Készült: 2024.03.29.07:20:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2005.10.17.), 327. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:16


Felszólalások:  Előző  327  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 44. számú módosító javaslathoz szeretnék szólni, amelyet jómagam és Varga Mihály nyújtottunk be, és a lényege, hogy a társadalombiztosítási járulékot 29 százalékról 25 százalékra szeretnénk csökkenteni, ezen belül a nyugdíj-biztosítási járulékot 18 százalékról 16 százalékra, az egészségbiztosítási járulékot pedig 11 százalékról 9 százalékra. Már csak azért is, mert azon a bérjegyzéken, amelyet Gőgös képviselő úr ideadott, nagyon érdekes adat van: az adott személy jövedelme után 2001-ben 39 ezer forint társadalombiztosítási járulékot fizettek, majd a 2005. évi januári jövedelme után pedig 39 867 forintot. Milyen érdekes, hogy nem csökkent a társadalombiztosítási járulék mértéke az elmúlt négy év alatt. Ez roppant érdekes.

Node, két perc alatt nehéz volt átnézni a bérjegyzéket. Most volt egy kis időm, ezért szeretnék visszatérni erre a kérdésre, a társadalombiztosítási járuléktól megközelítve. Tehát az adott illető 2001. évi januári fizetése után nettó 77 748 forintot kapott. A 2005. évi januári fizetését február 1-jén kapta meg, ekkor kapott 118 029 forintot. (Gőgös Zoltán: Ez a lényeg.) Így van. A kettő között 40 281 forint van.

Most nézzünk egy kicsit jobban bele, mi hozza ki ezt a 40 281 forintot. A következő: először is az illetőnek voltak nem adóköteles jövedelmei. Ez a jövedelme 2001-ben háromszor 6300 forintból állt, ez összesen 18 900 forint. Ugyanez a nem adóköteles jövedelme ugyanolyan három tételből állt négy évvel később is, de akkor már 9873 forintot kapott háromszor, azaz 29 619 forintot. A különbség több mint 11 ezer forint. Tehát a 40 ezerből ledolgoztunk 11 ezret. Semmi köze a személyi jövedelemadó-táblához, ez egy szja-n kívüli jövedelem. Így igaz? Így, adómentes.

Nézzük: az összes járandósága - nem csak a rendszeres jövedelme - 132 300 forint volt, négy évvel később 147 343 forint. A kettő között 15 ezer forint különbség van.

(22.40)

Ez szintén olyan jövedelem, aminek semmi köze a személyi jövedelemadó-rendszerhez. Tehát volt már egyszer 11 ezer, volt már egyszer 15 ezer. Ez összesen 26 ezer forint. A 40 ezerből már 26 ezret ledolgoztunk úgy, hogy még a személyi jövedelemadó-tábla nem változott. Maradt különbség 14 ezer forint. A 14 ezerrel a következő a kérdés és a felvetés. A 2001-es fizetési munkabérjegyzéken nincs elszámolva neki adókedvezmény. Itt van, meg lehet nézni. Akkor az adójóváírás mértéke a jövedelem 10 százaléka volt, de maximum 3 ezer forint. Ez valószínűleg járt az illetőnek, nem tudom, miért maradt le róla; sőt járt neki a nyugdíjjárulék kedvezménye, azaz az összes járandóság 8 százalékának a 25 százaléka. Ezt én kiszámoltam, ez összesen 2600 forint. Ez itt lemaradt, míg a 2005-ösön az adójóváírás ott van neki, hogy 9 ezer forint. Tehát az be van számítva. A 2001-esen nincs neki adókedvezmény elszámolva. Ez a két adókedvezmény egészen biztosan járt. Ezt adjuk össze! 3 ezer meg 2600 az 5600, maradt még összesen 14 ezer forint különbség, vonjuk le az 5600-at még ebből, marad 8400 forint különbség.

Ha nincs más adókedvezménye, akkor az adótörvények változása miatt ő 8400 forinttal keres többet, ami valóban több, én azt elfogadom, de Gőgös képviselő úr, nem 40 százalékkal több! Nem 40! Tehát azt javaslom, hogy mielőtt megnézi, hogy mennyit kapott ekkor meg mennyit kapott akkor, bele kell abba szépen mélyedni, és ki fog jönni az, hogy miért. Itt van szépen fehéren-feketén levezetve, ez összesen a bruttóra levetítve 6 százalékkal több. (Gőgös Zoltán: Az embert ez nem érdekli! Az a lényeg, hogy többet kapott!) 6 százalékkal több, és nem 40 százalékkal. (Font Sándor: Fényes bizonyítás, fényes!) Ha valamiről elkezdünk beszélni, akkor nézzük meg először, hogy miről beszélünk! Ugyanígy volt egyébként az előbb a regisztrációs adó témájával, de én abba nem akartam beleszólni, azt Font Sándor elmondta.

De térjünk vissza a társadalombiztosítási járulék kérdéséhez! Úgy gondolom, lehet önöknek lelkiismeret-furdalásuk, hogy négy év alatt egyetlen százalékkal nem tudták csökkenteni a társadalombiztosítási járulék százalékos mértékét, maradt a 29 százalék. Nem akarom fölhozni az előző ciklusban történteket, ott 10 százalékkal csökkent ugyanezen járuléknak a mértéke. Akkor, amikor a versenyképességről, a versenyképesség javításáról beszélnek, arról, hogy az Európai Unióban a magyar vállalkozásokat versenyképessé kell tenni, hogy fölvegyék a versenyt külföldi versenytársaikkal, akkor pontosan ez lenne a legfontosabb kérdés, hogy az élőmunka terhein próbáljunk csökkenteni. Nemcsak az élőmunkán belül, a bruttó béren belül, hogy nyilván a munkavállalónak több jusson, ez is fontos feladat; ebben egyébként elismerem, hogy mindkét kormány tett. Nincs egymás szemére mit vetni a tekintetben, hogy a bruttó béren belül a személyi jövedelemadót hogyan sikerül csökkenteni. De már a tekintetben, hogy a munkáltatónak hogyan csökkent a terhe, azt hiszem, mi jogosan mondjuk, hogy a polgári kormány alatt jelentősen és érezhetően csökkentek a társadalombiztosítási járulékterhek, míg az önök kormányzása, a Medgyessy-, Gyurcsány-kormány ideje alatt bizony ez elmaradt. Így viszont nem lehet versenyképességet javítani, így nem lehet munkahelyeket teremteni, mert a legnagyobb teher, az, amit a munkáltató fizet, éppen ez a teher. Úgy gondolom, hogy most nem beszélünk az áfakulcsokról, hanem csak beszéljünk a társadalombiztosítási járulékról és az egyéb adókról, mondjuk, a társasági adóról! Már csak a társadalombiztosítási járulék az, amiben nem tudjuk fölvenni a versenyt az európai uniós országokkal.

Azt gondolom, hogy egy átgondolt kormányzati ciklusban fontos lett volna az, hogy a társadalombiztosítási járulék mértékét jelentősen csökkentsük. Mi módosító javaslatunkkal megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a következő néhány napban még a kormány elgondolkodjon azon, nem vált-e mégis stratégiát, és valóságos versenyképesség-javító intézkedést hozzon a magyar vállalkozások számára.

Kérjük, fontolják meg. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Gőgös Zoltán: Egyet nem cáfoltál, hogy 70 ezer és 118 ezer!)




Felszólalások:  Előző  327  Következő    Ülésnap adatai