Készült: 2024.03.28.16:13:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2000.10.20.), 243-245. felszólalás
Felszólaló Dr. Salamon László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 18:57


Felszólalások:  Előző  243 - 245  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban három témakört kívánok érinteni. Elsőként a költségvetési törvényjavaslatnak az egyházak finanszírozásával kapcsolatos részéről kívánok szólni. A törvényjavaslat a legjelentősebb prioritások, a nyugdíjak és bérek jelentősebb emelése, a családtámogatási rendszer továbbfejlesztése, valamint a Széchenyi-tervben felvázolt gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása mellett az ország gazdasági helyzetének és a társadalmi igényeknek megfelelően gondoskodik az egyházak működésének, tevékenységének támogatásáról.

A költségvetési javaslatban érvényesülnek a kormányprogramban megfogalmazott egyházpolitikai célkitűzések; érvényesül a kormány azon felfogása, hogy az egyházak és az állam szétválasztása nem jelentheti az egyházak és a társadalom elválasztását; érvényesül benne az az egyházpolitikai meggyőződés, hogy nem falak építésére kell törekedni, hanem azt kell keresni, hogy miképp biztosítható az állam és az egyházak valódi együttműködése és az egymás segítése; érvényesül benne a történelmi egyházak munkájának és a nemzet életében betöltött szerepe jelentőségének elismerése, annak a szolgálatnak az elismerése, melyet az egyházak a társadalom lelki, szellemi, erkölcsi, kulturális, oktatási, nevelési és szociális állapotának, illetőleg viszonyainak javítása érdekében az adott területen kifejtenek. Ezzel kapcsolatban újra és újra rámutatunk arra, hogy az egyházak tevékenységének támogatása nem csupán a vallásos emberek különféle közösségeinek támogatását jelenti. Ez is benne van persze, de a támogatások létjogosultságát igazán az egyházak társadalmi szolgáló szerepe alapozza meg.

Az egyház nemcsak hitéleti közösség, hanem a társadalom jelentős része számára lelki támasz, erkölcsi útmutató. A keresztény kultúra, az irodalomtól az építészeten és a képzőművészet legkülönbözőbb ágain keresztül, az egyházi könyvtárakon és levéltárakon át, a legkülönfélébb közművelődési intézményeivel bezárólag, az egyetemes magyar nemzeti kultúra része, amely ezáltal nemcsak a hívő emberek, hanem az egész magyar társadalom közkincsét alkotja. Az egyházak számos neves oktatási intézményt tartanak fenn, melyek évről évre sokezer ifjú magasszintű oktatását és nevelését biztosítják. Az egyházak karitatív szerveinek kezei pedig azokhoz az elesett, reményvesztett emberekhez is elérnek, akikhez az állami gondoskodás nem feltétlenül jut el.

Megnyugvással és örömmel állapítjuk meg, hogy alapvetően rendeződtek az egyházak finanszírozásával kapcsolatos legjelentősebb kérdések. Az állam és az egyházak kapcsolatát e területen is a még fennálló problémák megoldásának őszinte és kölcsönös megértésen alapuló jó szándéka jellemzi. Alapvetően érvényesül a jogegyenlőség elvéből is következő követelmény, az egyházak a lakossági igények alapján átvállalt közfeladatok ellátásához ugyanarra a támogatásra jogosultak, mint a hasonló állami vagy önkormányzati intézmények. Ez azért is megnyugtató, mert a törvényeken alapuló, azonos módon szabályozott normatív támogatás a nem hívő emberek számára is nyilván megnyugtató megoldás. Elsősorban az átvállalt közfeladatok támogatása tekintetében igaz az, hogy itt valójában nem az egyházak támogatásáról, hanem az oktatási, egészségügyi, illetve szociális, karitatív tevékenységek támogatásáról van szó.

