Készült: 2024.03.29.07:26:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

198. ülésnap (2016.12.13.),  13-16. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:02


Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük. Most napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lukács László György képviselő úr: „Szájkosár, halálesetek: meddig titkolóznak?” cím­mel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon remélem, hogy nem fog a címben említett szájkosarat kapni a kétségtelenül a mai nap hírének egyik főszereplője, „Bróker Marcsi”, aki, mint már talán hallották, a közép-amerikai paradicsomból, Belize-ből, úgy tűnik, hazafelé tart, hiszen elkapták ezt az évtizedes pénzügyi csalássorozatban részt vevő és azt működtető hölgyet, aki egyébként közel 800 személyt károsított meg Karcagon, illetve Karcag környékén, közel 20 milliárd forint kárt okozott. Úgy gondolom, ez a legfontosabb, és pont a szájkosár hiányára kell majd utaljon, hogy kiderítsük, mik voltak azok a részletek, amelyek ezt a bűncselekmény-sorozatot működtették; voltak-e benne kormányzati körökben érintettek, illetve remélhetőleg választ találunk arra, hogy hová lett az a 20 milliárd forint, amit „Bróker Marcsi” bezsebelt, és ami, úgy tűnik, teljesen máshová került.

Nos, ez a szájkosár nemcsak az ilyen ügyekre jellemző, hanem jellemző arra a kórházigazgatói körre is, amelyik az elmúlt hét egyik legnagyobb egészségügyi botrányában érintett volt. Ugyanis az Állami Egészségügyi Ellátó Központ sajnos, mondhatjuk azt, kommunista módszereket alkalmazva szájkosarat küldött, szájkosarat tetetett a kórházigazgatókra; pontosan úgy, hogy ők ne nyilatkozhassanak semmilyen esetről, semmilyen, a kórházukban előforduló visszásságról, amelyek, sajnos azt látjuk, napi szinten fordulnak elő.

Hiszen pontosan ezzel a titkolózással az átláthatatlanságot kívánja megteremteni a kormányzat. Márpedig, ha az egészségügyben valamire nagyon szükségünk van, legyen szó az egészségügyi intézmények finanszírozásáról, legyen szó az egészségügyi dolgozók béreiről, munkakörülményeiről vagy akár az egészségügyben gyógyulni vágyó betegek helyzetéről, a legfontosabb, amire szükségünk lenne, az átláthatóság. Az átláthatóság hiánya csökkenti azt a bizalmat, amit a betegek, a dolgozók az egészségügybe vetnek, és ami lényegében az egészségügyet teljes egészében összetartja.

Bátran kijelenthetjük, hogy az az átláthatóság elleni törekvés, ami a szájkosárban testesül meg, XX. századi titkolózást takar, XX. századi politikai ambíciókat takar, holott a XXI. században vagyunk, a betegeknek XXI. századi egészségügyre van szükségük. Ami pedig a jelenség mögött egyébként meghúzódik, és ami miatt a szájkosár járt maguknak a kórházigazgatóknak, azok a sajnálatos halálesetek, amelyek nem az egészségügy működésével összefüggésben jelentkeztek a kórházakban, akár Győrött, akár egy budapesti intézményben, hanem ezek sajnos olyan halálesetek voltak, amelyek, úgy tűnik, az ellenőrzés lazasága, a takarítás hiányossága, de ha úgy tetszik, az egész intézményrendszer diszfunkciója miatt jelentek meg. Ezek az ügyek nem az egészségügyhöz tartoznak igazából, de jól mutatják, hogy az egészségügy fokozott nyomás alatt van.

Az eltelt hat évben, mióta az Orbán-kormány kétharmados felhatalmazást kapott, hogy az ország ügyeit és ezáltal az egészségügyet is rendbe tegye, mégis hiányosságokat hiányosságra halmozott. A kormány például nem tudta orvosolni az intézmények eladósodottságát. Bár mindig kerül a rendszerbe újabb és újabb forrás, azonban azt látni, hogy az intézmények gazdálkodása valamiért mindig újratermeli ezt az adósságot. A kormány nem tudta biztonságosabbá tenni az egészségügyünket, ami szintén az átláthatóság egyik követelménye; ismerhessék meg a betegek, hogy milyen körülmények között gyógyulhatnak, mit várhatnak el attól az orvosi csapattól, mit várhatnak el attól a kórháztól.

