Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ajánlok önöknek egy egyezséget. Amennyiben szépen és jól viselkednek, rövid leszek. (Derültség, taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Én kormánypárti képviselőként, de ellenzékiként sem javaslom azt, hogy egy nagyon fontos törvényjavaslatot vonjanak vissza. Arra kérem önöket, hogy azokkal a módosító indítványokkal, amelyeket benyújtottunk, tegyük jóvá ezt a törvényt. Néhány pontra mutatok rá, és nem mondom el az összeset, mert majd a részletes vitánál, illetve a bizottsági ülésen el tudom mondani. Néhány dolgot szeretnék elmondani.

A preambulummal nem is foglalkozom, ahhoz is lesz módosító indítványom.

Szeretném, ha az 1. §-ba bekerülne - és az államtitkár úr figyelmét külön felhívom erre -, hogy a megelőzés és ne csak a károk megtérítése legyen benn. Higgye el, államtitkár úr, ez nagyon fontos dolog. Többen bekiabáltak közben, hogy gátat építünk. Nos, tisztelt képviselőtársaim, mi akadálya van, hogy ebben az alapban benn legyen a gátépítés is? (Kovács Kálmán: El kell olvasni!) Semmi akadálya nincs! Nem utólagosan, hanem előre gondoskodunk arról, hogy ne következzen be az esemény.

A 2. §-ban, ahol felsoroljuk a dolgokat - és itt látszik, tisztelt államtitkár úr, a kapkodás jele -, a hullámtér és a mentesített ártér ugyanaz. Még úgy is fogalmazták meg egynek. Akkor egyben kell felsorolni, hogy mentesített ártér, illetve hullámtér, és azt kell felsorolni, ami ott van. Azonban a 2. §-ban sokkal fontosabb ennél, mint amit most mondtam, a veszélyeztetett terület, illetve a fokozottan veszélyeztetett terület. Azt gondolom, különbséget kell tenni a nyílt ártér - vagyis ahol nincs egyáltalán gát és a jövőben sem kívánnak gátat építeni -, illetve azon terület között, ahol van árvízvédelmi töltés, más néven gát, mert a kettőnek a jelentősége, azt gondolom, nem kérdőjelezhető meg. Önök is beszélnek egyébként fokozatokról az indoklásban. Azt hiszem, hogy a fogalmaknál nyugodtan be lehet vezetni a veszélyeztetett területet, illetve a fokozottan veszélyeztetett területet.

Hadd mondjam el, hogy a belvíz megfogalmazása így, ahogy itt van, azt gondolom, semmit nem mond. Annak, aki ezt írta, fogalma nincs arról, hogy a belvíz hogy keletkezik. Az nem a folyóból, nem a víz kiáradásából - azt úgy hívják, hogy árvíz -, hanem a csapadékból, a talajvíz át nem eresztéséből és a ráfolyásból keletkezik. Azt gondolom, akkor ezt kell írni, hogy a törvény egyértelmű legyen.

A jogosultság feltételeinél hadd említsem meg újra és hadd hívjam fel nyomatékosan a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon vannak olyan települések, amelyek az adott folyóhoz vagy egyéb vízfolyáshoz - ahogy önök beszélnek a törvényben erről - olyan közel vannak és nyílt ártéren vannak, hogy ezen területeken a gazdasági épületeket kiemelni a kártalanításból, vagy a megelőzésből, azt gondolom, nem lehet, nincs hozzá jogunk. Ehhez akkor lenne jogunk, ha árvízvédelmi töltés lenne minden területen, minden olyan folyó mellett, ahol árvízre lehet számítani. Hogy mondjak önöknek egy példát, a Szigetközben a mostani árvíznél olyan helyen kellett védekezni, ahol korábban egyáltalán nem: például Héderváron, mert a bevédett területekről visszaduzzasztott a Mosoni-Duna. Tehát azt gondolom, hogy ezeken a területeken azért kivonni a gazdasági épületeket a kártalanításból, vagy a védekezésből nem lehet, mert náluk nincs árvízvédelmi töltés. Azt gondolom, ezt külön kell kezelni, illetve a lakóingatlan mellett a gazdasági épületet be kell tenni. Miért fáj ez nekünk? Miért van az, hogy azzal mi nem foglalkozunk, amiből megélnek az emberek, ha azt tönkreteszi az árvíz, illetve a belvíz?

Még egyszer hadd hívjam fel a figyelmét, igen tisztelt államtitkár úr - és akkor be is fejezem - egy lényeges pontra. Valóban nevetséges, és nem szolgálja azt a célt, amelyet egyébként önök szeretnének, ha szolgálna e törvényjavaslat szerint, a százmillió forint. Gondoljanak bele: az árvízvédelmi töltés mellett közvetlenül van, mondjuk 7-8 darab jópofa ház. Annak a helyreállítása, kártalanítása a százmillió forintot bőven felemészti, és nem beszéltünk arról, hogy adott esetben egy árvízvédelmi töltés nélküli falu kártalanítása, illetve több ház kártalanítása mibe kerül.

(1.20)

Még egyszer kérem önt, hogy fontolja meg egyrészt ennek az alapnak a növelését költségvetési támogatásból, másrészt pedig, amit nagyon helyesen néhány képviselőtársam megemlített, hogy építjük a töltéseket. Hát, akkor hajrá, a töltéseknek a költségét is tegyük be ebbe az alapba, és együtt kezeljük ezt a két dolgot! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem, hogy támogassák a módosító indítványokat. Köszönöm szépen. (Taps.)