Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A náci korszak nyomot hagyott az emberekben. A történelemből ismert az az időszak, amikor a náci eszme rengeteg embert, köztük romákat küldött halálba. 76 évvel ezelőtt közel 6500 cigány származású embernek jutott a tudomására, hogy május 16-án fogják őket elgázosítani, és barakkjaikat le fogják rombolni. Több ezer roma várta a halálát. A második világháború legnagyobb náci megsemmisítő táborában, a Birkenau melletti megsemmisítő komplexumban végül 1944. május 16-án a cigány tábor összefogott, a halálukat jelző gongszóra senki nem jött elő. Félelmüket leküzdötték, mert élni akartak. A Zigeunerlager lakói ellenálltak és kitartottak. Hősök voltak. Egy roma sem halt meg a gázkamrákban ezen a napon.

Még ma is kevés szó esik nemzetközi szinten a roma holokausztról, a pharrajimosról, pedig a holokauszt alatt kiirtott romák száma becslések szerint 220 ezer. Fájó ez a nagy szám, egyetlen emberélet is sok lett volna.

Május 16-a a romákat is sújtó etnikai tisztogatás szempontjából különös nap. Az európai roma fórum 2006-os, neuengamme-i koncentrációs táborban tartott találkozója óta a bátorság és a roma ifjúság napjaként emlegetett napon több mint hatezer ember tett tanúbizonyságot arról, hogy az élni akarás a legnagyobb ösztön, a túlélés vágya minden félelmet elűz. A cigány tábor egyik összekötő tisztje május 14-én szerzett tudomást Höss terveiről. A tiszt megkereste Joachimowski lengyel politikai foglyot, hogy elmondja neki, a 6500 auschwitzi romát május 16-án tervezik elgázosítani. Joachimowskit arra kérte, megbízható roma barátain keresztül segítsen figyelmeztetni őket a halálos veszélyre. A tervek szerint május 16-án gongszóval fogják jelezni a foglyok kiterelésének megkezdését. A cigány tábor lakói lehajtott fővel vonultak volna a vágóhídra. De ők felkészültek erre a napra. A barakkokból a gongszóra senki nem jött elő. Az SS-tisztek bementek, és elkezdték kiparancsolni az embereket a barakkokból, ők azonban síri csöndben, bilincsekkel, láncokkal, ásókkal, késekkel, szerszámokkal és kövekkel felfegyverkezve néztek farkasszemet a 60 géppisztolyos SS-katonával. A romák sokkal többen voltak. Mivel egy ilyen szokatlan ellenállásra nem voltak felkészülve, az SS-tisztek nem kockáztattak, és inkább kivonultak.

Május 16-a tehát a roma ellenállás napja. A roma önkormányzatok, civil szervezetek, valamennyi cigány család ezen a napon emlékezik azokra a bátor hősökre, akik félretéve félelmüket egyetlen célért küzdöttek: az életükért. Akkor még nem tudták, hogy a tábor csak haladékot kapott. Azokat a sorstalanokat, akik nem haltak éhen, vagy akiket nem végeztek ki 1944. augusztus 2-áig, ezen a napon elhurcolták a krematóriumokhoz. Hajnalban elgázosították őket, és holttesteiket az ötös krematórium melletti gödrökben égették el. Ekkor ért véget a cigány tábor története.

A magyar társadalom történelmének tragikus fejezete ez. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell minden évben arra honfitársainkat, hogy nem lehet senkit megalázni, bántalmazni, emberi méltóságában sárba tiporni roma vagy bármely más nemzetiséghez tartozása miatt. E tragikus eseményeket rendre fel kell idézni, így május 16-án, a roma bátorság és ifjúság napján is. Nem azért, hogy feltépjük túlélők és családtagjaik sebeit, hanem azért, hogy a roma holokauszt, a pharrajimos külön fejezet legyen a kollektív megemlékezésben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)