Készült: 2024.04.18.18:37:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2001.05.28.),  17-18. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 5:37


Felszólalások:   15-16   17-18   19-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem.

Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetek bírósági eseményeit nagy figyelemmel kísérte a közvélemény. Az állami autó elrablójára kiszabott nyolc évet nem tartották soknak, de az egy fiatal rendőrtiszt halálát okozó popzenész balesetét, gázolását, illetve az arra kiszabott egy évet már kevesellték; különösen, amikor kihirdették a másodfokú bíróságon annak enyhítését is, akkor már valóban felzúdult a közvélemény, különösen az enyhítés indokolására, amely szerint azért történt enyhítés, mert nem volt büntetett előéletű az elkövető, de majd legközelebb már biztos lesújt az igazságügy szigora.

Ugyancsak a múlt héten zajlott az a tárgyalás, amelynek egyik vádlottja részese volt a Nyugati téri sortűznek. Ő volt az egyetlen vádlott, és azzal védekezett, hogy tulajdonképpen csak a földre lőtt, és feltehetően a kőről visszapattanó lövedékek ölték meg ott az embereket. A pufajkásszakasz többi tagja, aki a levegőbe lőtt, tanúként volt csak megidézve. Több tanú el sem jött, írásban mentette ki magát. Egyikük arra hivatkozott írásban, hogy részleteket nem is tud az ügyről, ezért mit is várnak tőle. Az illető csak belügyminiszter volt éppen ebben az időben.

De nemcsak a büntetőbíróság, hanem a polgári bíróság is szolgált meglepetéssel az elmúlt időszakban, amikor is egy rosszhiszemű és valótlan állításairól elhíresült képviselő megjelent a bíróságon, éppen összetalálkozott egy bíróval, és annak nyomban jegyzőkönyvbe mondta keresetét egy olyan eseményről, amelyen részt sem vett. Mit ad isten? Ott volt mellette valaki, aki azt mondta, hogy ő viszont az alperes. Ugyanazt mondta amúgy, mint a felperes, tehát semmiféle érdekellentét közöttük nem volt, és nyomban ítéletet kértek.

Meg is született ez az ítélet. Rögtön le is mondtak a fellebbezés jogáról, így jogerőre emelkedett néhány órán belül ez az ítélet, ami dicséretes lenne, mert hisz' a közvéleményben az van, hogy a bíróságok lassan hoznak ítéleteket, és való igaz, hogy más évekig vár egy ítéletre - nem is az ítéletre, hanem az első tárgyalás kitűzésére is éveket várnak.

Félreértés ne essék, tisztelt Bíróság... (Derültség  - Szórványos taps.) - tisztelt Országgyűlés! Nem kívánom a bíróság munkáját kritizálni. A legtöbben kiválóan végzik a munkájukat, még a látszatát is el akarom kerülni ennek, az azonban kétségtelen, hogy a bírák az alkotmány szerint csak a törvénynek vannak alávetve - nagyon helyesen.

A bíróságokról szóló törvény ennél egy kicsit már többet mond. Azt mondja, hogy a döntésüket meggyőződésük alapján hozzák, és úgy a hazai, mint a külföldi szakirodalom azt mondja, hogy a meggyőződés kialakulásában társadalmi beágyazottság és az értékítélet is sokat számít. A rendszerváltás óta még csak tíz év telt el, és azt megelőzte majdnem fél évszázad, amely kétségtelenül valamennyiünk értékítéletében szerepet játszott; biztos ennek is szerepe van. Az is igaz, hogy erre a sajátos permódra lehetőséget ad a polgári perrendtartás. Még a tankönyvek is azt mondják, hogy nagyon ritkán fordul elő, a gyakorlatban még ritkábban, talán soha, ezért mégis nagyobb körültekintéssel kellett volna eljárni ebben az ügyben.

De a felelősség nem a bíróságé, tisztelt Országgyűlés, hanem a mienk, mert hisz' ha egyszer a törvénynek van alávetve a bíróság, akkor nekünk kell olyan pontos törvényeket hozni, hogy ilyen elő ne fordulhasson, mert például ebben a konkrét ügyben azt mondja a polgári perrendtartás, hogy a bíróság hivatalból köteles észlelni hatáskörének hiányát.

 

 

(14.50)

 

 

De mi van, ha nem észleli? Most éppen erről van szó. Az államigazgatási eljárás kapcsán azt mondja a törvény, hogy az államigazgatási szerv, ha nem a hatáskörében hoz határozatot, az a határozat hatálytalan. A polgári perrendtartásban ez nem így van, tehát hiányos a törvény, tisztelt Országgyűlés, pontatlan; nekünk mint törvényhozóknak kell ezen változtatni, hogy a tisztelt bíróságoknak mindig kellő fogódzót adjon a pontos és félremagyarázhatatlan törvény.

A felvetésemre senkitől nem várok választ. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:   15-16   17-18   19-22      Ülésnap adatai