Felszólalás adatai

SZABÓ IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban azzal szeretném kezdeni, hogy mikor tartottuk volna szerencsésnek, ha a sporttörvény tervezetéről tárgyalunk. Semmiképpen nem most, hiszen mind az adótörvények, mind pedig a 2001-2002-es év költségvetésének törvényjavaslatai már a Ház előtt vannak, és azt az összhangot, azt a szinkronitást, amit szerencsés lett volna a sporttörvény esetleges hozadéka után megteremteni, azt gondolom, ma már nem áll módunkban.

Sajnos azért sem áll módunkban, mert azt a költségvetési módosító javaslatot, amit a sportbizottságban dolgozó MSZP-s képviselők nyújtottak be a költségvetési törvény módosításához, és ami egyébként egy az egyben szinkronban van azzal, amit az önkormányzati bizottság előadója elmondott a normatív önkormányzati támogatás ügyében - és ami egyébként egyetértésre talált a nyílt napon a Belügyminisztérium képviselőjének a hozzászólásával -, sajnálatos módon kormánypárti képviselőtársaink leszavazták. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra, hogy azzal, hogy ez a módosító indítvány szerepel, egy kapcsolódó módosító indítvánnyal még van esetleg lehetőség arra, hogy ezzel az üggyel korrigáljuk a sporttörvény mostani állapotát.

Azért is szerencsés lett volna a tavaszi ülésszak során ezzel a törvénnyel foglalkozni, mert több idő maradt volna arra, és talán megfogalmazódhatott volna az a sportkoncepció is, ami egyébként a kormányprogramban megfogalmazott, általános, megalapozott, sokrétű vita után meghozandó sportkoncepció tételeként fogalmazódik meg.

Azt látjuk, hogy ez többek között az egyik olyan tétel, ami nem ad kellő megalapozottságot a most előttünk lévő sporttörvénytervezetnek. Nem ismerjük a törvény hatástanulmányait. Nem ismerjük a legalább két tucatnyi csatlakozó végrehajtási jogszabály, rendelet koncepcióját, tervezetét. Ezeknek ma már ott kellene feküdniük a képviselők előtt. Ezért bizony több, mint kérdéses, hogy maradéktalanul megtörténtek-e a jogalkotási törvényben meghatározott egyeztetések és véleményezések. És azért, merthogy most tárgyaljuk, igen kérdésesnek látszik, összehangolható-e a 2001-2002. évi költségvetési törvény tervezetével. Ezek is többek között hozzájárultak ahhoz, hogy a bizottság, amikor a törvénytervezetet tárgyalta, amellett, hogy vitatta a mindennapos testneveléssel kapcsolatos mostani sporttörvényi megállapítást, az önkormányzatok által sportfeladatok normatív támogatásának a szükségességét fogalmazta meg, az állami tulajdonban lévő, sportcélú ingatlankezelés témájában jelezte a kisebbség a különvéleményét, ezen túl megfogalmaztuk azt az indítványt, hogy csak a jövő év elején kerüljön sor a törvény elfogadására annak érdekében, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a további közigazgatási és politikai egyeztetésekre. Ezeket a mondatokat a bizottsági ajánlás soraiból idézem.

Ezen a bizottsági ülésen hangzott el az a kezdeményezés is, amely arról szólt, hogy a nyílt nap - ami egy nappal előzte meg bizottsági ülésünket - hozadékának, az ottani hozzászólások tartalmának megismerése következtében hatpárti egyeztetések sorozatát javasoltuk, hogy kezdjük újra a törvény tárgyalását.

Itt elhangzott, hogy a törvény előkészítése során, hatpárti egyeztetések során volt lehetősége a képviselőcsoportoknak megismerni és a törvénynek az előkészítő szakaszát befolyásolni. Szeretném emlékeztetni azokat, akik jelen voltak, hogy sajnálatos módon a legutolsó alkalommal egy pénteki napon kaptuk meg a törvény tervezetét azzal, hogy hétfőn találkozzunk és hétfőre az ISM-ben egy hatpárti egyeztetést hajtsunk végre. Jeleztük akkor is, hogy ez az időpont és ez a helyzet nem alkalmas arra, hogy az előterjesztők ezt úgy tekintsék, hogy megfelelt a határpárti egyeztetésnek, ami itt megtörtént. Jeleztük továbbá azt is, hogy az előzetes társadalmi vitán lévő törvényjavaslat jelentős mértékben, azt is mondhatnám, gyökeresen megváltozott ahhoz képest, amiről a társadalmi vita folyt, amit a sportszakemberek, a különböző sportfórumok előzetesen megismerhettek.

