Készült: 2024.03.29.13:46:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

146. ülésnap (2008.05.14.), 36. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:03


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Elvégezte az Állami Számvevőszék a 2007. évi munkáját az ellenőrzési terve alapján, s immár hagyományosan, már 18 éve elkészítette a beszámolóját az Országgyűlés számára.

A beszámoló részletes, alapos, bemutatja az elvégzett munkát. Törvényi kötelezettségét az Állami Számvevőszék 2007-re vonatkozóan teljesítette. Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés előirányzatainak 83 százalékát ellenőrizte, és ez alapján minősítette a központi költségvetés gazdálkodását. Elvégezte 161 önkormányzat ellenőrzését, elkészített 59 jelentést, közel 60 ezer ellenőri órát töltöttek a revizorok az ellenőrzéssel. A beszámoló alapján megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék 2007-ben rendelkezett a feladat ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel.

A független könyvvizsgáló elvégezte az Állami Számvevőszék beszámolójának vizsgálatát, és ennek alapján kimondta, hogy az Állami Számvevőszék beszámolója, vagyoni és pénzügyi helyzete megbízható és valós képet mutat. Elmondhatjuk, hogy az Állami Számvevőszék 2007-ben is magas szakmai színvonalon, igényesen, megbízható módon, határidőre, a nyilvánosság tájékoztatásával, a tények bemutatásával végezte munkáját, ezen ellenőrzésekből készített alapos elemzéseket, amelyekben nemcsak a tényeket rögzítette, hanem felvázolta a problémákat, és a feladatok bemutatására is koncentrált.

Ma Magyarországon az Állami Számvevőszék az egyetlen olyan állami szervezet, amely élvezi a közbizalmat. Az Állami Számvevőszék az egyetlen olyan szervezet, amely élvezi a politika bizalmát. Az Állami Számvevőszék jelentéseit 2007-ben több mint százezer ember figyelhette az Állami Számvevőszék honlapján, ami kiugróan magas számot mutat.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek a statisztikai tények, ez röviden, tömören az Állami Számvevőszék 2007. évi munkájának minősítése. Azt gondolom, ez összecseng a parlament minden politikai erejének a véleményével.

Szeretnék e tekintetben bő tíz perc alatt továbblépni egy picit, föltenni azt a kérdést, hogy vajon az Állami Számvevőszéknek van-e felelőssége abban, hogy ma Magyarországon politikai, társadalmi, gazdasági, költségvetési és szociális válság van. Vajon az Állami Számvevőszék cinkostárs volt-e abban, hogy Magyarországon ilyen helyzetről, ilyen állapotokról kell hogy beszéljünk? Az Állami Számvevőszék jelezte-e időben az eladósodási spirált, ami az országban beállt, az önkormányzati finanszírozás válságát? Jelezte-e a döntéshozók felé, hogy ezek a tendenciák, amelyek az elmúlt évekre jellemzőek, ide fognak vezetni? Oda, hogy az Európai Unió 27 országából a 27.-ek vagyunk a gazdasági eredményeinket tekintve; hogy ma Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol nem tudjuk megmondani, hogy mikor fogjuk bevezetni az eurót. Ma Magyarország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely ellen mind a mai napig hiányrendezési eljárás van, hogy hazánkban az egyik legmagasabb adóterhek mellett tovább növekszik az államadósság.

Vajon mondhatják-e a döntéshozók, mondhatja-e a kormány, mondhatják-e az MSZP és az SZDSZ országgyűlési képviselői, hogy ők nem tudták, hogy ekkora a baj, nem tudták, hogy döntéseiknek ilyen hatása van, nem tudták, hogy ez a tendencia ide fog vezetni?

Azt gondolom, hogy aki az Állami Számvevőszék tevékenységét megvizsgálja az elmúlt évekre vonatkozóan, azt kell hogy mondjuk, hogy az Állami Számvevőszék felelőssége ebben a kérdésben nem állapítható meg. A döntéshozók nem mondhatják, hogy Magyarországon nincsen olyan szervezet, amely felhívta volna a figyelmüket arra, hogy hová vezetnek a meggondolatlan döntések. Az Állami Számvevőszék mind a költségvetés előzetes véleményezésekor, mind a zárszámadás ellenőrzésekor tényszerűen és megcáfolhatatlanul jelezte a hibákat és jelezte a tendenciákat. Elég elővenni a 2007. évről készített beszámolót, és elég elolvasni az összegző részt, amely mindössze két és fél oldal, amelyben szeretném felidézni, hogy az Állami Számvevőszék milyen problémákat jelez a 2007. évre vonatkozóan.

Az első és legfontosabb megállapítás, hogy a 2006. évi zárszámadás a munka jelentős részét tette ki a 2007. évben. Az Országgyűlés ülésén már ma is elhangzott, hogy ötször kellett módosítani 2006-ban a finanszírozási tervet, amire az elmúlt időszakban nem volt példa, kétszer kellett a költségvetést módosítani, a költségvetés fő számait, a hiánycélokat módosítani. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy milyen költségvetést milyen felelősséggel fogadott el 2005-ben az Országgyűlés többsége, és azt a kormánya hogyan hajtotta végre.

Nagyon fontos megállapítás, hogy a 2006. évi költségvetés nem teljesülése elsősorban a kiadások túllépésével lett sajnos elérve. Ugyan az Állami Számvevőszék nem mondja ki, de azt gondolom, mindannyian tudjuk, hogy 2006-ban és az azt megelőző években is a jelenlegi kormánynál tendencia volt, hogy a költségvetés végrehajtása elsősorban politikai célokat szolgált, elsősorban politikai szavazatszerzésre volt alkalmas. Ez azt jelzi, hogy a jelenlegi kormány mindennemű állami számvevőszéki észrevétel ellenére saját maga érdekében, saját maga hatalmának megtartása érdekében tervezte és hajtotta végre a költségvetést, és így volt ez a 2006. évben is.

A következő megállapítás a kormányzati intézményi struktúraváltozásokból eredő döntések minősítése. Egyértelmű az Állami Számvevőszék megállapítása, hogy nem szolgálták a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét és átláthatóságát. Tehát nem épültek egymásra ezek a döntések, nem voltak előre eltervezve, és nem voltak rendszerbe szedve. Tehát a kormányzati strukturális intézkedések nem szolgálták a közpénzek felhasználásának hatékonyságát.

A harmadik ilyen megállapítás, és szintén óriási feladata és felelőssége az Állami Számvevőszéknek, az adott évi költségvetési tervezet véleményezése. Nagyon fontos megállapítást tesz az Állami Számvevőszék a 2008. évi költségvetésre vonatkozóan.

Azt mondja, hogy nincsenek megbízható kormányzati prognózisok, és így nem csoda, hogy a költségvetés nem kellő szakmai megalapozottsággal készül, és egyenes következmény az, hogy minden évben eltérnek a valóságos folyamatok a költségvetési tervben megfogalmazottaktól.

(11.20)

Ez egy nagyon súlyos megállapítás. S ha azt vesszük alapul, hogy az Állami Számvevőszék ezt évek óta megfogalmazza, de előrelépés valójában nem történik, akkor láthatjuk és érezhetjük, hogy sokkal súlyosabb a helyzet. Olyan érzet alakult ki a közvéleményben, hogy amikor a kormány benyújtja a költségvetést, semmiféle felelőssége nincs, hiszen ahogy alakulnak a valóságos folyamatok, ahhoz a parlamenti többséggel hozzáigazítjuk. Számonkérés, felelősségre vonás nincs, s majd amikor eljön a választás, a politikai felelősséget újabb közpénzek szétszórásával úgyis el tudjuk mismásolni.

Fontos megállapítás, hogy a foglalkoztatási helyzet alakulásában nem történt előrelépés az országban, pedig jelentős pénzeket mozgósít a költségvetés erre a célra, azonban nem hatékonyan. S nem sikerült valóságos eredményt elérni az adóbázis szélesítésére vonatkozóan sem. Tehát az a kormányzati szlogen, hogy többen fizessünk kevesebbet, az Állami Számvevőszék véleménye szerint nem valósult meg.

Az Állami Számvevőszék évek óta jelzi, hogy önkormányzatok tekintetében nagyon súlyos a probléma. Az elmúlt évekre az volt a jellemző, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány azon az áron, hogy a költségvetés hiányát megpróbálja szebbé, jobbá tenni, más ágazatokat hozott válságos helyzetbe.

