Készült: 2024.04.26.01:08:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

248. ülésnap (2009.11.30.), 297. felszólalás
Felszólaló Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:03


Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nem szeretném túl hosszan fejtegetni, mert inkább csak az álláspontok megkülönböztetése lehet most a feladatunk, a vitának nyilván nem feltétlenül az kell hogy az eredménye legyen, hogy az egyik vagy a másik álláspont diadalmaskodik. Én is azt gondolom, közelíteni kell adott esetben ezeket a szempontokat, mondjuk, egy következő bizottsági módosító indítvánnyal.

Azonban azt érzékelnie kell Püski képviselő úrnak is, hogy néhány hivatkozás nem feltétlenül jó forrásból táplálkozik. A polgári törvénykönyv egy általános és a magyar jogban alapvetően egy háttérjogszabály, amely döntően diszpozitív, tehát megengedő, eltérést engedő passzusokkal bír, amelyektől nemhogy jogszabállyal - úgynevezett speciális jogszabállyal -, hanem akár szerződéssel is el lehet térni, és akkor az lesz az uralkodó megoldás. Tehát ez esetben is jeleznem kell: hiába van a Ptk.-ban az, hogy ez és ez és ez - ugye, három feltétele van a kár megtérítésének -, de ha speciális jogszabályban további feltételt írunk elő, egy speciális helyzetre pluszkörülményt írunk elő, akkor bizony azt is figyelembe kell venni. Gondolom, ezt most hosszan nem kell kifejtenem, hiszen valamennyien tudjuk, miért is kell ezzel a témával foglalkozni, miért is nem végleges és tökéletes megoldás az, amely jelen pillanatban a jogszabályban van.

Szeretnénk elkerülni azokat a körülményeket, amelyek döntően ebben az autójavító szektorban sajnálatos módon jelentkeznek.

Úgy tudnám összefoglalni, hogy döntően számla nélküli javításokkal az államtól az áfát elspórolják, miközben azok a károsult gépjárművek, amelyek megsérültek, valahogyan mégiscsak visszacsatlakoznak a közforgalomba.

Egy másik ilyen téma, amit felvetett a képviselő úr, az, hogy ki fogja finanszírozni, előfinanszírozni a dolgot. A gyakorlatból persze mindenki tudja, hogy kétféleképpen lehet gépjárművet javítani. Az egyik az, amikor beviszi a szervizbe, felveszik a kárt, a szerviz és a biztosító játssza le ezt a dolgot, és a másik az, amikor nem így történik, tehát valahogyan másképp történik. Nos, ezekre az esetekre is van a módosító javaslatban egy 60 százalékos előfinanszírozás, amely még független attól, hogy itt a kárrendezés majd számlával megtörténik-e, majd a végén válik bizonyossá, hogy így történik-e. Például Józsa képviselő úr problémájára meg azt mondom, ha valaki elveszíti a munkaeszközét, és másképp nem is tud dolgozni, az a világon a legtermészetesebb dolog, hogy megannyi más módon, valahogyan pótolja a munkaeszközét, bérel, kölcsönkér egy másik gépjárművet, és ennek a költségét a kárba, a kártérítésbe ugyanúgy bele tudja kombinálni, ezt a biztosító megtéríti, ha igazoltan a tevékenységéhez szüksége van rá.

De nézzük, hogy egyébként mit is kell előfinanszírozni. A módosító javaslat azt mondja, hogy az áfát csak számla ellenében lehet megtéríteni, különben csak a nettó költséget, illetve az értékcsökkenésnek abban a speciális esetben csak akkor történik meg a megtérítése, hogyha egyébként a gépjármű olyan állapotba kerül, hogy ki kell vonni a forgalomból, de akkor a forgalomból kivonást igazolni kell. Azt gondolom, ezek nagyjából a helyénvaló megoldások a konkrét biztosítási esetben.

Azt pedig, hogy a biztosítás felvevője mit mond, érzékeli-e, hogy egy olyan gépjárműről veszi fel a kárjelentést, ami egyébként javítás nélkül nem engedhető vissza a forgalomba, igenis, az egy nagyon fontos momentum, hogy enélkül ne is kerüljön vissza a forgalomba. Nem a kárfelvevő bírálja el, hogy ez így történik, ő csak egy elem az eljárásban, az ő észrevétele alapján nyilván van egy, a közlekedési hatóság felé irányuló értesítés, amely a műszaki vizsga lebonyolításával jár, így kerülhet valóban vissza a sérült gépjármű a forgalomba. Ha jól emlékszem, nyolcnapos határidő van megadva arra, hogy ezt mennyi idő alatt kell lebonyolítani. Tehát talán itt sem egészen abba az irányba történt törekvés, amit a képviselő úr mondott, hogy a végtelenségig vagy legalábbis kezelhetetlen időpontig ez kiterjed.

Még egyszer mondom: nem megvédeni akartam, néhány ponton szerettem volna igazolni, hogy a javaslat bizony kellő körültekintéssel került megfogalmazásra ahhoz, hogy kezelni tudja a fő célt és az ahhoz vezető utat, de ha a képviselő úr úgy látja, hogy néhány elemében még javítani kell ezt a javaslatot, szerintem még olyan alkalmat tudunk találni, hogy akár a gazdasági bizottság - amennyiben ott volt ebben nagyobb egyetértés - egy olyan módosító indítványt nyújtson be, akár a zárószavazás előtt is, ami az élet szabta körülményeket és a törvényeket - mint koherencia - jobban összehozza, és ilyenformán jobban leírja azt a szándékolt jövőt, amely ennek a tevékenységnek a lefedéséhez és a jogszerűség, a korrekt módon való eljárás szempontjából mindannyiunk számára megfelelőbb lehet.

Köszönöm a szót. (Dr. Józsa István tapsol.)

(23.30)




Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai