Készült: 2024.03.29.17:04:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

195. ülésnap (2001.03.26.), 107. felszólalás
Felszólaló Glattfelder Béla (Fidesz)
Beosztás gazdasági minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 13:36


Felszólalások:  Előző  107  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő törvénymódosítás bemutatása során két kérdéskört kívánok kifejteni. Egyrészt beszélni fogok a munkaerő-piaci szervezet hivatali rendszeréről, ami közvetlenül keveseket érint ugyan, de a változások pozitív hatásai valamennyiünk számára jelentősek és érezhetőek lehetnek. Másrészt kitérek azokra a támogatásokra, amelyek széles rétegek számára újabb lehetőségeket teremtenek a munkához jutáshoz, illetve munkájuk, munkahelyük megtartásához.

Melyek ezek a társadalmi csoportok? Főként a pályakezdő fiatalok és a gyermeküket gondozó, nevelő szülők számára akarjuk bővíteni és törvényben biztosítani az állami támogatással történő munkaerő-piaci képzés lehetőségét. A megváltozott munkaképességű személyek élethelyzetének javítására irányuló támogatási rendszert is továbbfejlesztjük. Ezenkívül hatékonyabban szeretnénk elősegíteni és támogatni a munkahelyteremtést, valamint a munkahely megőrzését, továbbá a munkanélküli személyek munkába állását.

Az általam részletesen ismertetendő lépésektől azt várjuk, hogy tovább javul a foglalkoztatási helyzet, egyre többen jutnak munkához, egyre kevesebb üres álláshely marad betöltetlenül.

Tisztelt Ház! Szeretném mindannyiuk számára egyértelművé tenni, mit akar elérni a polgári kormány ezzel a módosítással. Előterjesztésünk elsősorban arra irányul, hogy megvalósítsa a polgári kormány elsőrendű célkitűzéseit, nevezetesen a családok és a gyermeknevelés támogatását, a munka becsületének és rangjának helyreállítását. Mielőtt rátérnék a törvényjavaslat részleteinek ismertetésére, kérem, engedjenek meg nekem egy rövid kitérőt.

Ha 8-10 évvel ezelőtt, amikor Magyarországon néhány év leforgása alatt több mint egymillió munkahely megszűnt, valaki azt jósolta volna, hogy 2000-ben már nem a munkanélküliség, hanem helyenként a munkaerőhiány jelenti majd nálunk a legnagyobb problémát, azt hiszem, enyhén szólva senki nem vette volna ezt komolyan. A piacgazdasági átalakulás évtizedének lezárultával most mégis ez a helyzet kezd körvonalazódni. A '98-as év fordulatot hozott a foglalkoztatás terén. Az ezt megelőző időszakban az volt a jellemző, hogy évről évre egyre kevesebben dolgoztak. '98-ban ez a folyamat viszont megfordult, egyre többen jutnak munkához, egyre többen dolgoznak, vagyis folyamatosan nő azoknak a száma, akik tisztességes munkával szereznek maguknak lehetőséget a tisztességes megélhetéshez.

Az elmúlt három évben a foglalkoztatottak száma, vagyis azok, akiknek munkahelyük van, több mint 200 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliek aránya nálunk ma már sokkal alacsonyabb, mint a fejlett nyugat-európai országok átlagában, és minden remény megvan arra, hogy az idén további 30-40 ezerrel több magyar állampolgár jusson munkához, ennyivel csökkenjen a munkanélküliek száma.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tavalyi felmérése szerint Magyarországon már a feldolgozóipari cégek több mint 40 százaléka panaszkodik, hogy a munkaerő szűkös, ezért nem jutnak megfelelő mennyiségű kínálathoz. Ez azt jelenti, hogy bár hazánk legelmaradottabb térségeiben még mindig gondot jelent a munkanélküliség, mindinkább és elsősorban a szakképzett munkaerő hiánya válik problémává.