Az említett célokra nyújtott támogatás világnézettől függetlenül a magyar társadalmat, a szolgáltatásokban részesülő polgárokat gyarapítja. Ezzel összefüggésben kell rámutatnom arra, hogy az elmúlt évek visszatérő tapasztalatai szerint a költségvetési támogatások a kormányzat minden igyekezete ellenére sem fedezik az egyházak által átvállalt közfeladatok tényleges teljes költségeit, így feladataik ellátásához az egyházak a maguk anyagi erőfeszítésével is hozzájárulnak. Örömteljes az is, hogy a polgári kormány működése alatt megszűntek azok a konfliktusok, amelyek egyes helyi intézmények kapcsán korábban felmerültek. Ez egyaránt igazolja az alapkérdések nyugvópontra jutását, valamint az egészséges, méltányos szemlélet érvényesülését e kérdésekben.

A volt egyházi ingatlanok visszaadására még nyitva álló 11 év ütemezési lehetőségeit figyelembe véve, a mostani költségvetési javaslatból elfogadható a 2001-re, 2002-re ütemezett évi 6 milliárd 270 millió forintos költségvetési előirányzat is. Ugyanakkor nem kizárt, különösen, ha az ütemezés mértéke változatlan marad, hogy a 2011-es visszaadási határidő nem lesz tartható. És amikor emiatt aggodalmamat fejezem ki, nem egyszerűen az egyházak érdekében emelek szót, hanem legalább annyira, ha nem jobban, az önkormányzatok érdekében. Hiszen ezeket az ingatlanokat most az önkormányzatok tartják fenn, csak zárójelben teszem hozzá, ha ezt kellő motiváltság hiányában elhanyagolják, az megint mindannyiunk kára, és közismert az is, hogy az önkormányzatok által átadandó ingatlanok fejében a kártalanítási ellenérték az önkormányzatokat illeti meg.

Az ingatlanátadás elhúzódása tehát az önkormányzatok bevételeit csökkenti, ezek a bevételek pedig jelentős szerepet játszhatnak az önkormányzatok finanszírozásában. Szeretnénk, ha a polgári kormányzat ugyanolyan figyelmet fordítana erre a kérdésre, mint például a gázművek kérdésének rendezésére fordított. Amikor az ingatlanok visszaadásának jelentőségéről, és ezzel összefüggésben az önkormányzatok érdekeltségéről beszélek, egyben saját választókörzetem érdekében is szólok, példaként Fót önkormányzatának várakozását említve.

Örömmel láttam a költségvetési javaslatban, hogy a Millenniumi Vallási Alap támogatása révén a 2001. évben lehetőség nyílik a helyi közösségek számára fontos történelmi, vallási, kulturális emlékek megőrzése, felújítása érdekében költségvetési segítséghez jutni. Egyetemes nemzeti érték megőrzését szolgálja a budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciójának folytatása is, melyre 2001-ben csupán előkészítő jellegű költségeket, 2002-re azonban a kivitelezés folytatásához szükséges egymilliárd forintos támogatást irányoz elő a törvényjavaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita jellege természeténél fogva nem teszi lehetővé, hogy a részletekben elmerüljek. Úgy gondolom, hogy az elmondottakkal ugyanakkor sikerült reális áttekintő képet adni a költségvetési törvénynek az egyházak működésével kapcsolatos finanszírozási szemléletéről, és az egyházak támogatása, valamint a magyar társadalom egészének ebben való érdekeltségének összefüggéseiről. Úgy gondolom, hogy egészében véve a költségvetés az általam érintett témakör tekintetében gazdasági helyzetünkhöz, a jelentkező jogos társadalmi igényekhez igazodóan, méltányosan és az egész magyar társadalom érdekeit szolgálóan és szem előtt tartóan rendezi ezt a kérdéskört.

Amikor a képviselőtársaim támogatását kérem az egyházakra vonatkozó költségvetési rendelkezések megszavazására, hiszek abban, hogy az Országgyűlés többsége egyetért velem abban, hogy a polgári Magyarország megteremtése elképzelhetetlen az erkölcsi megújulás és a társadalmi értékrend megszilárdulása nélkül, melyhez elengedhetetlen az egyházak közreműködése és az, hogy ehhez, valamint az egyházaknak a társadalomban kifejtett, az egész ország javát szolgáló szerepének betöltéséhez az anyagi feltételrendszert is biztosítani kell.