De nem tudta például jól orvosolni a kormányzat a tragikusan rossz egészségügyi mutatókat, amikkel jelenleg Magyarország küzd. Most már ott tartunk, és az emberek is a saját bőrükön érzik, hogy valami nincs rendben az egészségügyben, hiszen egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az emberek nagyobb része, sőt kétharmada, mondhatjuk úgy fideszes nyelven, egy új egység jött létre, tehát az emberek kétharmada véli úgy, hogy az egészségügy talán az egyik legrosszabb helyzetben lévő szektor, illetve legrosszabb helyzetben lévő ágazat az országban. Sőt, kétharmaduk szerint az elmúlt években romlott az egészségügy színvonala, amiért, bár lehet visszafelé mutogatni, és nyilvánvalóan Rétvári Bence meg is fogja tenni, de hoppá, államtitkár úr, hoppá, ezek az önök minisztériumának hatévi adatai, az önök minisztériumának hatévi tevékenysége, amivel szembenéznek. Így a visszamutogatásnak, a probléma másra kenésének most már nincs értelme, az önök bizonyítványát állították ki.

Összességében megállapítható, hogy az egészségügy olyan helyzetben van, hogy naponta kerülnek elő krízistörténetek, a kormánynak azon kellene dolgoznia, hogy ezeket ne csak elhárítsa, hanem hogy az egészségügybe vetett bizalmat növelje, az átláthatatlanság további erőltetésével nemhogy a bizalmat fogják növelni, hanem tönkre fogják tenni az egészségügyet. Javasoljuk, azonnal álljanak el ezen tervüktől, tegyék végre átláthatóvá az egészségügyi intézményeknek nemcsak a gazdálkodását, hanem teljes működését. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, miért hozta ön föl az egészségügy kapcsán „Bróker Marcsit”. Azt biztos, hogy a Táncsics körút 15. alatt, ha esetleg egykori irodája környékén fölbukkanna „Bróker Marcsi”, akkor ezt tökéletesen jól látnák, hiszen az ön munkahelye is ugyanitt volt. (Dr. Lukács László György, Ander Balázs és Dúró Dóra közbeszól.) Tehát elég kinézni önnek a saját irodájuk ablakán, és körbenézni, hogy „Bróker Marcsi” fölbukkan-e. Ahogy ezt látták önök éveken keresztül, amikor ott tevékenykedett, ha ott fölbukkanna, ön ezt most is látná. Kérem, legyen figyelemmel a későbbiekben is erre, ha tudtak egy épületben éveken keresztül így tevékenykedni.

De komolyra fordítva a szót, ha az egészségügyi kassza mértékét megnézzük most és megnéztük a kormányzás kezdetekor, hiszen ön hat év mérlegét akarta megvonni, tisztelt képviselő úr, akkor azt láthatjuk, hogy míg 2010-ben 1500 milliárd forint környékén volt az Egészségbiztosítási Alap mértéke, ez a jövő évi költségvetésben a 2000 milliárdos határt is túllépi.

(9.40)

Ez egy olyasfajta többlet, amely azt mutatja, hogy ez a kormányzat minden évben az egészségügybe az inflációt meghaladó mértékben, sőt az utóbbi években jóval meghaladó mértékben tett többletforrásokat. Ezt nemcsak a kormányzat állítja így, nemcsak a költségvetés számaiból olvashatja ki, tisztelt képviselő úr, hanem az OECD legutóbbi kimutatása, legutóbbi országjelentése is leszögezte, hogy Magyarország 2010-2015 között a GDP 1,2 százalékával növelte az egészségügyi ráfordításokat.

Az a többlet, az a 171 milliárd forint, amely idénről jövőre érkezik az egészségügybe, ez további plusz, méghozzá GDP-nagyságrendben is mérhető, hiszen a GDP 0,5 százalékának megfelelő további forrást jelent az egészségügyben. Ezek a többletforrások biztosítják azt, hogy a kórházak tudjanak működni, jobban tudjanak működni, és jobban tudják a gyógyító munkát is elvégezni.

Mindemellett persze, fontos a béremelés, hiszen ennek a jövő évi 171 milliárd forintnak egy jó része, 82 milliárd forint az egészségügyi béremelésre fordítódik. Az orvosok esetében idén szeptember 1-jétől már megvalósult egy 107 ezer forintos emelés, ez növekszik a jövő évben még további 100 ezer forinttal, az ápolók esetében idén 26,5 százalék, majd 12, 8 és 8 százalékos béremelések következnek, ahogy ez már elhangzott, ez 65 százalékos emelkedést jelent összességében. Ha ezt lebontjuk egy szakorvosnak az alapbérére, az például 30 év munkaviszony után már nem lehet kevesebb 546 ezer forintnál, vagy egy ugyanennyi időt dolgozó szakápoló esetében a növekedés 88 ezer forintos mértékű. Ezek tehát mind az egészségügyben dolgozók jobb anyagi elismerését szolgálják, mind pedig szolgálják az egészségügy forrásainak bővülését.

Ön említett eseteket a Jahn Ferenc Kórházból és a Petz Aladár Kórházból. Ha megnézzük, hogy a Jahn Ferenc Kórháznak miként nőttek az éves költségvetési bevételei, akkor azt látjuk, hogy több mint egymilliárd forint pluszt kapott a kórház. Innentől kezdve, hogy mennyire tudja és mennyire nem tudja megszervezni a kórháznak a takarítását, a belső kontrollját, ellenőrzését, az már a kórház menedzsmentjének a feladata. Itt kiszervezték a takarítást egy Profi Komfort nevű kft.-nek, hogy a szabályzatban meghatározott időbeosztással és rendszerességgel végezze ezt a munkát. A szabályzatok az Országos Epidemiológiai Központ ajánlásainak megfelelőek voltak, de ez az eset, hogyha majd a vizsgálat véget ért és kiderül, hogy pontosan az a holttest mennyi időt töltött abban a mosdóban, akkor kiderül, hogy vajon, betartották-e és a kórház menedzsmentje betartatta-e az Országos Epidemiológiai Központ előírásait, amire mint mondom, éves szinten több mint egymilliárd forinttal nagyobb lehetősége van most a kórháznak, sok más egyéb feladat emellett, mint korábban. De ez már innentől kezdve kórházi szervezési kérdés, hiszen a bővülő forrásokat tudta a kormányzat biztosítani ennek a kórháznak is.

A Petz Aladár Kórházba az elmúlt években 13 684 172 455 forint fejlesztési forrás érkezett. Az a holt­test, amit ott találtak, az nem a kórháznak az egészségügyi célra használt épületében volt, hanem egy bérbe adott épületrészben, amiben egy sportszer­vezet működött. De itt is nyilvánvaló, hogy majd a sportszervezet felelőssége, hogy ő maga mennyire tudta karbantartani a saját maga által használt ingatlant.

Úgyhogy én úgy látom, tisztelt képviselő úr, hogy bár önök a költségvetésben ezt sosem támogatták, sem a béremeléseket, sem a többlet egészségügyi forrásokat, mégis sikerült az egészségügyben ezeket növelni. Sőt, idén év végén 15 milliárd forint hatékonyságnövelő, struktúraváltási forrást is a szokásos, sajnos már-már szokásosnak mondható 45 milliárdos kórház-konszolidáció mellett a kórházak rendelkezésére bocsátunk, hogy az adósságtermelő szervezeti formákat, az adósságtermelő részeit a kórházaknak át tudják pénzből alakítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai