Készült: 2024.03.29.05:38:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (2011.03.24.), 110. felszólalás
Felszólaló Dr. Szabó Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:01


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZABÓ TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném az elkövetkező néhány percben összegezni azokat a gondolatokat, amelyek számomra az alaptörvény legfontosabb üzenetét hordozzák egy egységesen és az egyén szintjén is egészséges társadalom megteremtésének vonatkozásában.

Elöljáróban, mint a magyar egészségügyben három évtizede dolgozó orvos, örömmel veszem az alaptörvény azon gondolatait, amelyek közvetlenül az alapjogokat, az egészséghez, az egészséges környezethez, az egészséges munkahelyekhez, az orvosi ellátáshoz, a sportoláshoz és a rendszeres testedzéshez való jogot érintik. Ezen gondolatok részletes kifejtését hallhattuk már az előttem szólóktól, most nem kívánom ezeket megismételni, egyetértek velük.

Az egyéni felelősségvállalás hangsúlyos megjelenítésére is többször történt már utalás. Idézem az N. cikkben foglaltakat: "Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni." Ez a gondolat szintén egy jelentős, egyben az általánosan elfogadott európai normákhoz igazodó szemléletváltozás az állam és az egyén viszonyában az egészséghez való jog területén.

De mi is az egészség? Itt már hallottuk a megfogalmazást, a WHO több mint ötvenéves definícióját, amely szerint az egészségen tökéletes fizikai, szellemi, szociális jólétet értünk, nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiányát. Ez a definíció teljes összhangban van az egészségfelfogás hétköznapi értelmezésével, amelynek megfelelően különválasztjuk az egyéni és környezeti adottságokat, valamint az egyéni és társadalmi felelősséget.

Itt szeretném megjegyezni, hogy az egyéni felelősség fokozottabb megjelenítésével kapcsolatban felmerültek kritikai észrevételek, amelyek szerint ez a változtatás mérsékli az egészségügy felelősségét és növeli az egyén kiszolgáltatottságát. Én úgy gondolom, hogy egyáltalában nem erről van szó. Az ellátó felelőssége pontosan definiált, az egyént pedig nem kiszolgáltatja, hanem aktív szereplője lesz a folyamatnak. Kialakulhat végre egy optimális viszony ezen a területen is az egyéni és a társadalmi felelősség kérdésében. Ennek megfelelően a társadalom az eszközök és lehetőségek biztosításával járul hozzá tagjai egészségének biztosításához.

Melyek is ezek a lehetőségek? Az alapvető emberi szükségletek kielégítése, az oktatás, képzés, munkalehetőség, az egészség védelméhez, fejlesztéséhez szükséges ismeret biztosítása, az egészségvédő szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az egészséges és biztonságos fizikai és munkahelyi környezet, valamint a döntésekben való részvétel biztosítása. Most ezek az eszközök maradéktalanul garantáltak az alaptörvényben, szolgálva többek között a mostani gondolatmenet tárgyát képző célt is, vagyis a testi és lelki egészséghez való jog biztosítását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő alaptörvény és a társadalom egészségének kapcsolatában még egy aspektusra szeretném ráirányítani a figyelmet. Az utóbbi évtized számtalan tanulmánya foglalkozott és hangsúlyozta az értékvesztés, a céltalanság jelentőségét a magyar népesség testi, lelki bajainak hátterében. A hosszan tartó kontrollvesztés élménye, az a meggyőződés, hogy egy adott társadalomban csak a szabályok és törvények megszegésével lehet eredményeket elérni, a reménytelenség, a magára hagyottság érzése kimutatható élettani változásokkal is jár, az életet rövidíti. Ezzel szemben az élet értelmébe vetett hitet, annak átélését, hogy az embernek van helye és szerepe a világban és a társadalomban, hogy a velünk történő események értelemteliek, olyan kihívások, amelyek megoldására képesek vagyunk, életkortól, nemtől és iskolázottsági szinttől függetlenül lelki és testi egészségvédő faktornak találták.

Ebből kiindulva idézek a Nemzeti hitvallásból: "Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot." Azt hiszem, hogy ez a gondolat, hasonlóan, mint a többi ugyanitt megfogalmazott eszme, maradéktalanul teljesíti a nemzeti és az egyéni önbecsülés helyreállításának szükségét, az élet értelmébe vetett hit megújítását, és ezzel a testi és lelki egészség alapjainak megteremtését.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai