Készült: 2024.03.28.21:49:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

19. ülésnap (1998.10.20.),  176-182. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:09


Felszólalások:   168-176   176-182   182-188      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az interpellációkra. Bánki Erik, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez: "Hová lett szőkesége, avagy hogyan tűnhetett el Tribuszer Zoltánné és Bathó Erzsébet, valamint 15 ezer polgár befektetett pénze, a közel 2 milliárd forint?" címmel. Bánki Erik képviselő urat illeti a szó.

 

BÁNKI ERIK (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb és a legtöbb kisbefektetőt megkárosító epizódja volt a Tribu Bt., majd a T& KG Kft. által elkövetett csalássorozat. A fent nevezett két társaság jogtalan betétgyűjtési akciójával viszonylag rövid idő alatt hihetetlen mennyiségű készpénzt és kárpótlási jegyet gyűjtött össze a megtévesztett és becsapott polgároktól.

Az 1993. július 1-jén alakult Tribu Bt., majd az 1993. október 20-án megalakított T& KG Kft. 24 ezer szerződés megkötésével közel 3,8 milliárd forintnyi betétállományt realizált, rövid időre, nagy hozamot ígérő akciókkal. Áldásos tevékenységüknek az Állami Bankfelügyelet jogtalan betétgyűjtés miatt tett feljelentése nyomán a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vetett véget 1994. február 17-én, amikor a fenti kft. irodájába kiszállva lefoglalta az ott található készpénzt, illetve a szerződéseket. Ezt követően bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt eljárás indult Tribuszer Zoltánné és Kiss-Gecse Béla cégtulajdonosok, valamint Bathó Erzsébet, a társaság könyvvizsgálását és könyvelését végző Príma Kft. tulajdonosa és ügyvezetője ellen. 1994 áprilisától Tribuszer Zoltánné 9 hónapot, Kiss-Gecse Béla pedig két hónapot töltött előzetes letartóztatásban.

Ezen adatok alapján még a jogban nem vagy kevéssé jártas képviselőtársaim számára is nyilvánvalóvá válhat: a betétgyűjtés piramisjáték-szerű akció volt, melynek célja nem más, mint egy előre eltervezett, a polgárok megtévesztése útján véghezvitt, különösen nagy értékű csalás. Ezzel azonban a Tribu-üggyel kapcsolatos döbbeneteknek még koránt sincs vége. A perben ítélkező bírónő ugyanis, miután példás büntetéssel Tribuszer Zoltánnét 9 év, Bathó Erzsébetet pedig első fokon 2 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, a fellebbezést követően az ügyész javaslata ellenére úgy döntött, hogy a vádlottak szabadlábon védekezhetnek. Bizonyára képviselőtársaimat sem lepi meg, hogy a fent nevezettek azóta sem kerültek börtönbe, továbbra is bujkálnak az igazságszolgáltatás elől.

Úgy gondolom, ezzel a szövevényes üggyel kapcsolatban - amelyben közel 20 ezer magyar állampolgárt károsítottak meg több mint 2 milliárd forinttal azok a bűnözők, akik a mai napig szabadlábon élnek - néhány fontos kérdésre választ kell kapnunk. A következőt kérdezném a miniszter asszonytól:

Magyarországon megengedhetetlen az, hogy egyes bűnözők a tisztességes polgárokat megtévesztve, milliárdokkal lelépve kibújjanak az igazságszolgáltatás alól. Milyen következtetéseket von le miniszter asszony ebből az esetből, és mit kíván tenni annak érdekében, hogy hasonló esetek az új kormány működése alatt ne következhessenek be? Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

ELNÖK: Az interpellációra dr. Hende Csaba igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót államtitkár úrnak.

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az a büntetőügy, amelyet képviselő úr sajnos joggal felvet, az utóbbi időkben visszatérő téma volt. Valóban több mint tízezer, nem egészen körültekintő embernek közel 2 milliárd forint kárt okoztak az elkövetők.

A közvélemény az eljárás megindulásától kezdve figyelemmel kísérte az eseményeket, így különösen a bírói szakaszt, annak végén pedig a kiszabott büntetést. Valóban nehezen volt felfogható az érintettek szabadlábon hagyása, annál is inkább, mert ezt arra használták ki, hogy az igazságszolgáltatás elől megszökjenek. Véleményem szerint a törvényhozónak az a kettős kötelessége hasonló esetekben, hogy újból és újból figyelmeztesse az állampolgárokat a megfontolt befektetésekre, és az is, hogy a maga eszközeivel az általános bűnmegelőzés részeként akadályozza meg a hasonló esetek bekövetkezését. Ez utóbbit alapvetően két jogterület biztosítja. A gazdasági jog területén a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szabályozza a pénzügyi szolgáltatás körébe tartozó betétgyűjtést. A törvény értelmében ma már kizárólag hitelintézet jogosult e tevékenység végzésére. A vádlottakéhoz hasonló társaságok tehát a jövőben nem ronthatják le a hitelintézetekbe vetett betétesi bizalmat.