 

 

(19.30)

 

Tisztelt Képviselőtársaim! A következő témakör, amit érinteni kívánok, a turizmus, az idegenforgalom fejlesztésének kérdése. Ennek jelentőségét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az előttünk fekvő költségvetési javaslat egyik fő prioritásának, a Széchenyi-tervnek is hangsúlyozott részét képezi ez a terület.

Magam is örömmel és megelégedéssel érzékelem e terület jelentőségének kormányzati elismerését, mivel meggyőződésem, hogy Magyarország gazdasági felemelkedésében adottságai folytán a turizmus és az idegenforgalom fejlesztésének kiemelkedően fontos szerepe lehet. A nyugati életformát meghatározó, egyenarcúsító technikai konformitás kényelmét és előnyeit, mellyel a fejlett nyugati országok, így szűkebb-tágabb nyugat-európai környezetünk is rendelkezik, mindazok a sajátosságok, melyeket hazánk saját arculatával, turisztikai, folklorisztikus értékeivel fel tud mutatni, csereképes módon egészítik ki. Némi túlzással talán az is mondható, hogy a turizmus és az idegenforgalom megfelelő fejlesztése olyan lendítő erőt jelenthet a magyar gazdaságnak, mint amit egy hasonló program jelentett Ausztriában az '50-es években. Saját választókerületemből több példát is említhetek ennek az okfejtésnek az igazolására. E lehetőségekről csak példálózva teszek említést: Alagról, amely komoly lehetőségekkel rendelkezik annak a hazai lovassportnak a fejlődésében, melynek jelentőségét már Széchenyi is felismerte. Vagy itt van a fóti Károlyi-kastély, melynek fenntartása és hasznosítása még nem rendeződött megnyugtatóan. Vagy ugyanígy itt van a Hungaroringgel a nemzetközi turizmusban már jelentős részt vállaló Mogyoród, mely a tervek szerint a közeljövőben egy akvaparkkal bővítheti idegenforgalmi vonzerejét.

Örömmel konstatálom, hogy a költségvetési törvény a turizmus támogatására az elkövetkezendő két esztendőben a korábbihoz képest közel tízszeres összegű támogatást irányoz elő. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogató szavazataikkal mozdítsák elő a kormány ez irányú célkitűzéseinek megvalósulását.

Végül szólni kívánok még a közbiztonság helyzetéről és az ezzel kapcsolatos költségvetési kérdésekről. (Az MSZP képviselői felé:) Van vele valami gond? Mert mosolyognak szocialista képviselőtársaim. (Hegyi Gyula: A mezőgazdaságról nem?) Nem, én olyan kérdésekkel kívánok foglalkozni, amelyek a választókörzetem kapcsán különös jelentőséggel bírnak, de országos kihatásúak. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nagyívű, átfogó!)

ELNÖK: Folytassa!

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Ismeretes, hogy az elmúlt másfél esztendőben a kormány milyen erőteljes intézkedéseket tett a bűnözési hullám megállítására és a közbiztonság helyzetének javítására. Ezen a területen már egy év alatt is sikerült jelentős eredményeket elérni, a bűnözés emelkedését megállítani, és bizonyos bűncselekmény-kategóriák tekintetében a bűnözést jelentékeny mértékben visszaszorítani. Hogy csak egy példát említsek, a lakosságot joggal irritáló gépkocsilopások körét sikerült mintegy 30 százalékkal csökkenteni.

A közbiztonság javításáért folytatott küzdelem sikere igen jelentős mértékben pénzkérdés, azaz költségvetési kérdés, tekintettel arra, hogy a bűnmegelőzés és a bűnüldözés tekintetében kiemelkedő szerepet játszó rendőrség működésének személyi és dologi feltételeit megfelelő szinten csak a szűkkeblű szemléletet félretevő költségvetési finanszírozás mellett lehet biztosítani.

