Felszólalás adatai

DR. TABAJDI CSABA (Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt volt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetőjeként örülök a lehetőségnek, hogy részt vehetek egy olyan vitában, amely kimondja a végső szót, hogy mi a magyar legfőbb törvényhozó szerv, a Magyar Országgyűlés véleménye az alkotmányos szerződésről. Ez így van rendjén, hogy a tagállamok parlamentjei és népszavazásai mondják ki a végső szót, hiszen ez az alkotmányos szerződés, ez az alkotmány nem egy állam, nem egy szövetségi állam, nem az európai egyesült államok, nem egy föderáció, hanem huszonöt európai állam uniójának az alkotmánya, azt is mondhatnánk, hogy az Euro 25 állam népeinek az alkotmánya.

Tisztelt Ház! A mérlegelésünk kettős és kettősnek kell lennie. Egyrészt arra irányul, hogy megfelel-e az alkotmányos szerződés az Unió érdekeinek, másrészt hogy megfelel-e Magyarország érdekeinek. Azt, hogy megfelel-e az Unió érdekeinek, rajtunk kívül még huszonnégy tagállam fogja mérlegelni, de hogy megfelel-e a Magyar Köztársaság és a magyar nemzet érdekeinek, az kizárólag a tisztelt Ház, a Magyar Országgyűlés illetékessége, ezt rajtunk kívül senki nem fogja mérlegelni.

Nemzeti szempontból európai parlamenti képviselőként is úgy látom, hogy négy döntő szempontot kell mérlegelnünk. Első szempont: hatékonyabb, működőképesebb, versenyképesebb lesz-e az Európai Unió az alkotmányt követően? Igen, hatékonyabb lesz az Európai Unió. A második szempont: biztosítja-e a nagy, a középméretű - mint Magyarország - és a kis tagállamok egyenlő bánásmódját? Azt kell válaszolnunk, hogy igen, elvileg biztosítja a tagállamok egyenrangúságát, de később majd szeretnék kitérni arra, hogy a valóság ennél összetettebb. A harmadik elem, amiről ma már sok szó esett, hogy az Unió történetében először az acquis communautaire a közösségi joganyag része lesz, a kisebbségek jogainak a szavatolása. Ez magyar nemzeti szempontból rendkívül fontos erénye ennek az alkotmányos szerződésnek. A negyedik szempont, amit európai és magyar szocialistaként nagyon fontosnak tartok, hogy az alkotmány megerősíti a szociális Európa gondolatát, pontosítja a szociális jogokat, a szociális piacgazdaság gondolatát.

Megjegyzem, nagyon sajátos, hogy Magyarországon, hála istennek, e tekintetben nem alakult ki nagy vita az alkotmány körül. Tegnap éjjel Brüsszelből jőve a repülőn elolvastam a Le Monde-ban két cikket, Fabius volt miniszterelnöknek, a szocialista párt második számú személyének nagy interjúját és Alain Madelinnek, a francia jobboldal, az UNP egyik vezető személyiségének a válaszát. Fabius és az európai kommunisták egy része kevesli, és azt mondja, hogy túl liberális ez az alkotmány. Alain Madelin pedig azt mondja, ő mint liberális jobboldali úgy ítéli meg, hogy túl szocialista, mert túl sok szociális jogot tartalmaz. Tulajdonképpen azt lehet mondani, mivel a Konventben a legkülönbözőbb politikai csoportok és nézetrendszerek, kormányok, országgyűlési képviselők, nemzeti parlamentek képviselői munkájának közös eredményeként jött létre a kormányközi konferencia nyomán, hogy ez ma tükrözi az európai közös gondolkodást, tükrözi ezeket az értékeket.

Tisztelt Ház! Ami a kisebbségi kérdést illeti, ma már sok minden elhangzott róla. El kell mondani, hogy ez a szükséges, de nem elégséges lépés. Szükséges, de nem elégséges lépés, ezért az Európai Parlamentben elkezdtük, pontosabban folytattuk és megpróbáljuk intézményesíteni a kisebbségvédelmet. Létrehoztunk egy olyan intergroupot, magyarul frakcióközi csoportot, amely 17 országból 42 tagjával az egész politikai spektrumból az egyik legnagyobb létszámú intergroup. Ennek az intergroupnak az elnökévé engem választottak, alelnöke Gál Kinga a Fidesz részéről, és tagja Bauer Edit, felvidéki Magyar Koalíció Pártjának a tagja, szintén az Európai Néppárt részéről.

