Készült: 2024.04.25.05:34:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

120. ülésnap (2020.04.20.), 224. felszólalás
Felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:24


Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A vezérszónoklás előtt engedjenek meg egy megjegyzést. Jegyzőkönyveztük, hogy a Jobbik a Bibó Kollégiumnak szeretne vagyont juttatni. Köszönjük szépen a javaslatot. A nemzeti kormány számára 2010 óta kiemelt fontosságú a minőségi, versenyképes közoktatás és felsőoktatás. Magyarország és a magyar emberek jövője alapvetően függ többek között a magyar oktatási rendszer sikerességétől és versenyképességétől is. A magyar oktatás mindig is a világ élvonalába tartozott, a Kárpád-medencében született és tanult magyar tudósok, feltalálók, Nobel-díjasok tudományos felfedezéseikkel, találmányaikkal és munkásságukkal megváltoztatták a világ történelmét. Mi, magyarok száz évvel ezelőtt is alkalmazkodni tudtunk a megváltozott világ kihívásaihoz, amikor Klebelsberg Kunó oktatáspolitikájának köszönhetően Magyarország nagyszabású iskola- és egyetemépítési programba kezdett, megalapozva ezzel a következő korszak gazdasági felívelését, fejlődését.

Napjainkban, 2010 óta a nemzeti kormány célja a hatékony, versenyképes, a tehetségeket támogató, innovatív közoktatási és felsőoktatási rendszer kiépítése, ahol az értékközpontúság is szerepet játszik, és nem egy kiüresített, értékmentes, értéksemleges, liberális felfogásra épül. A XXI. század gyorsan változó globális világában új, korábban nem ismert kihívások jelentkeznek, melyekre az oktatási rendszereknek is meg kell találni a megfelelő válaszokat. Gyurcsány Ferenc és a szocialisták a felsőoktatásban bevezették a tandíjat, eladósították az egyetemeket, a közoktatásban pedig utcára tettek 14 ezer pedagógust, bezártak több mint száz iskolát, valamint további több mint hétszáz iskolát vontak össze, amellyel ezer településen szűnt meg a helyi iskola. Ez volt a Gyurcsány-kormány áldásos tevékenysége.

Ezzel szemben az elmúlt tíz évben számos új egyetemi campus, kollégium épült vagy újult meg. 2009-hez képest 2019-ben 2 ezerrel több hallgató szerzett diplomát, és 1200-zal több oktató van jelen a felsőoktatásban. Ezzel együtt a nemzeti kormány és a Fidesz-KDNP parlamenti többség célja, hogy versenyképes, valódi tudást kapjanak a diplomások, és ne csak az egyetemisták száma legyen magas önmagában, hanem a diplomát szerzők száma is. A magyar közoktatás és a magyar felsőoktatás színvonalát is dicséri, hogy olyan képzett fiatalokat adtak, akiknek köszönhetően az utóbbi években talpra állt és folyamatosan növekedett a magyar gazdaság. Az elmúlt két évben már 5 százalékos volt a gazdasági növekedés.

Most azonban a további fejlődéshez további változásokra és változtatásokra is szükség van. Ezt felismerve alkotta meg a magyar kormány a fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégiát, melyben kifejezte szándékát és kormányzati támogatását a magyar felsőoktatás megerősítésére, korszerűsítésére és megújítására. Ennek részét alkotja a tehetségek azonosítása és a tehetséggondozás prioritása is.

Egy oktatási rendszer sikerét nagyban kifejezi, hogy mennyire képes felismerni és támogatni a tehetségeket. A tehetséggondozás célja, hogy a tehetségígéretek a bennük rejlő potenciált kibontakoztatva felelős állampolgárként tudják szolgálni a nemzetet, a közösséget amellett, hogy személyes sikerüket is nagymértékben megalapozzák. A kiemelten tehetséges fiatalok támogatása olyan, a mindenkori pártpolitikai viszonyokon felülemelkedő, Magyarország és az összmagyarság sikeressége szempontjából meghatározó jelentőségű ügy, amelynek támogatása a mindenkori kormányok alapvető és meghatározó feladata.

Én személyesen is jó véleményt tudok elmondani a Mathias Corvinus Collegiumról és az azt működtető Tihanyi Alapítványról. Számtalan rendezvényükön vettem részt. Külön kiemelném a határon túli politikai iskolákat mint tevékenységet. Én is több alkalommal vehettem részt ilyen fórumokon, és meg vagyok győződve a szakmaiságról, meg vagyok győződve az értékközpontúságról, és meg vagyok győződve arról is, hogy az a misszió, amit már 1996 óta betölt, az egy, a magyar társadalom számára fontos és elengedhetetlen misszió. Így ezzel válaszoltam is Brenner Koloman képviselő úr kérdésére, miszerint több évtizede működő szakkollégiumot kellene kiválasztani. 24 éve működik a Mathias Corvinus Collegium, így Magyarország legnagyobb multidiszciplináris tehetséggondozó oktatási intézményeként megvan a Jobbik által kifogásolt évtizedes múlt is.

