Készült: 2024.04.26.00:26:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2015.05.28.), 84. felszólalás
Felszólaló Vantara Gyula (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:33


Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VANTARA GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szólók a költségvetés részkérdéseivel foglalkoztak, engedjék meg, hogy egy picit visszatérjek a költségvetés filozófiájához és a 2016. évi költségvetést eszerint vegyem górcső alá.

Minden költségvetés célja az, hogy az választ adjon arra, hogy hogyan fognak élni az emberek a következő évben. Ez leegyszerűsítve talán így hangzik egy költségvetés feladatáról. A kormány 2015. május 13-án terjesztette be a parlament elé a 2016. évi költségvetést, aminek a legfontosabb üzenete az emberek felé az adócsökkentés ‑ adócsökkentés felelősséggel. Jóllehet alacsonyak a kamatok, jelentős a gazdasági növekedés, az infláció is alacsony, de nem szabad felelőtlen költekezésbe kezdeni, ahogy ezt a szocialista kormányok idején számtalanszor megtapasztalhattuk. Mindannyian emlékszünk még az alaptalan költekezésekre, a kétszer száznapos programokra vagy a 2006-os esztendőre, amikor úgy csökkentették az áfát, hogy közel 10 százalékos hiány lett belőle. Persze, amikor látták az intézkedés költségvetési hatását, gyorsan vissza is emelték azt.

Szerencsére ma már nem arról vitatkozunk a költségvetés kapcsán, hogy kinek és mennyivel növekednek a befizetései, hanem arról, hogy kinek és mennyivel csökkennek. Magyarország továbbra is a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás híve. Ezért megnyugtató a kormány azon szándéka, hogy a személyi jövedelemadó mértékét több lépcsőben fokozatosan szándékozik csökkenteni, hogy az ne veszélyeztesse a költségvetést, és tartani tudjuk a 2 százalékos költségvetési hiánycélt. Ugyanez a felelős hozzáállás mutatkozik meg az áfa tekintetében is, ugyanis a kormány itt is a fokozatosság elvét követve először csak a sertés tőkehús általános forgalmi adóját csökkenti 5 százalékra annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya ne boruljon föl. Bízunk benne, hogy az intézkedés hatásai pozitívak lesznek, kifehéríti a gazdaságot, és további termékcsoportokra is érdemes lesz megvizsgálni az áfacsökkentés lehetőségét.

Meglátásom szerint egy polgári kormány nem hitelből osztogat, eladósítva ezzel a jövő generációját, hanem felelősen bánik az adófizetők pénzével. Nem volt fenntartható az a rendszer, hogy a legtőkeerősebb vállalatok nem vették ki részüket a közös terhekből, miközben extraprofitot termeltek és vittek haza. Ennek jegyében a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása állandó közteherré alakul, mely hosszú távon biztosít forrást a hazai egészségügyi ellátásokat finanszírozó Egészségbiztosítási Alap számára. A filozófia itt is az, mint a népegészségügyi termékadónál, hogy az adóemelést nem elnyeli az állam, hanem visszaforgatja oda, ahol a legnagyobb szükség van rá, az egészségügyi ágazatba.

A kormány másik, egészségügyet érintő javaslata, hogy a háziorvosok mentességet kapjanak a helyi iparűzési adó alól, ami nagymértékben segíteni fogja az ágazatban dolgozók megtartását. A kormány továbbá teljesíti egy másik ígéretét is, miszerint a költségvetés lehetőségeihez mérten csökkenti a bankadó mértékét is. Ez kifejezetten jó hír a bankszektornak és valószínűleg a gazdaságnak is. A bankadó drasztikus csökkentése javíthatja a hitelezést és ezáltal felgyorsíthatja a gazdasági növekedést, ugyanis az adó mértéke 2016. január 1-jétől a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékra fog csökkenni. Ezzel az intézkedéssel körülbelül 60 milliárd forinttal csökken a bankok adóterhelése, remélhetőleg ezzel egyidejűleg a hitelezési aktivitásuk is nőni fog, segítve ezzel a magyar gazdaság fejlődését.

Pozitív az is, hogy a kormány ezen adó esetében is felelősségteljesen jár el, hiszen nem egyik napról a másikra szünteti meg, hanem csak fokozatosan, így nem jelent olyan nagy terhet a költségvetésnek. Most már kijelenthetjük, hogy az úgynevezett krízisadók bevezetése, a 2010-11. évi válságkezelés sikeres volt, hiszen a magyar gazdasági modell bizonyította életképességét, minden makrogazdasági mutató javul az utóbbi időben, és elindult a növekedés is.

A másik terület, ahol a kormány könnyítést ígér, az az adminisztrációs terhek csökkentése. Az államreform II. program keretében vizsgálják annak lehetőségét, hogy milyen illetékeket, díjakat lehet megszüntetni, illetve csökkenteni. Ezzel az intézkedéscsomaggal közel 10 milliárd forint maradhat az embereknél.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Így szolgálja tehát a 2016. évi költségvetés a polgárok érdekeit is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  84  Következő    Ülésnap adatai