Mi a célja ennek az intergroupnak? Az a célja, hogy a kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelmét - ami a preambulumban megjelent - megpróbáljuk kibontani az Európai Parlament szintjén. Szeretném, ha néhány év alatt egy irányelvet tudnánk kidolgozni, amelyben tisztáznak olyan fogalmat, amely az itt lévő és vitatott nyilatkozatban is benne van, hogy mi a viszonya a kisebbségek egyenlő bánásmódjának a kedvezményes bánásmódhoz. Szájer képviselőtársamnak pedig jelzem, hogy ne használjuk a pozitív diszkrimináció kifejezést, a kisebbségi szakirodalom ma már a preferential treatmentet, tehát a kedvezményes bánásmódot használja - melynek a tartalma ugyanaz, de ma már talán ez a korszerűbb fogalom -, az egyéni, a csoportosan gyakorolható és a csoportos jogokat. S ami nagyon lényeges, hogy a szubszidiaritás elvéből milyen autonómiaformák illethetik meg, s mi legyen az Európa Tanács és az Európai Parlament viszonya.

Nem akarok a Magyar Országgyűlés belső vitáiba beavatkozni, de az európai parlamenti munkát is segítené, ha több ország parlamentje - így a magyar, a finn és más kisebbségbarát parlament - kicsit kibontaná és értelmezné a kisebbségek jogait.

(10.00)

Természetesen én úgy ítélem meg, hogy ez nagyon segítené az európai parlamenti munkát is. Én remélem, hogy sikerül egy négypárti megegyezéssel egy ilyen nyilatkozatot tenni, de önmagában véve a Magyar Országgyűlés nyilatkozata nem elég. Én kérem az Országgyűlés vezetését, hogy a parlamentközi kapcsolatokat erre a célra használja föl.

Tisztelt Ház! Európa szempontjából én öt elemet emelnék ki, hogy mi a jelentősége ennek az alkotmányos szerződésnek: az Európai Unió most válik politikai unióvá, pontosabban: ez a kezdete. A másik: az összes eddigi bővítést megelőzte a mélyítés kérdése, most a tízes bővítésnél nem történt meg, az alkotmány pótolja ezt. Harmadrészt: az értékközösségről már beszélt Eörsi képviselőtársam, először történik meg, hogy az értékközösséget egy alkotmány szintjén részletezi az Unió életében. Negyedszer: az európai polgár jogai először kerülnek megfogalmazásra. És ötödször: új hatalommegosztásról van szó.

Tisztelt Ház! Föl kell tenni azt a kérdést, hogy az alkotmány a nemzeti érdekérvényesítéshez megfelelő keret-e. Utaltam arra, hogy elvileg megvan a mi egyenrangúságunk az Európai Parlamentben, de azért ez sokkal bonyolultabb a valóságban. Két elemre hadd utaljak: először is mindannyian tudjuk, hogy a koppenhágai szerződés mennyiben diszkriminatív az új tagállamok gazdái számára, részben az alacsony induló 25 százalék, részben a kilencéves hosszú átmeneti időszak miatt. De ugyanilyen diszkrimináció ellen kellett felszólalnom a parlamentben, az Európai Parlamentben napirend előtt, mert az új tagállamok tisztségviselőit szemmel láthatóan diszkriminálják, alacsonyabb fokozatba helyezik be. Vagyis az egyenrangúságért, az egyenlő bánásmódért bizony nekünk, új tagállamoknak keményen küzdeni kell.

Mindig megkérdezik, hogy akkor most hogy lehet itt nemzeti érdeket érvényesíteni. Mondom, hogy nemzeti érdeket önmagában érvényesíteni sehogy se lehet, nemzeti érdeket csak úgy tudsz érvényesíteni, ha ehhez szövetségeket, koalíciókat hozol létre. Vagy meggyőzöd a saját párttársaidat, mint ahogy ez történt a vajdasági, nagyon sikeres nyilatkozat esetében, vagy pedig szövetségeseket szerzel egy-egy adott kérdésben, például akár a cukorreformnál vagy a zöldség-, gyümölcsreformnál, tehát szövetségesek kellenek.

Tisztelt Ház! Nagyon fontos a nemzeti összjáték, nagyon fontos az érdekérvényesítésben, hogy mi helyzetkövetők leszünk-e vagy helyzetteremtők. Nagyon fontos az is, hogy a nemzeti összjátékban... - és én szeretném megköszönni a Magyar Országgyűlésnek, hogy egyetlen új tagállam esetében sem rendezték így a képviselői jogállást, mint a magyar európai parlamenti képviselők esetében. Ez nagyon fontos, hiszen mi máshol küzdünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), más színtéren ugyanazokért a nemzeti érdekekért.

És - még néhány másodpercet, elnök úr - szeretném javasolni, hogy volt nekünk egy kiváló kezdeményezésünk, egy négypárti annak idején, a népszavazás előtt, én szeretném kezdeményezni újra, hogy a jövő évben, amikor már túl vagyunk a népszavazás izgalmain is, az Európai Parlament magyar képviselői és a Magyar Országgyűlés képviselői kezdjenek újra egy négypárti körutat, hogy a magyar társadalom (Az elnök ismét csenget.) kicsit átérezze, hogy nekünk most már nem egy alkotmányunk van, hanem két alkotmányunk van, amelyek egymást kiegészítik, egymást gazdagítják.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)