Felszólalás adatai

SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parragh Képviselő Úr! Engedjék meg, hogy egy kicsit talán rendhagyó módon először az önök indítványa indokolásának a kommentálásával kezdjem a kormányálláspont ismertetését.

Vitatható az indokolás azon kijelentése, mely szerint a paksi atomerőműben bekövetkezett súlyos üzemzavar okait sem a döntéshozók, sem a közvélemény nem ismerhette meg. Az üzemzavart kiváltó okok mind a döntéshozók - bár megjegyzem, számomra nem egyértelműen világos, kiket értenek önök döntéshozók alatt -, mind a közvélemény számára megismerhetővé váltak abban az ütemben, ahogy a vizsgálatok azokat feltárták. Elkészülte pillanatában a széles nyilvánosság számára ugyanígy hozzáférhetővé vált mind a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság, mind az Országos Atomenergia Hivatal által készített vizsgálati jelentés is.

Vitatható az indokolás azon kijelentése is, mely szerint az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának április 29-i ülésén az atomerőmű vezetőjétől nem lehetett a bizottság által felvetett kérdésekre érdemi választ kapni. Az erőmű vezetése a bizottság előtt feltárta mindazon, akkor már ismertté vált okokat, amelyek közrejátszottak az üzemzavar kiváltásában, valamint feltárta a bizottság előtt azokat a tervezett műszaki lépéseket is, amelyeket az üzemzavar elhárítása érdekében megtenni szándékoznak.

Vitatható továbbá az indokolás azon kijelentése is, mely szerint az érintettek hiányos tájékoztatást nyújtottak volna a közvélemény részére, ugyanis mind az atomtörvény végrehajtási rendeletének mellékletét képező nukleáris biztonsági szabályzatban előírt tájékoztatási kötelezettségnek, mind a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság erre épülő belső eljárásrendjeiben foglaltaknak eleget tett az erőmű, sőt, bizonyos esetekben a gyors kommunikáció érdekében ezeken a szabályokon túl is lépett.

A tájékoztatás területén ugyanez a helytállás, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és az íratlan erkölcsi szabályoknak való megfelelés jellemezte és jellemzi most is az Országos Atomenergia Hivatal, valamint az érintett gazdasági és közlekedési miniszter, az Országos Atomenergia Bizottság elnökének munkáját és kommunikációs tevékenységét.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány mindezek ellenére támogatja az országgyűlési vizsgálóbizottság létrejöttét, azonban annak tervezett négy vizsgálati kérdésköre közül kettőt illetően kénytelen aggályait megfogalmazni és kétségeit kifejezni a vizsgálóbizottság szakmai kompetenciáját illetően. Félő, hogy ezen két kérdéskör egy szakmailag, vagyis a nukleáris technológia területén járatlan vizsgálóbizottság tevékenysége során, okán és következményeként több kárt, mint hasznot eredményezne mind biztonsági, mind gazdasági érdekeink szempontjából.

Most részletesebben rátérnék, hogy a kormány miért kénytelen kifejezni aggályait az önök indítványának 1. és 3. pontjában leírt, javasolt vizsgálati kérdésköröket illetően.

Ami az elsőt illeti, vagyis a paksi atomerőműben történt súlyos üzemzavar okainak vizsgálatát, először is: a paksi atomerőmű részéről kiadott tájékoztató és a vezetők részéről elhangzott tájékoztatások alapján is világos a közvélemény előtt is, hogy az üzemzavar egy megkötött szerződés alapján munkát végző külföldi cég tevékenysége során következett be. Jelenleg folyamatban van a szerződés tartalmi értékelése, a keletkezett kár tekintetében a felelősség megítélése.

Elsőként a két cég közötti tárgyalások, majd előreláthatólag per útján kell a kár okai és a felelősség kérdésében döntést hozni. Ilyen módon ezt a kérdéskört vizsgálóbizottság nem vizsgálhatná, hiszen nem tartozik feladatkörébe, hiszen ennek tisztázása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha ebben a témakörben a vizsgálóbizottság mint politikai fórum, illetőleg annak tagjai eltérő álláspontokat fogalmaznának meg, az kifejezetten káros lehetne a magyar pozíciókra nézve a tárgyalások, majd a jövőben bírósági eljárás során.

Másodszor: az üzemzavar kivizsgálása, beleértve az elhárítás érdekében hozott intézkedések értékelését, legelsőként a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság feladata. Ezt a kötelezettséget az atomtörvény végrehajtására vonatkozó 1208/1997. (VI. 25.) számú kormányrendelet mellékleteként kiadott nukleáris biztonsági szabályzat tartalmazza.

