Készült: 2024.04.25.07:41:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

144. ülésnap (2008.05.06.), 16. felszólalás
Felszólaló Gusztos Péter (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Április elején egy napirend előtti felszólalásban foglalkoztam már Tibet kérdésével itt a Ház falai között, és akkor felidéztem azt a nyilvánvaló helyzetet, hogy mi az, amit látunk a hírekben Tibet, az olimpia kérdésében.

A nemzetközi politikai közvéleményt jelentős mértékben foglalkoztató kérdésről van szó. A világon az olimpia mindig egy kiemelt jelentőségű esemény, nagyon kevés olyan rendezvény, esemény van, amit ennyien követnének figyelemmel a világban, mint a világ legfontosabb sporteseményét. Természetesen ennek mindig van szimbolikus politikai jelentősége is. Kína például úgy kapta meg az olimpiai játékok rendezésének jogát, hogy nagyon komoly emberi jogi vállalásokat tett annak feltételeként gyakorlatilag, hogy a rendezés jogát megkaphassa.

Felidéztem április elején azt, hogy a hazai politikai szervezetek közül elsőként a liberális párt ifjúsági szervezete, az SZDSZ Új Generáció emelte föl a szavát ebben a kérdésben, és Göncz Kinga külügyminiszter asszonnyal szót váltva beszéltünk arról, hogy mit tett és mit tehet a magyar politika, a magyar pártok, a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés ebben a kérdésben.

Most szeretném röviden összefoglalni, hogy mi minden történt azóta a világban, hiszen az események természetesen nem álltak meg. Április legelején az Európai Unió külügyminiszterei Szlovéniában tartott tanácskozásukon szóba hozták Tibetet, és úgymond erős nyugtalanságukat fejezték ki. Nagy-Britannia, Spanyolország, Svédország, Portugália kijelentette, hogy nem vesz részt az ünnepélyes megnyitón.

Emlékeztetnék itt arra, hogy a liberális párt javaslata is az volt, hogy a magyar politika úgy adjon hangot nemtetszésének, hogy miközben természetesen az ezért nagyon sokat dolgozó magyar sportolók vegyenek részt és küzdjenek meg az olimpia sportküzdelmeiben, a magyar politikusok maradjanak távol azoktól a protokolláris eseményektől, mint például az olimpia megnyitója, amelyek politikai jelentőséggel bírnak. Tehát az előbb felsorolt országok így döntöttek már. Észtország, Csehország, Lengyelország is hajlik erre a döntésre.

Kína nem nagyon változtat a magatartásán, hiszen továbbra is Kína belügyének tekinti ezt a kérdést. Mondom még egyszer, nagyon komoly emberi jogi vállalásokat tett Kína a pályázatában és az akörüli politikai vitában, ha tetszik, amelyeket nem teljesít. Most azt mondják, hogy Tibet kérdése Kína belügye, és tudjuk, hogy azóta is ezrével vesznek embereket őrizetbe pusztán azért, mert a véleményüket kifejezik ebben a kérdésben.

De történt más is. Az Európai Parlament is bejelentette, hogy az Unió bojkottálja az olimpia megnyitóját, ha nem indul párbeszéd Peking és a dalai láma között. A Parlament építő jellegű párbeszédre szólított föl az átfogó politikai megállapodás érdekében, ennek részeként pedig Tibet kulturális és politikai autonómiáját és vallási szabadságát, valamint a szomszédos kínai tartományokban élő tibeti nép valódi kisebbségi jogainak biztosítását célzó megoldás megtalálása érdekében. Ebben a vitában az EP elnöke azt mondta: minden felelősséggel bíró politikusnak fel kell tennie azt a kérdést, részt vehet-e a megnyitó ünnepségen, ha a kínai vezetők nem törekednek párbeszédre és kompromisszumra.

Nézzük a másik oldalt! Azt meg kell állapítanunk, hogy a dalai láma minden egyes megszólalásával a tárgyalásos, higgadt rendezés irányába kísérli meg terelni a folyamatokat, hiszen ő maga is elmondta, hogy ellenzi az olimpiának a generális bojkottját, ugyanakkor azt is elmondja, hogy természetesen fontos tisztázni, idézem: "Ez nem csak Tibet kérdése, magában Kínában rossz az emberi jogok és a szabadság helyzete."

(9.40)

Az Európai Unió meghatározott diplomáciai keretek közötti politizálást folytat ebben a kérdésben. Barroso elismeri, hogy természetesen az Uniónak az az álláspontja, hogy Kínával a jó viszonyt meg akarja tartani, tárgyalásos rendezésre törekszik, ennek érdekében Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelenti, hogy Tibet Kína része. Eközben a másik oldalon természetesen nagyon komoly emberi jogi elvárásokat fogalmaz meg az Európai Unió valamennyi meghatározó politikusa.

Szeretném itt újra felidézni azt, hogy azok a tragikus események, amelyek történtek, történnek, még most is zajlanak, és valószínűleg nem fognak mindenféle nyom nélkül elmúlni a következő napokban, hetekben sem, árnyékot vetnek a közelgő olimpiai játékokra, egy nagyon-nagyon fontos emberi jogi kérdésre hívják fel az egész világ, így benne Magyarország figyelmét is. A liberális párt továbbra is azt javasolja, hogy a magyar politika kövesse kiemelt figyelemmel ezeket az eseményeket, és minden lehetséges fórumon szólaljon meg, az emberi jogokat védelmező álláspontot elfoglalva.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai