Felszólalás adatai

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is segítségért jöttem, kérni szeretnék a kormánytöbbségtől néhány dolgot, mert aggodalomra ad okot a mostani költségvetési tervezet vízgazdálkodásról és vízkárelhárításról szóló része. Bizonyára észrevették, akik foglalkoztak a kérdéssel, hogy az árvízvédelem kérdéskörére, illetve a vízügyi gazdálkodás fejezetére 6 milliárd 500 millió forinttal csökken az idei évhez képest a jövőre vonatkozólag a fejezet, így 33 százalékkal csökkennek a vízügyi igazgatóságok, a vízkárelhárítás forrásai.

Egy eklatáns példa, most már a nyolcadik költségvetést adják be úgy, hogy 1 milliárd forint körüli a Duna, a Tisza, a Dráva és más, kisebb folyók árvízvédelmi töltésének karbantartásáról szóló fejezet. Ebből, legutóbb is elmondtam, 200 millió forintba kerül csak a cigándi-tiszaroffi tározó fenntartása, és marad 800 millió forint az összes, közel 800 kilométeres szakasz árvízvédelmi töltéseinek felújítására, karbantartására. A vízügyi kormányzat ezzel a tehetetlenségével elérte azt, hogy valójában folytonos veszélynek vagyunk kitéve, ha egy komolyabb árvíz indul meg a Dunán, a Tiszán, netalán a Dráván. Kérem önöket, hogy ebben az ügyben fogjunk össze, és többpárti javaslattal vigyük föl legalább 3 milliárd forintra. Ennek fedezeteképpen lehet javasolni a Miniszterelnöki Hivatal tartalékkeretét, mert el kellene kerülni a vis maior eseteket, mert az elmúlt húsz év során látható volt, hogy nem nagyon foglalkoztunk a vízügyi kérdésekkel, mindig a káresemények után futottunk, és több tíz milliót költöttünk arra, hogy az okozott károkat utólag elhárítsuk, illetve helyrehozzuk. Kérem önöket, hogy a költségvetésnek ezt a részét módosítsuk együttesen.

A másik fontos kérdés, hogy a kormány költségvetési tervezetében az aszály mint kérdéskör ismételten nem szerepel sem súlyára, sem a jövőre való tekintettel semmilyen szinten. Önök tudják, hogy az ország java részét az ENSZ úgy nevezte, hogy aszállyal, a kiszáradással, elsivatagosodással leginkább sújtott térsége Magyarországnak az alföldi része.

(13.20)

És ennek a homokhátsági területnek, ahol közel 800 ezer ember lakik, és az ország területének közel 10 százalékát - vagy inkább úgy mondanám, hogy több mint 10 százalékát - érinti, nem segíti egyfajta kormányzati háttér, de már közel 30-40 éve folyik ez a maszatolás az ügyben.

Magyarul: valahogy meg kellene oldani, ha nem is ennek az évnek, hanem a következő évnek a költségvetése terhére, de kellene végre olyan korrekt és konkrét forrásokat megjelölni, ami tényleg a homokhátságon, illetve az aszály sújtotta területeken vízpótlási programot indítana el. Nem pedig egy olyan, hogy most az NFÜ által is támogatott, fölösleges víztározó-építésbe kezdenek Kecskeméttől északra, ahol víz nem is volt az elmúlt 30 esztendőben, de vízmegtartás céljából egy hatalmas tározó akar épülni több milliárd forint értékben. Jobban kellene a forrásokat elkölteni.

Éppen ezért kérem önöket, hogy ne felejtsék el azt, hogy az aszályok okozta károk 2006-ban, illetve amikor egy nagy árvíz volt a Dunán, 30 milliárdos kárt okozott. Az aszály 2003-ban és a 2006-ban összesen 500 milliárd forintnyi kárt okozott az országnak. Ha ennek csak az áfa- és adótartalmát vesszük, 250 milliárd forinttól esett el a költségvetés, mert nem figyeltünk arra, hogy az országban, miután vizünk volna hozzá, és öntözött területünk bőséggel volna, nem fordítottunk forrásokat és védekezést az aszály ellen. Kérem önöket, hogy ezen változtassunk végre, mert az ország ki fog száradni.

Még valami, hogy a magam részéről megértem azt, hogyha ideges a parlamenti képviselők azon többsége, akik a kormányhoz tartoznak, a módosító javaslatok miatt, mert lehet, hogy nem mindegyik felel meg az önök kritériumának, de amikor útépítésről van szó egy költségvetési módosító javaslatban, ne felejtsék el, hogy a közútkezelő kht.-k forrásai nemhogy nőttek, hanem csökkentek a következő esztendőre a tervezet szerint. Már arra sincs forrás, hogy a szemetet elszállítsák az ország útjai mellől, mert azt panaszolják a vezetők, hogy nincs pénzük arra, hogy kimenjenek egy kamionnal vagy teherautóval, és elszállítsák az utak melletti szeméttárolók szemetét. Tehát itt tartunk, hogy erre sincs pénz.

Útépítés, útfejlesztés szempontjából nem állunk túl jól az egész ország területén, maszatolás, illetve az uniós források rossz felhasználása következtében, 20 évig kell körülbelül ebben a tempóban felújítani a három-, négy-, ötszámjegyű utakat, nem beszélve a kétszámjegyű utak felújításáról. Kérem, hogy támogassák ez irányú módosító javaslatainkat.

És még valami: ennek a forrását annak a keretnek a terhére javaslom, amiben számítógépek, bútorok vásárlására és egyébre tartalékokat képeztek a költségvetés Miniszterelnöki Hivatal fejezetében. Kérem szépen a javaslataink elfogadását, és még egyszer mondom: mind az árvíz, mind az aszály elleni védekezéshez több forrás kell, és még egyszer mondom: ha csak a háromszorosát adják az egymilliárd helyett az árvízi védművek felújítására, karbantartására, már egy kicsit nyugodtabban feküdhetnek le. Bár tudom, hogy a képviselők többsége nem a Duna és a Tisza mellett él, de közel másfélmillió ember életét fogja megnehezíteni egy esetleges hosszan tartó árvíz, ami bármikor bekövetkezhet.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)