Harmadszor: az atomerőmű ez irányú tevékenységének felügyeletét az atomtörvény értelmében az Országos Atomenergia Hivatal, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága, az NBI gyakorolja. Az OAH NBI a konkrét esetben nem csupán az atomerőmű által 2003. május 11-én benyújtott eseménykivizsgálási jelentés független értékelését végezte el, hanem külön önálló vizsgálatot is indított, amelyhez az erőműben több alkalommal helyszíni vizsgálatot tartott, az eseményben érintett személyeket és vezetőket meghallgatta ezek során, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának tevékenységét pedig az OAH egy másik szervezeti egysége vizsgálja és értékeli. A hatósági jelentés, mint azt már korábban említettem, egyébként elkészült, mindenki számára hozzáférhető.

Negyedszer: Csillag István miniszter, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke 2003. május 20-án levélben fordult a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a NAÜ főigazgatójához, dr. El Baradei úrhoz a Pakson április 10-én történt súlyos üzemzavarral kapcsolatban. Az OAB elnöke, vagyis Csillag István miniszter úr levelében, hivatkozva az ügynökség széles körű szakmai ismereteire, szakértelmére és tekintélyére, kérte a NAÜ főigazgatóját, hogy legyen segítségünkre az üzemzavarral kapcsolatos kérdések megnyugtató tisztázásában. A NAÜ-vel történt előzetes megállapodás értelmében az ügynökség szakértői csoportot küld Magyarországra, amely áttekinti az OAH által készített jelentést, értékeli az üzemzavart, valamint segítséget nyújt a tanulságok levonásában. Az értékelés kiterjed az OAH hatósági tevékenységére is. A NAÜ-misszió munkája várhatóan június közepén kezdődhet, és várhatóan hét-tíz napig tart.

Ötödször: a Paksi Atomerőmű Rt. tagja az atomerőmű-üzemeltetők világszövetségének, a WANO-nak. A Paksi Atomerőmű Rt. a WANO részére kétféle jelentést, egy értesítést és egy értékelést köteles benyújtani. Ezt követően a WANO szakembereket küld ki az erőműbe, akik az erőművi jelentések alapján elvégzik az üzemzavar kiegészítő értékelését, és a WANO ügyrendje szerint egy WANO-jelentésben foglalják össze az esemény tanulságait a világ többi atomerőmű-üzemeltetője számára.

(19.50)

Végül hatodszor, de nem utolsósorban: Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter úr dr. Aszódi Attila egyetemi docens, független nukleáris szakértő, a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kara Nukleáris Technikai Intézetének oktató reaktor-nagylaboratóriumának vezetője személyében miniszteri biztost nevezett ki, akinek feladata éppen a helyreállítási projekt munkálatainak segítése, természetesen beleértve az üzemzavar okainak vizsgálatában való részvételt is.

A fenti indokok alapján a kormány kifejezetten aggályosnak tartaná, hogy ha a képviselői indítványban megjelölt 1. pont a vizsgálóbizottság feladatának részét képezné, mert - mint azt említettem - ebből vélhetően több kár, zavar, mint haszon származna.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő indítvány 3. pontját illetően szintén erős kétségei és aggályai vannak a kormánynak. A 3. pont “a súlyos üzemzavar elhárítására tett és teendő intézkedések vizsgálatáraö vonatkozik, tehát alapvetően mélységesen szakmai, nukleáris technikai, nukleáris fizikai kérdésben kívánna vizsgálódni a parlamenti vizsgálóbizottság.

Az üzemzavar-elhárítás érdekében eddig tett intézkedések az illetékes magyar hatóság felügyelete alatt végrehajtott intézkedések voltak, amely hatósági szakkérdések felülbírálatára a vizsgálóbizottság tevékenysége nem terjedhet ki, nem terjedhetne ki, mert az az Országos Atomenergia Hivatal jogkörének elvonásával lenne egyenértékű.