A büntetőjog területén a hatályos Btk. a betétesek védelme, illetőleg a pénzügyi intézmények törvényes, megbízható működéséhez fűződő érdek, tágabban pedig az egész gazdasági élet biztonsága érdekében büntetni rendeli a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység végzését és a piramisjáték szervezését. Amennyiben pedig az elkövető jogtalan haszonszerzési célzattal mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalásért felel. Különösen nagy kár okozása esetén 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, bűnhalmazat esetén akár 12 évig is terjedhet a büntetése. A képviselő úr által vázolt tényállást, tekintettel a fenti jogszabályokra, maga a bíróság is teljes egészében alátámasztotta.

Az interpelláció viszont az érintettek és a társadalom zömének indokolt megdöbbenését is kifejezi, amikor azt kifogásolja, hogy a súlyos büntetés mellett a bíróság nem élt az előzetes letartóztatás lehetőségével.

Tisztelt Országgyűlés! Maga a konkrét bírói tevékenység kormányzati kritika tárgya nem lehet, tekintettel a bírák függetlenségére. Az igazságügy-miniszter hatáskörébe tartozó büntetés-végrehajtási kérdéssé pedig csak akkor válhatna az ügy, ha a bíróság a vádlottakat előzetesen letartóztatta volna, vagy jogerős ítélettel végrehajtandó szabadságvesztést rendel el, és annak sikeres foganatosítását is megkezdik. Mint ismeretes, az elítéltek kézre kerítésére tett eddigi intézkedések sajnos máig nem vezettek eredményre, a kellő időben kibocsátott elfogatóparancsok ellenére sem.

Ami a jövőt illeti, a kormány az Országgyűléshez benyújtotta a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ebben kezdeményezi, hogy az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetésekor az ügyész indítványára a jövőben kötelező legyen a szándékos bűncselekmény miatt legalább 3 évi szabadságvesztésre ítélt személy előzetes letartóztatásának az elrendelése, illetve fenntartása. Példánknál maradva tehát a képviselő úr által felhozott eset a későbbiekben eleve nem is fordulhat elő.

Végül rámutatok arra, hogy a Házhoz benyújtott törvényjavaslataink több egyéb olyan rendelkezést is tartalmaznak, amelyek annak érdekében születtek, hogy a terheltek a bűncselekmény elkövetéséből származó vagyont ne tarthassák meg, azt tőlük minden esetben és teljes egészében elvonják - ha szőke, ha barna, ha fekete az illető.

Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmüket. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ.

 

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Válasza számomra megnyugtató volt. Azért tartom nagyon fontosnak, hogy a közeljövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő, hiszen ebből a Tribu-ügyből kifolyólag családok százait tette tönkre ez a bűnszövetkezet, amely szándékos megtévesztéssel és csalással "nyúlta le" úgymond ezt az óriási összeget a tisztességes polgároktól.

(15.10)

 

Csak a saját lakóhelyem közelében közel tíz öngyilkosságot követtek el, tisztelt képviselőtársaim, ebből az ügyből kifolyólag; családok százaiban történtek válások, hiszen elkeseredésükben egymásra mutogatással, a felelősség egymásra kenésével próbáltak az emberek valamilyen módon valamilyen megnyugtató megoldást találni. De természetesen miután ezek az emberek a mai napig nem kerültek elő, így a pénzük sem került elő, ezért megoldás továbbra sincs.

Megkérném államtitkár urat, hogy továbbra is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ön által elmondottak érvényesüljenek. A tisztességes magyar polgároknak a békés polgári élet, a bűnözőknek pedig a börtön jusson!

Köszönöm szépen, válaszát elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tóth Sándor és Tóth Károly, az MSZP képviselői, interpellációt nyújtottak be a gazdasági miniszterhez "Lesz-e gyógyszer a magyar élelmiszer-ipari cégeket sújtó orosz válságra?" címmel.

Képviselő urat illeti meg a szó.

 




Felszólalások:   168-176   176-182   182-188      Ülésnap adatai