Miért tartottam ezt fontosnak előrebocsátani, amikor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosító javaslatát terjesztem elő? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert e törvény tíz évvel ezelőtti elfogadása óta gyökeresen megváltozott a magyar gazdaság állapota, szerkezete és a foglalkoztatási helyzet is. Ma már nem a piacgazdasági átalakulással, a tulajdoni és szerkezetváltással együttjáró tömeges munkanélküliség kezelése és a munkanélkülijáradék-rendszer kialakítása a fő feladat. Ma az a cél, hogy a dinamikusan növekvő gazdaság követelményeihez és munkaerőigényéhez alkalmazkodjunk, és munkahelyeket tudjunk teremteni.

A polgári kormány célja, hogy segély helyett munkát adjon mindenkinek, aki dolgozni akar és dolgozni képes.

Mielőtt a törvénymódosítás indokairól, céljairól és eszközeiről beszélnék, azt is el kívánom mondani önöknek, hogy a törvény az elmúlt évtizedben alapvetően megfelelt a törvényhozói szándéknak és a társadalom vele szemben támasztott elvárásainak. Az elmúlt évtizedben felhalmozódott tudás és tapasztalat egy újabb és egyre inkább elismert szakma megjelenését eredményezte, ami a munkaügyi központokban dolgozó szakemberek, munkatársaink munkájának elismerését is jelenti.

A felsőoktatásban új szakirányként megjelent olyan közszolgálati szakemberek képzése, akiknek feladata a munkavállalók ügyes-bajos dolgainak intézése.

 

 

(19.20)

 

 

A munkaerő-gazdálkodás szakszerű kezelése a cégek, vállalatok számára is egyre fontosabb feladattá vált.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Felmerül a kérdés, hogy akkor mi indokolja a foglalkoztatási törvény módosítását. Elsősorban az a tény, amire már utaltam, hogy az elmúlt három évben egyre többen jutottak munkahelyhez, ami új feladatot ad számunkra: azt, hogy a felkínált új munkahelyek betöltéséhez megfelelő számban és megfelelő szakértelemmel felvértezett munkavállalók álljanak rendelkezésre.

Hazánk gazdaságának helyzete új szakaszhoz érkezett, új kihívások, új feladatok jelentek meg. Ezeknek megfelelni csak akkor tudunk, ha erre alkalmas közszolgálati szervezet áll rendelkezésre. Ezért az önök előtt fekvő törvényjavaslatban olyan középirányító szerv létrehozását tervezzük, amely hatékonyabbá teszi az állam munkaerő-piaci szervezeti irányítását.

Létrejön tehát a foglalkoztatási hivatal. Mi is lenne ennek a foglalkoztatási hivatalnak a szerepe? Eddig a minisztérium közvetlenül irányította a megyékben és a fővárosban működő munkaügyi központok tevékenységét. Az elmúlt három év tapasztalatai azt igazolják, hogy nem volt szerencsés döntés a hasonló feladatot ellátó Országos Munkaügyi Központ mint középirányító szerv 1997 elején történt megszüntetése.

Az irányítás minisztériumunkba telepítése nem bizonyult jó döntésnek. A stratégiai és napi feladatok a minisztérium keretein belül egybefolytak, összekeveredtek. Emiatt a szükségesnél kevesebb időt tudtunk a munkaerő-piaci folyamatok kedvező irányú befolyásolására fordítani. A foglalkoztatási hivatal létrehozása közvetlenül nem érinti a munkanélküliek és a hivatal kapcsolatát, ugyanakkor elősegíti, hogy a munkaügyi központok hatékonyabban foglalkozhassanak a hozzájuk fordulók munkába irányításával, munkába helyezésével, vagyis hogy segély helyett ténylegesen munkát tudjunk adni.

A jövőben az új központi hivatal látja el a Munkaerő-piaci Alap működtetésének egyes feladatait, a megyei és fővárosi munkaügyi központok tevékenységének közvetlen irányítását, a munkanélküli-ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, továbbá a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal átveszi a Gazdasági Minisztériumtól a másodfokú hatósági jogkört, és működteti, fejleszti az egységes foglalkoztatási, nyilvántartási és az informatikai rendszereket.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a szervezeti átalakulás nem növeli a szükséges összlétszámot és a működési költségeket. Az is lényeges szempont, hogy a középirányító szervezet létrehozása harmonizál az európai uniós ajánlással, és a tagállamok többségében is megtalálható ugyanez a szervezet.

