Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló T/7556. számú törvényjavaslatról beszélünk, amely a 2018. évi központi költségvetés zárszámadásának törvényjavaslata. Ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája október 24-én lezajlott. Ahogy a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, úgy a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot is a Költségvetési bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta, és lefolytatta a részletes vitát. Az elmúlt napokban ezen kötelezettségének valamennyi bizottság eleget tett. Mint a kijelölt bizottság előadója, ezúton összegezve az ő véleményüket is ismertetni kívánom.A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Azt szeretném önöknek mondani, hogy amelyik bizottság nem írt külön véleményt, ott azzal fogom jelezni, hogy a bizottság nem írt külön véleményt, és a határozati házszabályi követelményeket ő is elfogadta.

Először a Költségvetési bizottság véleményét olvasom önöknek. 2018-ban Magyarország nemzeti összterméke 5,1 százalékkal bővült, ami messze meghaladta az előzetesen előrejelzett 4,3 százalékos bővülést. Ennek az egyik oka a 2016. év végi béremelési és adócsökkentési megállapodás, amelynek értelmében jelentősen nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum is. A háztartások anyagi helyzete érzékelhetően javult, amit a fogyasztás 4,9 százalékos bővülése is jól mutat. A nemzetiössztermék-növekedés második pillére a beruházások voltak, a nemzetgazdasági beruházások összesen 17,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen meghaladta az előzetesen becsült 12,9 százalékos mértéket.

A gazdaság teljesítménye a munkaerőpiacon is érzékelteti hatását, 2018-ban a foglalkoztatottak száma jelentősen, mintegy 1,1 százalékkal tovább bővült. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2 százalékkal növekedett, ami a közszférában mintegy 3 százalékos csökkenést jelentett. Elmondhatjuk, hogy ma már négy és fél millió fő dolgozik és adózik Magyarországon, ez 69,2 százalékos foglalkoztatási rátát mutat. Az előző esztendőkben az árak átlagosan 2,8 százalékkal növekedtek, 2018-ban így az infláció mértéke alacsonyabb volt a tervezett 3 százalékosnál. Az emelkedés hátterében elsősorban az élelmiszerek árának drágulása állt.

A bruttó államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya a 2018. év végére 70,2 százalékra süllyedt, ez az arány 2011-ben még 80 százalék feletti volt. A magyar államadósság-kezelés fő stratégiai célja továbbra is az adósságráta csökkentése, a lakossági állampapírok állományának növelésével, illetve a devizaadósság arányának mérséklésével párhuzamosan. A devizaarány tekintetében még komolyabb áttörést sikerült elérni, a 2011. év végi 52 százalékról 23 százalékra, és ezeknek a külföldiek kezében lévő aránya pedig 65 százalékról 36 százalékra esett.

A költségvetési hiány mértéke 2018-ban a nemzeti össztermékhez képest mindösszesen 2,3 százalék volt. A fiskális politikát illetően megállapíthatjuk, hogy 2018-ban is voltak a bevételi és kiadási oldalt egyaránt jelentős mértékben befolyásoló változások, de ezek nem rontották a központi költségvetés hiányát. A költségvetés bevételei az előirányzathoz képest nagyobb összegben teljesültek. A legtöbb adónem, például a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az áfa, a jövedéki adó, a pénzügyi tranzakciós illeték tekintetében növekedés volt megfigyelhető.

A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2018. évi költségvetésének kiadási főösszege jelentősen meghaladta a korábbi évekét. Ennek a növekedésnek a hátterében elsősorban a külképviseleteken lévők személyi juttatására fordítható összeg, a beruházásösztönzési célelőirányzat, a kötött segélyhitelezés, valamint a külgazdasági fejlesztési célelőirányzat dinamikus bővülése állt.

A beruházás ösztönzése területén 4,3 milliárd euró befektetéssel mintegy 17 ezer új munkahely jött létre. Kiemelkedő jelentőségű a BMW beruházási döntése, de a járműipar mellett az üzleti szolgáltató és az elektronikai szektor is jelentős eredményeket ért el. Az export 4,2 százalékos növekedése szintén a minisztérium külgazdasági tevékenységének sikerét dicséri.

A minisztérium sikeresen látta el klasszikus diplomáciai feladatait is, így például a visegrádi csoport elnökségi koordinációját: öt külképviseletet nyitott meg és további három megnyitását készítette elő. A tárca költségvetésének továbbra is meghatározó sarokköve a környező országokban élő, határon túli magyar kisebbségek támogatása. A külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok keretében a minisztérium a Vajdaságban 10,6 milliárd forint, a Felvidéken 5,1 milliárd, Kárpátalján 4,1 milliárd forint értékben nyújtott támogatást.

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. A magyar gazdaságban 2013-ban megkezdődött az elmozdulás egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. A nemzetiössztermék-adatok is egy stabil szerkezetről tanúskodnak. A 2018. évi költségvetési törvény a központi alrendszer fejlesztési kiadásait, a hazai felhalmozási és uniós fejlesztési kiadásait együttesen 4217 milliárd forintban állapította meg. Az elmúlt év során hazai forrásból folytatódott a „Modern városok” program, amely nemcsak a megyeszékhelyeket, hanem azok térségeit is szolgálja. Tovább folytatódott a közúthálózat fejlesztése és korszerűsítése. A családtámogatási program a nemzet demográfiai helyzetének megerősítését, míg a „Magyar falu” program a vidéken élők alapvető szolgáltatásokhoz történő hozzáférését segítette.

A Gazdasági bizottság véleménye. A 2018-ban elért gazdasági eredményeinket az is jól tükrözi, hogy a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek is egy kategóriával feljebb, BBB osztályba sorolták hazánk minősítését. A kormányzati intézkedések tartós növekedési pályára helyezték a magyar gazdaságot, amit jól mutat, hogy 2018 utolsó negyedévében a nemzeti össztermék bővülése éves alapon az egymást követő hatodik negyedévben is meghaladta a 4 százalékot, és 2018-ban az EU-n belül Magyarországon volt a harmadik leggyorsabb növekedés, amely szilárd makrofundamentumokon alapul, miközben az egyensúlyi folyamatok is kedvező képet mutatnak. Magyarország sérülékenysége az elmúlt években jelentősen mérséklődött.

A Nemzetbiztonsági és Honvédelmi bizottság is megtárgyalta, és azt a határozati házszabályi rendelkezéseknek megfelelőnek ítélte.

A Népjóléti bizottság véleménye. Az ifjúságügy területén az ágazat kiemelt figyelemet fordított az Erzsébet-program keretében megvalósult gyermek- és ifjúsági táboroztatásra, továbbá hangsúlyosan kezelte a diszkriminációellenes programok megvalósítását.

A nyugdíjügyet tekintve a Nyugdíjbiztosítási Alap 2018. évi költségvetésének teljesítése során megvalósultak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzései: a nyugellátások értékállósága, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának, fenntarthatóságának megőrzése.

(19.10)

Fontos megjegyezni, hogy a 2018. évben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 0,3 milliárd forint többletet mutatott. Az inflációs céloknak megfelelő 2018. januári nyugdíjemelés 3 százalékos volt, amely 94,1 milliárd forintos éves kiadási hatással járt.

2018. november hónapban nyugdíjprémium, illetőleg egyszeri juttatás kifizetésére is sor került. A Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő nyugdíjprémium kiadása a 2018. évre vonatkozóan 33,5 milliárd forint, az egyszeri juttatásra jogosultak részére kifizetett összeg pedig 2,4 milliárd forint volt.

A Kulturális bizottság, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, valamint az Igazságügyi bizottság is megállapította a törvényjavaslat határozatiházszabály-szerűségét.

A Mezőgazdasági bizottság véleménye. A 2018-as esztendőben is emelkedett a kibocsátás, növekedett a hozzáadott érték, javult a jövedelmezőség, bővültek a beruházások, és a nettó export magas értéket ért el, a feldolgozott termékek aránya is nőni tudott az agrárexporton belül. A mezőgazdaság kibocsátása 2018-ban a folyamatosan megfigyelhető növekedésnek köszönhetően újabb rekordszintet ért el. Az ágazat kibocsátása a 2018. évben 2720 milliárd forint, amely folyó áron 4,8 százalékos növekedés az előző évhez képest.

A zárszámadás számaiból pedig egyértelműen látható, hogy az ellenzék 2010 óta folyamatosan fenntartott víziója, amely szerint stratégiailag hibás az agrárirányítás fő irányvonala, továbbra sem tud bizonyítást nyerni. Fontos megjegyezni, hogy természetéből eredően mindig vannak és lesznek is kihívások a mezőgazdaság előtt, vannak kezelendő kérdések egyes részterületeken, de úgy, ahogyan eddig ezeket kezeltük, ezután is fel vagyunk készülve a kihívások megoldására. (Z. Kárpát Dániel: Utolsó lap, Lajos?)