Ilyen ágazat például az önkormányzat. Az önkormányzat problémakörét a kormány közvetlenül nem érzékeli, az önkormányzati testületek, a polgármesterek meg úgyis megbirkóznak majd ott helyben. Sajnos azonban csak úgy tudnak megbirkózni, hogy rövid és hosszú lejáratú hiteleket vesznek fel. Amint azt Boldvai képviselő úr is elmondta, az önkormányzatok ma jellemzően kötvényt bocsátanak ki annak érdekében, hogy elkerüljék a csődhelyzetet.

Fontos a megállapítás az európai uniós pénzek felhasználására vonatkozóan. Itt dicséretet is kap a kormány, hiszen a strukturális alapok tekintetében 37 százalékos, a kohéziós alapok tekintetében pedig 25 százalékos a lehívási ráta. S azt mondja, hogy ezzel a csatlakozó országok élvonalában vagyunk. Hölgyeim és uraim, elgondolkodtató, hogy ennyi százalékkal az élvonalban lehet lenni. Akkor mit fog ez majd jelenteni a 2007-2013-as források lehívása tekintetében? Nagyon elgondolkodtató ez a kérdés. Nem beszélve arról, hogy lesújtó az Állami Számvevőszék véleménye a tekintetben, hogy ezek a források szolgálják-e a társadalmi problémák, a társadalmi nehézségek megoldását. Egyértelműen megfogalmazásra kerül, hogy egységes nemzeti stratégia hiányában ez nem valósulhat meg.

Ismét leszögezi az Állami Számvevőszék, hogy az ország szerkezeti reformok - ami elsősorban az adórendszer és a nagy közösségi ellátórendszerek megújítására vonatkozik - nélkül képtelen a gondjait megoldani. Láthatjuk, hogy a konvergenciaprogram - amely arról szól, hogy többet vegyünk el az emberektől, a családoktól, a vállalkozásoktól, és ezáltal a bevételnövekménnyel próbáljunk meg egyensúlyi helyzetet teremteni - árát 10 millió ember fizeti. Ennek az az ára, hogy ma vállalkozói és szociális válság van az országban.

Végezetül az Állami Számvevőszék 2007. évi munkájának következményeként a nyolcadik megállapítása, hogy világos és egyértelmű szabályozás szükséges a költségvetési fegyelem rendbehozatalára. Fontos kiemelni, az Állami Számvevőszék fontosnak tartja, hogy az alkotmányban önálló fejezet foglalkozzon a közpénzügyek megteremtésével.

Nem látom Keller államtitkár urat, de szeretném neki mondani, hogy nem volt pontos a felszólalása, mert nem 18 egyeztetés volt, hanem 19. Ahhoz, hogy közpénzügyekben egy kétharmados törvény elfogadásra kerüljön, nem megfelelő eszköz az, hogy a parlamentben agresszíven feláll, és felszólítja a Fideszt, hogy értsen egyet. Lehet, hogy Keller László szerint a konszenzus ezt jelenti, a mi véleményünk szerint viszont a konszenzus az, ha egy törvény tartalmáról, belső szabályairól hosszas tárgyalást követően meg tudunk egyezni. Nem sürgős a feladat, ha az elmúlt 10-18 évben nem tudtuk megalkotni, akkor az a néhány hónap, amit erre még rááldozunk, biztosan kifizetődő lenne, de ilyen módszerekkel bizonyosan nehéz lesz megállapodni.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, ezzel a beszámolóval is sikerült bebizonyítani, hogy az Állami Számvevőszék átérzi a felelősségét, átérzi az ország helyzetét, és nagyon örvendetes, hogy az elmúlt évben a tanácsadó és az előrejelző tendenciákat bemutató, elemző feladata óriási mértékben megnövekedett. Mutatja ezt a közpénzügyek téziseiről szóló kiadványuk, az elmúlt évi makrogazdasági tendenciák, elemzések bemutatása, és az a kis füzetecske, amit tegnap kaptunk a 2009. évi költségvetés tervezésekor.

Én is szeretném megköszönni a Fidesz frakciója nevében az Állami Számvevőszék munkáját, az Állami Számvevőszék elnökének és vezető munkatársainak a lelkiismeretes, jövőbe mutató munkáját. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy olvasgassuk az Állami Számvevőszék jelentéseit, mert aki ezeket ismeri, az átérzi annak a felelősségét, hogy egy Országgyűlésnek, egy kormánynak mi a teendője a mai Magyarországon.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai