Készült: 2024.03.29.15:14:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

195. ülésnap (2009.03.10.), 152. felszólalás
Felszólaló Dr. Szép Béla (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:18


Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Több ajánlási ponthoz is szeretném véleményemet kifejteni és támogatásukat kérni; amennyiben a rendelkezésemre álló idő eltelne, akkor tisztelt elnök úr engedelmével majd újabb hozzászólási lehetőséget fogok kérni.

A törvényjavaslat a szerződéskötés különös esetei körében szabályozza azokat a polgárjogi szabályokat, amelyek a versenyeztetési eljárás keretében létrehozott szerződések megkötését jelentik. A hatályos polgári törvénykönyv ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz, ugyanakkor a közbeszerzésekről szóló hatályos törvény kötelező, eltérést nem engedő rendelkezései megállapítják, hogy a hatálya alá tartozó beszerzések esetén milyen eljárás követendő.

Tény ugyan, hogy a közbeszerzési törvény, illetve a versenyeztetést kötelezően előíró más jogszabályok a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzések esetén és személyek számára is lehetővé teszik, hogy beszerzéseik során alkalmazzák a közbeszerzés szabályait, vagy a kiíró által meghatározott szabályok alkalmazásával lebonyolított versenyeztetéssel válasszák ki szerződő partnerüket.

A javaslat eltérést megengedő, úgynevezett diszpozitív rendelkezésekkel, szabályokat kíván megalkotni az ajánlattételi felhívásra, az ajánlati kötöttségre, a szerződéskötés elmaradásának jogkövetkezményeire, valamint az árverésre vonatkozóan, annak érdekében, hogy legalább támpontot, kiindulást, mintát adjon az érintetteknek a verseny kiírására és lebonyolítására vonatkozóan.

Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz rendelkezést a keretmegállapodás lehetőségére, amely a gyakorlati élet követelményei között gyakorta megjelenik. Ezt a hiányt kívánja pótolni a 485. számú ajánlási pont szerinti módosító javaslatunk. A módosító javaslatunk alapján mód nyílna arra, hogy a kiíró meghatározott időtartamra keretmegállapodást kössön egy vagy akár több ajánlattevővel, a szolgáltatás vagy annak egy része szolgáltatására.

A keretmegállapodás megkötése esetén nem lenne szükség az egyes teljesítéseket megelőzően újabb eljárásra vagy szerződéskötésre, hanem a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, lényegében a teljesítés lehívásával követelheti a szerződésszerű teljesítést a nyertes ajánlattevőtől. A módosító javaslat lehetőséget nyitna a keretmegállapodás esetén, hogy árlejtési eljárásra kerüljön sor, amely esetben a kiválasztott ajánlattevők közül mindig a legalacsonyabb árajánlatot tevő kerülhet abba a pozícióba, hogy teljesíthesse a szerződésben meghatározottakat.

Ez a javaslat még egy kérdésben igyekszik gyors és korszerű lehetőséget nyújtani, ugyanis az árlejtési eljárásban az elektronikus kommunikáció lehetőségét is biztosítani kívánjuk. Meggyőződésünk, hogy e rugalmas, gyors és jelentős megtakarítások elérését lehetővé tevő eljárások növelhetik a gazdasági szereplők versenyképességét, az alkalmazkodás lehetőségét és hatékonyságát.

A gazdasági válság időszakában úgy gondolom, hogy ez az egy elem is rendkívül jelentős előnyöket biztosíthat, ezért tisztelettel kérjük, várjuk a frakciók és képviselőtársaink támogató szavazatait.

Mint ahogy a következő kérdéskör, ami az 500., 501. és 502. számú ajánlási pontban található: ez a törvényjavaslat ötödik könyv 66. §-ának a szerződések általános értelmezésére vonatkozó szabályait kívánja pontosítani, mert ugyan ezek a szabályok megfelelnek az úgynevezett szakértői bizottság által készített szövegjavaslatnak, de megállapítható, hogy a folyamatos jogfejlődés és ebben az esetben az európai jogfejlődés indokolttá teszi újabb elemekkel történő kiegészítését az eredeti megszövegezésnek.

Kérem szíves támogatásukat a módosító javaslataink tekintetében azért is, mert ezek egyrészt segítenék az egységes bírói gyakorlat megteremtését, a félreértelmezések kockázatának csökkentését, másrészt biztosítanák az európai szerződési jog alapelveinek, az Unidroit alapelvek legalapvetőbb alapelveinek a magyar jogba történő beépítését.

Nem vitatható, hogy ezen alapelveken túl még továbbiak is beépíthetők lennének a kódexbe, de egyetértünk azokkal a véleményekkel, amelyek a további felsorolást mellőzve a bíróságokra kívánják bízni, hogy egy-egy jogvita eldöntésénél a lex mercatoriát a maga teljességében hogyan, mi módon alkalmazzák.

Támogatandó továbbá e szabályok elfogadása, mivel vitás helyzetben elősegíthetik, hogy a szerződés egészének célja, a jogszabálynak megfelelés, valamint a felek korábbi nyilatkozatainak érvényesítése aggálymentes legyen.

Harmadrészben szeretném szíves figyelmüket felhívni az 517. és 518. ajánlási pontokban szereplő javaslatainkra. Nem vitatható tény, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazása általánosságban is ellentétes a jogalkotói szándékkal és a tisztességes jogalkalmazók érdekeivel. Erre tekintettel feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy az új polgári törvénykönyv mint a magánjog kódexe tartalmazza a tisztességtelen szerződés megállapíthatóságának feltételeit, valamint ilyen feltételek alkalmazása esetén annak jogkövetkezményeit.

A már említettek szerint az 517. és 518. ajánlási pontokban szereplő javaslataink megteremtenék a kódexben történő szabályozás lehetőségét, és lehetővé tennék, hogy mind az érintettek, mind az érdekképviseletek számára könnyebb legyen a szabályok megismerése, a jogi összefüggések felismerése.

Sajátos a javasolt jogi szabályozás, mert egyrészt a tisztességtelennek minősülő feltételek körét nem zárt, hanem példálózó jellegű felsorolásban kívánja rögzíteni. A másik sajátossága a szabályozásnak, hogy két eltérő feltételrendszert alkalmaz. Az európai szöveg fordítása értelmében, amit úgy tekinthetünk, hogy feketelistás kikötés, abban az esetkörben megdönthetetlen vélelem érvényesül, és szükségképpeni az alkalmazandó jogkövetkezmény. Míg az úgynevezett szürkelistás kikötés esetén a feltételt alkalmazó fél bizonyíthatja, hogy nem volt tisztességtelen a kikötése, és ebben az esetben természetesen megdönthető vélelemmel állunk szemben.

(16.00)

Tudhatjuk, és ebben is sajátos a szabályozás, hogy jelenleg egy kormányrendelet szabályozza ezt a kérdéskört, amelyet szeretnénk egy újabb tétellel kiegészíteni, amely szerint tisztességtelennek minősülne az a feltétel is, amely a fogyasztóval szerződő félnek 45 napnál hosszabb fizetési határidőt biztosítana vagy nem megfelelően meghatározott határidőt írna elő a szolgáltatás teljesítésére. Tekintettel arra, hogy ezek a rendelkezések jelentős mértékben szolgálnák az egyébként gyengébb pozícióban lévő fél érdekeit, jogának megóvását, kérem, hogy módosító javaslatainkat szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm szíves figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  152  Következő    Ülésnap adatai