A Nemzeti összetartozás bizottság véleménye. 2018 a nemzetpolitikában új lendületet hozott, amelyet a 2018. évi zárszámadás adatai is visszaigazolnak. Tovább tudtuk növelni azokat a forrásokat, amelyekkel a külhoni magyar közösségeket támogatjuk. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatási programjainak folytatására a Bethlen Gábor Alapban rendelkezésre álló források év közben több mint 50 milliárd forinttal növekedtek, amelynek köszönhetően a rendszerszintű programok folytatása mellett több tucat fejlesztés valósulhatott meg a Kárpát-medencében. Örömteli fejlemény, hogy a kormány döntött a programok harmadik üteméről is, így tovább folytatódhatnak a fejlesztések.

2018 külhonban is a magyar családok éve volt. 2018. január l-jétől az anyasági támogatás és a fiatalok életkezdési támogatása  a babakötvény  is elérhető volt a külhoni magyarok számára. A „külhoni magyar családok éve” program keretében a védőnői hálózat mellett több magyarországi jó gyakorlat Kárpát-medencei szintű kiterjesztése történt meg. A program segítségével 1 milliárd forinttal segítettük a külhoni magyar családokat.

Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér további megerősítése érdekében a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével tovább folytatódott a külhoni magyar régiók gazdaságfejlesztési terveinek megvalósítása. Az anyagi és szakmai támogatás, valamint a hálózatépítés által újabb lépéseket tettünk egy versenyképesebb Kárpát-medence felé.

Az agrárterületen is nagy előrelépés született az egységes nemzet irányába: 2018-ban elindult a Kárpát-medencei Falugazdász-program, amely több mint 400 millió forinttal növelte meg a külhoni magyarság számára biztosított agrártámogatások összegét.

2018-ban a diaszpórában élő magyarok számára számos új kezdeményezés indult el. Első alkalommal került meghirdetésre az a pályázati felhívás, amely a diaszpórában működő magyar szervezetek és hétvégi magyar iskolák programjainak folyamatos működtetését biztosítja. A Rákóczi Szövetség lebonyolításában működő Diaszpóra-program keretében 2018-ban már ezer, a diaszpórában élő magyar fiatal juthatott el az anyaországba. A Kőrösi Csoma Sándor-program keretén belül a tavalyi évben egyházi ösztöndíj került kialakításra a diaszpórában tapasztalható pap- és lelkészhiány orvoslására.

A 2018. évi zárszámadás bizonyítja, hogy a magyar nemzet egységét sikerült a mindennapokban is megvalósíthatóvá tennünk. Egy ország helyett egy nemzet támogatását valósítjuk meg, amely egyre több területen válik határtalanná.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. A 2016. év végén megkötött béremelési és adócsökkentési megállapodás mind a foglalkoztatottságot, mind pedig a vállalatok beruházási kedvét és versenyképességét is jelentősen növelte.

Érzékelhetően nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum. Ezzel párhuzamosan pedig számottevően mérséklődtek a munkáltatói terhek. Ezen intézkedések eredményeképpen az átlagkeresetek 2018-ban 10 százalékot is meghaladó mértékben növekedtek a megelőző évhez képest. A reálbérek érzékelhető növekedése tudta elősegíteni a belső kereslet élénkülését, amelynek köszönhetően a háztartások fogyasztási kiadása 4,9 százalékkal nőtt. Az Európai ügyek bizottsága is megállapította a törvényi szabályszerűséget.

Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Az elhangzott összegző vélemények alapján és a zárszámadásitörvény-javaslatot áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a 2018-as költségvetés elősegítette a családok boldogulását, több embernek volt munkája, és a bérek is érezhetően nőttek. Mindezen társadalompolitikai célokat úgy sikerült elérni, hogy a költségvetés stabilitása nem forgott veszélyben.

És amit már a bizottsági ülésen is elmondtunk: jó szokásához híven a kormány továbbra sem rejtette salátatörvénybe mindenféle régi hagyományoknak, szocialista hagyománynak megfelelően a zárszámadásba bizonyos tételek elvarrását. Egyedül egy ilyen módosításra került sor a zárszámadáson belül, amelyik az egyházi iskolák támogatását rendezte el.

Úgyhogy én szeretném megköszönni a minisztériumnak ezt a munkát, amit a költségvetés zárszámadásával kapcsolatban végeztek. Kérem, államtitkár úr, adja át a kollégáinak a nagyrabecsülésünket. Tisztelt képviselőtársaimat pedig arra kérem, hogy az összegző javaslatok meghallgatása után támogassák a zárszámadásitörvény-javaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Z. Kárpát Dániel: Úgy van!  Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiból.)