Természetesen, mivel mindig minden változik, ezért mi sem gondolhatjuk, hogy ezzel a módosítással örökre lezárult a szervezet korszerűsítésének folyamata. Tudjuk, vannak még feladatok, melyek megoldásakor további egyeztetések szükségesek. Így a közigazgatás további korszerűsítésével összhangban 2003-tól a megyei munkaügyi központok regionális átalakítását tervezzük. Természetesen a módosítás a szervezeti kérdések rendezésén túl további fontos törekvéseink megvalósítását is lehetővé teszi.

Tisztelt Országgyűlés! Jól ismert, hogy a polgári kormány politikájának egyik fő célja a fiatalok, a családok helyzetének folyamatos javítása, a gyermekvállalásból eredő terhek enyhítése. A módosítás célja, hogy a gyermek vállalása egyetlen család számára se hordozza magában a munkanélkülivé válás veszélyét. A gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a gyermek gondozása céljából hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon levő, valamint a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülő személyek a munkahelyüktől való távollét megszűnését követően fokozottan ki vannak téve a munkanélkülivé válás veszélyének. Javaslatunk ennek a munkaerőpiacról átmenetileg kikerülő, főleg női munkavállalói körnek a munka világába történő visszatérését kívánja elősegíteni.

A kormány törvénnyel kívánja biztosítani, hogy a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülők a Munkaerő-piaci Alapból támogatott képzésben vehessenek részt. Ez lehetővé tenné, hogy a gyermekük nevelése céljából otthon maradó szülő olyan új ismereteket szerezzen állami támogatással, ami elősegíti, hogy később könnyebben találjon magának munkát.

A munkanélküliség - bárkit érint - önmagában is nemkívánatos élethelyzet, de különösen kedvezőtlen, ha a tanulmányait befejező, iskolából épphogy kikerülő fiatal kezdi ilyen módon életpályáját. E kockázat csökkentése érdekében a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a pályakezdők kötöttségek nélkül részt vehessenek a munkaerő-piaci képzés támogatásában. A munkaerő-piaci képzés igénybevételét azzal is segíteni kívánjuk, hogy az abban részt vevő fiatalok számára a korábbinál magasabb összegű keresetpótló juttatást lehet majd megállapítani a jövőben.

Tisztelt Ház! A munkahelyteremtést, a munkahely megőrzésének támogatását nagyon fontos feladatnak tekintjük. Ebben a kérdésben '98 óta jelentős sikereket értünk el, eddig azonban a jogszabály meghatározta az ilyen célokra fordítható összeg felső határát. A most tárgyalt módosítás megszünteti ezt a felső korlátot, mivel a munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés közvetlenül a Munkaerő-piaci Alapból lesz támogatható. Így a valós igényeknek megfelelő összegben áll majd rendelkezésre az a forrás, amely elősegítheti, hogy egyre többen juthassanak munkához, továbbá kevesebben veszíthessék el munkahelyüket.

Itt tartom szükségesnek elmondani önöknek, hogy a módosítás új alapokra helyezi a munkanélkülieknek a munkaerő-piaci szervezettel történő együttműködését. A jövőben a munkaügyi központok intenzívebb segítséget kívánnak nyújtani azoknak is, akik állami juttatásban nem részesülnek.

Tisztelt Ház! Ezen a helyen ismételten meg szeretném erősíteni, hogy a polgári kormány kiemelten fontos célnak tartja a társadalmi párbeszédet. (Derültség az MSZP soraiban.) Ezúton mondok köszönetet az érdek-képviseleti szervezeteknek, amelyek a törvénymódosítás előkészítésében korrekt partnereink voltak és hozzájárultak a javaslat szakmai megalapozásához. Köszönöm továbbá az országgyűlési bizottságok munkáját és közreműködését.

Tisztelt Országgyűlés! A most beterjesztett törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az állam a munkahelyteremtéssel, a munkahelymegőrzéssel, a fiatalok és gyermekes szülők munkához juttatásával, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási nehézségeinek megoldásával hatékonyabban tudjon foglalkozni. Ezzel elősegíti a polgári kormány azon céljainak megvalósulását, hogy a polgárok segély helyett tényleg munkát kaphassanak.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy a kormány által javasolt törvénymódosítás elfogadását támogassák.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  107  Következő    Ülésnap adatai