Felszólalás adatai

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Hazánk alkotmányának jövője, annak koncepciója van mai munkánk napirendjén.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Sok munka van előttünk, és nem véletlenül. A rendszerváltás időszakában különböző okokból nem került sor új alkotmány elfogadására, hanem a meglévő keretek kerültek a kor lehetőségeihez mérten átalakításra annak érdekében, hogy lehetővé váljon a demokratikus átalakulás, a rendszerváltás. Azonban, miként a jelenleg hatályos alkotmányunk is leszögezi, hazánknak a mai napig csak ideiglenes alaptörvénye van. Meglátásom szerint ezért nem lehet kérdés, hogy szükségünk van egy új, állandó, időtálló alkotmányra. Mondhatnánk azt is, hogy 20 éve alkotmányozási kényszer van; az itt helyet nem foglaló párt képviselői ennek szöges ellentétéről szoktak beszélni, de amikor nekik volt kétharmados felhatalmazásuk, akkor ők is valamilyen úton-módon elindultak ebbe az irányba.

Most lehetőségünk nyílik a rendszerváltás talán egyik legfájóbb adósságát, egész jogrendszerünk sarokkövét megújítani, és lezárni egy átmeneti korszakot, ami idáig tartott. Adott a lehetőség számunkra, hogy olyan alkotmánya legyen Magyarországnak, amely méltóképpen képviseli az ezeréves magyar államiságot, a kereszténységet, és amely büszkévé tehet minden magyar embert határainkon belül és azon kívül is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy kisebb történelmi kitekintést tegyek alkotmányunk fejlődéséről. A magyar alkotmány ma ismert szövegét törvények sora alakította. Összesen 22 alkotmánymódosító törvény született az 1989. évi XXXI. törvény óta. Ezzel együtt formailag ma is az 1949. évi törvény van hatályban, noha ez tartalmilag már nem emlékeztet a korábbi alkotmányra. Magyarországon új alkotmányos rendszer jött létre, tulajdonképpen új alkotmánnyal. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása megkívánta az alkotmány módosítását, mivel a csatlakozási szerződés megerősítése és kihirdetése csak akkor történhetett meg, ha a szerződés összhangban állt az alkotmány rendelkezéseivel. Alaptörvényünk így kibővült a 2/A. §-sal, az úgynevezett Európa-klauzulával, amely rögzíti nemzetközi kötelezettségvállalásunkat a hazai belső jog, valamint a nemzetközi jog összhangja tekintetében.

(17.00)

A nemzetközi színtéren időközben bekövetkező nagy horderejű változásoknak megfelelően nemzetközi kötelezettségünk hazánk új alkotmányának a XXI. századnak méltán megfelelő tartalmat adni. Az új alkotmánykoncepció preambulumában található klauzula generális jelleggel fogalmazza meg hazánk és az EU között fennálló jogokat és kötelezettségeket. Ennél részletesebb megfogalmazásra azért nincs szükség, mert a részletszabályokat az uniós szerződések, illetve a csatlakozási szerződésünk rögzítik. Ezen felül véleményem szerint Magyarországon a mindenkori alkotmánynak egy széles társadalmi megegyezést kifejező alaptörvénynek kell lennie, amely többek között legalizálja a politikai rendszert, jogilag megfogalmazza a társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedés alapintézményeit, megállapítja az alapjogokat és biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát, valamint a szuverenitás elvének megfelelően megerősíti a nemzetközi jogi szerződések és az államok közötti együttműködés alapelveinek tiszteletben tartását.

Nyilvánvalóan egy olyan törvény fog most itt születni, amelyre a részt vevő pártok, akik ezt megalkotják, büszkék lehetnek. Bízom abban, hogy azok, akik most nem vesznek részt a vitában, ők is a későbbiekben bekapcsolódnak ebbe, hiszen nagyon fontos kérdéseket kell ebben az új alaptörvényben rögzítenünk. Az általános vita kapcsán is elmondtam, és most a részletes vita során is érdemes aláhúzni azt, hogy számos kérdés mellett, amit az alkotmányban rögzítenünk kell, ki kell térni arra, hogy a jövő nemzedék érdekében - ahogy hallhattuk a mai nap több felszólalójától is - felelősséget kell vállalni az alkotmányban.

Ismételten fel szeretném hívni képviselőtársaimnak a figyelmét és egyben a magyar választópolgárok figyelmét is arra, hogy Szájer József vezetésével nemzeti konzultáció indult, amely több kérdést is felvet a választópolgárok számára. Itt a lehetőség, hogy mindenki bele tudjon szólni a közügyekbe, és ez a vita, amely most itt folyik a parlament falain belül, szélesebb nyilvánosságot kapjon, és mindenki a maga módján alkotmányozó lehessen. Ennek kapcsán a fiatalokat arra tudom bátorítani, hogy vegyenek ők is részt ebben az alkotmányozó folyamatban, legyenek ők is alkotmányozók, hogy a jövő nemzedék, az új nemzedék iránti felelősségvállalás bekerüljön ebbe az alaptörvénybe.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)