Azt gondolom, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a parlamenti nyílt nap összegzéseként az fogalmazható meg, hogy a hozzászólók nagy többsége egyetértett azzal, hogy szükség van egy új sporttörvényre, de azzal is egyetértett, hiszen a megszólalásokból ez tetszett ki, hogy ez a sporttörvény ebben a formájában nem alkalmas arra, amit a szándék takar, amivel az elvi alapvetések tekintetében egyébként még egyet is érthetnénk.

Többen érintették itt - és mi az egyik legfontosabb témaként kezeljük - az önkormányzati feladatok újrafogalmazását a sporttörvény keretei között. Az önkormányzati bizottság előadójára tudok csak ismételten hivatkozni és azokra, akik azt fogalmazták meg, hogy akár az intézményfenntartás, akár a mindennapos testnevelés területén, akár a helyi egyesületek működési támogatása területén olyan önkormányzati feladatok vannak, amelyek ma nem szerepelnek a normatív támogatás rendjében, amelyek esetlegesek, és amelyek ma egy közigazgatási, kommunális ellátási és sport címszó alatt szereplő blokkban bizony mindig csak az utolsó helyen kapnak szerepet.

Úgy látjuk, úgy ítéljük meg, hogy semmi többletet, újat nem hoz a talán legfontosabbnak, legaktuálisabbnak minősíthető önkormányzati sportfeladatok területén. Ezért úgy gondoljuk, szükség lenne az önkormányzatok kötelező feladatainak meghatározására és az ehhez kapcsolódó normatív támogatás biztosítására.

Úgy ítéljük meg, hogy a mindennapos tanórai testnevelés lépcsőzetes bevezetése a közoktatásban megkerülhetetlen. Ezt szakértők, sportszakemberek, tanulmányi kérdésekkel foglalkozó oktatási szakemberek és a bizottság ellenzéki tagjai közül is többen megerősítették. De ebben a témában még a koalíció részéről is kapott a javaslatunk támogatást.

Azt gondoljuk, hogy a települési önkormányzatoknak a fentebb említett normatív támogatásból finanszírozandó feladatai közé kell a diáksport-egyesületek, az intézmények és a sportlétesítmények támogatásának a meghatározását megfogalmazni. A kulturális törvényhez hasonló önkormányzati rendeletalkotást is szükségesnek tartjuk előírni. A kulturális törvényt nem véletlenül említem, hiszen jó példáját adja annak, hogy az önkormányzati törvényhez való hozzányúlás nélkül hogyan, milyen módon lehetséges önkormányzati feladatok megfogalmazása mellett természetes módon olyan támogatást nyújtani, ami normatív hátteret nyújt az önkormányzatok számára.

(10.30)

Számos alkotmányossági és jogi aggály fogalmazódott meg. Ezek közül a minősített, azaz a kétharmados kör az, amely, úgy ítéljük meg, a mostani előterjesztéshez képest nagyobb számban szerepel a törvényben, mint azt a törvény beterjesztői jelezték. Úgy gondolom, hogy az ügyrendi bizottság tegnap kézhez kapott állásfoglalása is talán jelzés értékű a tekintetben, hogy bizony valószínű, hogy az ifjúsági és sportbizottságnak az ügyrendi bizottsághoz kell fordulni az alkotmányos kérdések tekintetében, előzetes kontrollt kérve, hogy valóban csak az a kettő kétharmados törvény szerepel-e a törvényben, amelyet jeleztek, vagy netán ezek sorába tartozik még a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény. Mi úgy ítéljük meg, hogy a sport állandó választottbírósága az alkotmány 5. § ötödik szakasza (Sic!) alapján is idetartozó tétel, természetesen a képviselők jogállásával kapcsolatos kérdéseket is idetartozónak érezzük, és bizony aggályosnak látjuk az adatvédelmi törvény és az ügyészségi törvény e szemüvegen keresztüli megvilágítását is.

Mindezek alapján, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt miniszter úr, azt kell megfogalmaznom, amit a bizottsági ajánlásban jeleztünk, hogy több időre, mind közigazgatási, mind pedig politikai egyeztetésekre van szükség ahhoz, hogy valóban egy sportot szolgáló, a testnevelés és a sport ügyét jobb helyzetbe hozó törvényi szabályozással fejezhesse be a sportról szóló törvényalkotó munkáját a parlament.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)