szól ténylegesen, és további lehetőséget tartalmaz. Azt, hogy mennyire jó vagy mennyire nem, nyilván az idő meghozza, de az elmúlt tíz év példája pozitív példa, és az azt jelenti, hogy jó irányba megy a 2021-es költségvetés is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)