Az üzemzavar-elhárítás további menetében való közreműködésre a hasonló helyzetek kezelésében tapasztalattal rendelkező külföldi cégek, továbbá a szakmailag kompetens magyar tudományos intézetek kaptak felkérést. A probléma kezelése bonyolult műszaki megoldások sokaságát igényli, amelyre egy országgyűlési vizsgálóbizottság nem tudna az előbb említettekkel összemérhető szakmai kompetenciát felvonultatni. A megoldások biztonságáért az erőmű üzemeltetője, a PA Rt. a felelős, és e tevékenység felett az OAH nukleáris biztonsági igazgatósága gyakorol hatósági felügyeletet. A beavatkozások jelentős része az ő engedélyével hajtható végre. A teendő intézkedések tekintetében a vizsgálóbizottság nem veheti át a PA Rt. és az OAH NBI feladatkörét és felelősségét. Itt kívánom megemlíteni, hogy Csillag István miniszter úr által felállításra kerül egy nemzetközi szaktekintélyekből álló független tudományos tanácsadó testület, amelynek feladata az üzemzavar felszámolásával kapcsolatos feladatok optimálása és koordinálása lesz.

Ezen okok alapján tehát az indítvány 3. pontjában foglalt kérdéskör országgyűlési vizsgálóbizottság által történő vizsgálatát a kormány kifejezetten aggályosnak tartja, és fenntartásait hangoztatja.

Tisztelt Országgyűlés! Az indítvány 2. pontja az üzemzavar során végzett tájékoztatás vizsgálatára irányul, ezzel a kormány egyet tud érteni, ezt támogatni tudja, annak ellenére, hogy az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. számú állásfoglalásában foglaltakkal ellentétes lenne a kérdéskörre vizsgálóbizottságot létrehozni, hiszen olyan ügyről van szó, amely akár interpellációval, akár kérdéssel vagy azonnali kérdéssel az Országgyűlés plénuma előtt tisztázható. Azonban a kormány nem zárkózik el, sőt, egyet tud érteni ezen kérdéskör parlamenti vizsgálóbizottság által történő vizsgálatával.

A negyedik témakör, amit az indítványtevők javasolnak a vizsgálóbizottság feladatául, az országos energiaszolgáltatásban kialakult helyzet kezelésére hozott intézkedések vizsgálata. Ennek a kérdéskörnek a vizsgálatát is el tudja fogadni a kormány, akár támogatólag is, azonban engedjék meg, hogy egy-két megjegyzést ehhez is fűzzek, csak a teljesség és a tisztánlátás kedvéért. Ezt a kérdést tulajdonképpen le kellene választani a paksi atomerőműben történtekről. Van természetesen összefüggés, hiszen a paksi teljesítménykimaradás más forrásokból való pótlásáról van szó. Ez azonban ugyancsak tisztázható interpellációval vagy kérdés benyújtásával, talán nem feltétlenül igényelné vizsgálóbizottság létrehozását. De ha a vizsgálóbizottság ezt kívánja vizsgálni, ám legyen, semmi különösebb kifogás nincs ezt illetően.

Az országgyűlési képviselők előtt éppúgy ismert, mint a közvélemény nagy többsége előtt, hogy a kieső energiamennyiség más forrásokból történő pótlása nem okoz nehézséget. A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság, vagyis közismert nevén a MAVIR a villamosenergia-törvény és a hozzá kapcsolódó, a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 281/2002. (XII. 21.) számú kormányrendelet előírásainak megfelelően krízis munkabizottságot állított fel. A krízis munkabizottság megállapította, hogy jelenleg és a közeljövőben a kapacitás-egyensúly a MAVIR Rt. döntései alapján biztosítható. A MAVIR Rt., mint a rendszerirányítási tevékenység engedélyese, a helyzet kezelése érdekében intézkedési tervet készített, melynek folyamatos végrehajtása a krízis munkabizottság ellenőrzése mellett zökkenőmentesen zajlik.

Mindezek után, tisztelt Országgyűlés, még egyszer megismétlem: a kormány nem ellenzi a vizsgálóbizottság létrehozását, azonban az itt javasolt négy kérdéskör közül kettőt illetően az általam részletezett indokok alapján jelentős kétségeit és aggályait fejezi ki, hogy az egy országgyűlési vizsgálóbizottság feladatát képezhetné. Félő, hogy ha a vizsgálóbizottság úgy jön létre, hogy ezen két kérdéskörben jogosítványt kap a végül is laikusokból álló testület, sokkal nagyobb károkat és zavarokat fogunk okozni, mintha mindezt nem tennénk.

Ezért azt kérjük, az indítvány benyújtói gondolják át, gondolják újra még egyszer, hogy ha a vizsgálóbizottságot felállítani javasolják és kívánják, ám legyen, támogatja a kormány, de ezen aggályainkat figyelembe véve kérjük, hogy a kérdésköröket, a feladatköröket, amelyeket a vizsgálóbizottságnak javasolnak megadni, gondolják át, és módosítsák a kormány által kért módon. Köszönöm szépen a figyelmüket.