Ennek tükrében elfogadhatónak látszik az a megoldás, ami a rendőrség bérköltségét mind a két esztendőben 10 százalékkal, illetőleg azt közelítő mértékben kívánja emelni, és ami lehetővé teszi a rendőri létszám közel 1700 fővel történő további emelését is. Itt csak visszautalok arra, hogy délelőtt egy kétpercesben váltottunk szót szocialista képviselőtársaim egyikével ebben a kérdésben; ők 6 százalékos adatról beszéltek a rendőrség összköltségvetési előirányzatát illetően, és ezt pontosítottam. A bérköltség tekintetében ez a fejlesztés, mint mondottam volt, 10 százalék körüli, tehát az inflációs előrejelzéseket is figyelembe véve szerény reálbér-emelkedést tartalmaz. Hozzá kell tenni, hogy úgy gondolom, elégséges, de egyben feltétlenül szükséges is a dologi költségek mintegy 19 százalékos emelése. Ez viszont egy jelentősebb emelés, összegszerűen 18 milliárd forint helyett - kerekítve mondom az összeget - 21 egész valahány tized milliárd forintra emelkedik, azaz 19 százalékkal emelkednek a dologi költségek, amelyek valóban nagyon fontosak a rendőrség eredményes működése szempontjából. Úgy gondolom, hogy ez elégséges, de egyben feltétlenül szükséges is.

A rendőrség működőképességének biztosítása és javítása érdekében, amit az e területen megoldandó különböző problémák között prioritásnak tekintek, helyesnek tartjuk azt is, hogy a most tárgyalt költségvetési időszakban a fejlesztéssel szemben a bérezésre, illetve a dologi kiadások megfelelő mértékű biztosítására helyezi a költségvetés a hangsúlyt.

Külön kívánok foglalkozni Pest megye, a Budapest környéki agglomeráció kérdésével, melyhez az általam képviselt Dunakeszi és környéke által alkotott választókerület is tartozik. E terület tekintetében ugyanis az előirányzatokat illetően vannak bizonyos fenntartásaim.

Úgy gondolom, hibás az a megközelítés, ami Pest megyét a bűnözés és bűnüldözés tekintetében az ország más megyéivel veszi egy tekintet alá. Pest megye a bűnözés és a bűnüldözés szempontjából a fővárosnak mintegy háttérterülete. E terület nem egy elkövetőnek jelent meghúzódási lehetőséget, illetve gyakran szolgál bűncselekményből származó javak elrejtésének terepéül, emellett a folyamatos rendőri ellenőrzés esetleges technikai nehézségei bizonyos típusú bűncselekményfajták elkövetését a területen megkönnyíti.

Ezt a helyzetet nehezíti, hogy a rendőrség eredményes munkája következtében Budapesten viszonylagosan bizonyos fajta bűnelkövetői tevékenység kockázatosabbá vált, és bizonyos fokig ennek hatásaként is, valamint a fővárosban rendszeresebb, hatékonyabb rendőri ellenőrző tevékenység következtében a bűnelkövetői kör egy része és tevékenysége a Budapest környéki agglomerációba vonult vissza.

Ez egészében véve rontja az agglomeráció helyzetét, és a rendőrség részéről fokozottabb és hatékonyabb tevékenységet igényel, ezt pedig nem lehet elvárni és biztosítani anélkül, hogy az ehhez szükséges személyi és dologi feltételeket, illetve pénzügyi fedezetet megfelelő szinten ne biztosítsuk. Ezeket a szempontokat ebben a pillanatban nem látom kellő mértékben érvényesülni a költségvetésben, de bízom abban, hogy a módosító javaslattal sikerül a törvényjavaslatot e részkérdés tekintetében is jobbá tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magam hozzászólását itt zárom. Különböző területeket érintettem, de olyan területeket, amelyek a Pest megyei 3. számú választókörzet szempontjából konkrét jelentőséggel bírnak. Természetesen a költségvetés egészét is mérlegelve, magam is támogatom a költségvetési törvény elfogadását, és ezt valamennyi képviselőtársam figyelmébe ajánlom. Kérem, hogy ők is ezt tegyék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  243 - 245  Következő    Ülésnap adatai