Tízéves kortól egészen az egyetem végéig tanulnak tehetséges fiatalok az MCC keretei között. Az MCC sajátos diszciplináris képzése a közoktatási és egyetemi oktatási formákat is kiegészíti, erősíti, s amit én személyesen is nagyon fontosnak tartok, és államtitkár úr is kihangsúlyozta, közösségeket is alkot, közösségeket épít, közösségeket erősít itt, Magyarországon és a határ túloldalán, a határon túli magyar közösségekben is. Ezt mindenképpen szeretném kiemelni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat nagymértékben átalakítja az MCC finanszírozását, melynek következtében bővíteni tudják a képzési helyszíneket, és a képzésekben részt vevő fiatal tehetségek számát is Kárpát-medence-szerte.

Az MCC tervei között szerepel, hogy a jelenlegi hét fiataltehetség-központ helyett éveken belül 35 működjön a Kárpát-medencében, valamint az MCC budapesti bentlakásos kollégiuma mellett további hét megnyitását tervezik, mellyel a jelenlegi kétszáz férőhelyről ezerre nő a kollégisták száma. Azt gondolom, hogy szükség van egyetemi kollégiumokra, értelmes, jó, hasznos időtöltést és közösséget kínáló egyetemi kollégiumokra akár magán-, akár állami, akár egyházi fenntartásban Budapesten és a nagyobb egyetemi városokban. Ezt korábban is többször szorgalmaztuk már. Azt gondolom, hogy a kollégiumépítési program, illetve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával aláírt kormánymegállapodás, illetve a mostani törvényjavaslat is ezeket a részcélokat is szolgálják.

Az új finanszírozási forma keretében az MCC-t működtető alapítvány 81,9 millió darab MOL-részvényt és 18,6 millió darab Richter-részvényt kap, ami körülbelül 260-280 milliárd forintos részvénycsomagot is jelenthet. Ennek köszönhetően a részvénycsomaggal történő megfelelő gazdálkodás esetében hosszú évtizedekre stabilan biztosítva lesz az MCC-t működtető bizalmi vagyonkezelő alapítvány.

Az a módszer, miszerint az egyetemeket, tehetséggondozási, oktatási intézményeket vagyonkezelő alapítványok működtetik, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában hosszú múltra tekintő sikeres gyakorlat, amit nekünk is érdemes átvenni. Ezzel az intézményeket működtető alapítványok önállóságot, szabadságot és lehetőséget kapnak a versenyképes piaci alapú működésre, s nem függnek a korlátozott mennyiségű állami támogatástól. Ugyanakkor ez a modell nagymértékű felelősséget is helyez az alapítványok vállára. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ezzel a lehetőséggel nagy felelősség is jár az alapítványok részére. Ezzel a felelősséggel meg kell tanulniuk élni, és meg kell tanulni helyesen gazdálkodni. A jelen törvényjavaslat a jelenlegi MCC melletti Balassi Intézet épületét is az MCC-t működtető alapítvány részére juttatja.

Engedjenek meg egy apró megjegyzést jobbikos képviselőtársamra. Ha valahol valami sikerül, és ha a magyar nemzet érdekében valahol előrelépést tudunk bemutatni, az nem propaganda, tisztelt képviselő úr. Annak közösen kellene örülnünk, hogyha valahol sikerült előre lépni. Ha az adatok javultak, a számok jobbak lettek, jobb lett a helyzet bizonyos tekintetben Magyarországon a társadalom egy szeletében, az oktatás egy részében előrelépés történt itt-ott-amott, ezeket nem kéne lealacsonyító módon propagandának nevezni, különféle jelzőkkel illetni meg termelési jelentéseknek hívni, hanem a közös sikerek, bárki is érje azt el, mindig összmagyar sikernek számítanak. Mi mindig azt valljuk, hogy amit ez a kormány létrehozott és elért, az nem a kormány vagy a Fidesz-KDNP sikere így önállóan, hanem a magyarság egészének a sikere.

(17.40)

Mi ennek a szemléletnek a tükrében próbálunk hozzáállni az itteni parlamenti politizáláshoz is. Ezek is összmagyar sikerek, amikről be tudtunk számolni az elmúlt tíz évben, és azt gondolom, hogy ezzel a történettel egy újabb összmagyar sikert tudunk megalapozni. A KDNP-frakció támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai