Készült: 2024.04.23.15:00:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

50. ülésnap (2010.11.22.), 301. felszólalás
Felszólaló Dr. Józsa István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:34


Felszólalások:  Előző  301  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző kétperces hozzászólásokban elhangzott néhány érdemi észrevétel. Én is úgy gondolom, hogy sokkal hevesebben készült a Fidesz a hatalom megszerzésére, mint amennyire megszervezte volna a kormányzati munkát, és arra fel bírt volna készülni. Ahogyan hallom itt a hozzászólókat, Babák képviselőtársamnak, Tasó képviselőtársamnak kellene menniük a kormányba... (Derültség, közbeszólás a kormánypártok soraiban.) - a múltkor benne voltál, hogy rend legyen, mert ők olyan szépen tudják itt, hogy merre van az előre.

Viszont itt van előttünk a T/1665. számú előterjesztés a költségvetést megalapozó egyes törvényekről, amely a 34. §-ában elég súlyosan érinti a kis- és középvállalkozásokról és az azok fejlődésének támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. számú törvényt, amelynek egy igen lényeges eleme a kkv-célelőirányzat. Ennek az egészét a jelen előterjesztés úgy, ahogy van, megszünteti, tehát ennyit a mindannyiunk számára rendkívül fontos kis- és középvállalkozói felfuttatásról. Az önök által sokszor hangoztatott új gazdaságpolitika egyszerűen elfelejti ezt a célelőirányzatot, és nagyvonalúan gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatként kerül be a törvénybe.

Az egy másik kérdés, hogy a pénzforrástól, a Nemzetgazdasági Minisztériumból átkerül ez a most már kicsit célját vesztett célelőirányzat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, de ez még helyén lenne, hiszen a fejlesztéssel foglalkozzon a Fejlesztési Minisztérium. A célelőirányzat szerint, mint mondtam, ezek után nemcsak a kkv-k részesülhetnek támogatásban, hanem bármely más vállalkozás is, tehát a célját erősen kétségessé teszi.

A törvényjavaslat hatályon kívül kívánja helyezni a célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működési rendjének megállapítására vonatkozó miniszteri rendeletalkotási felhatalmazást is, tehát gyakorlatilag a hasznosulásnak nincs meg a törvényi háttere, nincs meg az a felhatalmazás, ami alapján egyáltalán lehetne élni vele. Hasonlóképpen a nyáron elfogadott két könnyítés a kkv-k életében, amelyek a bírságok kiszabását illetően a hatóságok működési és egyéb költségeire nem teszik felhasználhatóvá, ennek a hatályát egyszerűen megszünteti, nem lép hatályba 2011. január 1-jétől. Hasonlóképpen nem lép hatályba a jelen előterjesztés szerint az a rendelkezés sem, amely előírná, hogy a szakhatósági ellenőrzést végző szervezetek az első esetben bírság kiszabása helyett csak figyelmeztetést alkalmaznának, mintegy tanítva a kis- és középvállalkozásokat a helyes vállalati magatartásra.

Van más észrevételünk is itt a Fidesz kormányképességét illetően. A Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium kormányzati koordinációban való részvétele erősen kétséges, ugyanis ők itt most előterjesztették azt, amit elmondtam, viszont Navracsics Tibor miniszter úr a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvényben, egyszerűbb nevén hatásköri törvényben szinte szó szerint leírja ugyanezeket a 191., 194. §-ban, és jelentős eltérés csak abban a két pontban, a rendelkezés hatálybalépését illetően van, amit a jelen előterjesztés teljes mértékben megszüntet.

További eltérés a kormányzati struktúrát érintő törvényjavaslattól, hogy az utóbbi, a célelőirányzat forrásainak felhasználásáról szóló taxatív felsorolást példálózó felsorolássá alakítja át. Én örömmel hallottam Rogán képviselő úr előterjesztésében, a bevezetőben, hogy meg kívánják változtatni ezt a rendelkezést, de az a helyzet, hogy rá is fér, hogy megváltoztassák, mert a jelen formájában tökéletesen, teljesen működésképtelen, arról nem is beszélve, hogy koherenciazavar is fennáll, mivel két törvény mondja majdnem ugyanazt, egymásnak kicsit ellentmondva, és mind a kettő lehetetlenné téve a kis- és középvállalkozások támogatását.

Elhangzott már a korábbiakban az innováció mint kiemelt fontosságú terület, mind a GDP-növelés, mind pedig a foglalkoztatás szempontjából. Ezt követően a gyógyszergyárak innovációs tevékenységére korábban egy jelentős megállapodást egy tollvonással lehetetlenné tesz a jelen előterjesztés. Hasonló ellentmondás jellemzi a Fidesz magatartását a fővárosi forrásmegosztási törvénykiegészítését, valamint az önkormányzati törvény módosítását illetően. Most, amikor a fülkeforradalom eredményeként megvan a Fidesz kétharmados többsége, természetesen most módosítja az Ötv.-t, hogy a forrásmegosztás úgy legyen alakítható, ahogyan egyes politikai erőcsoportok akarják. Amikor ugyanennek az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően korábban meg akartuk ezt alkotni, akkor valahogy nem jutott eszükbe, hogy ebben partnernek kellene lenniük.

Pozitívum volt Magyar Anna hozzászólásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésben betöltött szerepe, ezt a magam részéről is messzemenően támogatni szeretném, de azért hozzátenném, hogy lehet, hogy meg kellene ezt erősíteni egy kötelező vagy a kötelező irányába mutató kamarai tagsággal. Szintén szeretném az aggályomat kifejezni azt illetően, hogy a közfoglalkoztatás január 1-jétől mintegy 50 ezer foglalkoztatottal csökkenni fog, hogyha ez a salátatörvény így lép hatályba, de ezt majd képviselőtársaim ki fogják fejteni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  301  Következő    Ülésnap adatai