Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Attól tartok, Torgyán miniszter úr nem tudja pontosan, hogy milyen törvényt terjesztett be, de ha tudja, akkor annál rosszabb a helyzet, ugyanis a Fidesz-kisgazda koalíció által beterjesztett jelen törvény szerint a kormány olyan vidékfejlesztést képzel el, amely a vidék nélkül zajlik, amelyben nem teremti meg a garanciáit annak, hogy úgymond, a vidéki intézményrendszer, az önkormányzatok megfelelő módon részt vegyenek ebben a tevékenységben.

Az egyik legfontosabb területfejlesztési intézményt, a regionális területfejlesztési tanácsot ez a törvény államosítja, megszünteti az önkormányzatok többségét ebben az intézményrendszerben, és úgy akarja a kormány e törvény alapján vidékboldogító tevékenységét végrehajtani, hogy ebből az önkormányzatokat kihagyja. Egyébként létezik ilyen modell is, ahol a területfejlesztési tevékenységet az állam végzi el, pontosan erre utalt Hargitai képviselő úr a vita egyik korábbi szakaszában, de akkor ezt kell mondani. Akkor ki kell mondani, hogy azt az építkezést, amely eddig zajlott a területfejlesztési intézményrendszerben, amelyben fontos szerepe volt az önkormányzatoknak, ezt most a kormány meg akarja változtatni, el akarja foglalni a régiót, állami régióban gondolkodik, és így akarja a területfejlesztés intézményrendszerét tovább alakítani. Tehát világos beszédre lenne szükség, és ki kellene mondani azokat az egyébként a törvényben benne rejlő tényeket, ahhoz ugyanis lehetne viszonyulni. Ezzel szemben, ami a törvénytervezetben szerepel, a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint az önkormányzatoknak fontos szerepük kell hogy legyen a területfejlesztésben, fontos szerepük kell hogy legyen abban a helyi és területi építkezésben, amelyhez eszközrendszerként kell hogy szolgáljon a területfejlesztés intézményrendszere.

De hogy miért kell az önkormányzatoknak meghatározó szerepet vinni ebben, erről is engedjék meg, hogy néhány érvet elmondjak. Amikor az önkormányzati rendszer létrejött 1990-ben, amikor a települések megkapták az önállóságot mint önkormányzatok, nagyon jól tudtak élni ezzel a lehetőséggel. A falvak, a városok elkezdtek a saját helyi döntések alapján is fejlődni, és az embereknek azt az energiáit mozgósította az önkormányzati rendszer, ami a saját településekhez való kötődésben, a saját településekről, a helyi közügyekről való döntésben rejlik, és ezt az energiát nagyon jól mobilizálta az önkormányzati rendszer.

Néhány év után, ami az első időszakban eltelt azzal, hogy minden önkormányzat a saját feladataival ismerkedett és a saját területét próbálta meg átlátni, az önkormányzatok rájöttek arra, hogy a térségi együttműködésben is komoly erő rejlik, és van jó néhány feladat, amelyet sokkal jobban, hatékonyabban, ésszerűbben tudnak ellátni, ha együttműködnek. A kistérségi együttműködésnek ez volt a csírája, és lehetőségem van most erről nagyon röviden beszélni, hiszen Szászfalvi képviselő úr pontosan elmondta, hogy milyen erő, milyen lehetőség rejlik a kistérségi együttműködésben.

Ennek az 1996. évi területfejlesztési törvény új lendületet adott, hiszen akkor a területi intézményrendszerben, a területfejlesztési intézményrendszerben meghatározott szerepet kaptak a kistérségek. Nekem meggyőződésem, hogy igazából egy faluban, egy városban akkor tudnak jól gondolkodni a jövőről a polgármester vezetésével a településen élők, ha ezt egy olyan egységben, rendszerben tudják elképzelni, amelynek látják a további lépéseit, hogy egy kistérségen belül egy településnek milyen szerepe lesz; hogy milyen fejlesztési programokat tudnak elgondolni, elképzelni; milyen fejlesztési programok alapján tudnak továbbfejlődni; hogy ez hogyan foglal helyet a megyei elgondolásokban; hogyan foglal helyet a regionális elgondolásokban.

A kistérségek, a kistérségek szerepének megfogalmazása nélkül nem lehet igazán hatékony, értelmes területfejlesztést csinálni! És ami ugyanilyen fontos, hogy nem lehet mobilizálni azt az erőt, ami helyben, a településen élő emberek fejében, szívében van, amikor kötődik a saját településéhez. Ha a területfejlesztésben ezt a funkciót, ezt a közös gondolkodást az állam magának akarja kisajátítani, akkor nem fog működni az az erő, aminek az értékéről az előbb beszéltem.

Milyen értelme van akkor mégis, ha ezt a rendszert ilyen hierarchikusan építjük, akkor milyen érveket tudunk mi amellett mondani, most, hogy kritizáljuk a törvényt, hogy mégis a regionális intézményrendszer kialakítását támogatjuk? Mert szeretném leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatja a regionális intézményrendszer továbbfejlesztését. Mi fontosnak tartjuk egyrészt az európai uniós csatlakozás szempontjából, másrészt pedig saját magunk szempontjából, amire ennek az országnak, Magyarországnak szüksége van, hogy legyenek régiók, hogy továbbfejlesszük a regionális intézményrendszert. De nem így, nem ilyen formában, nem államosítva!

Ugyancsak Hargitai képviselő úr beszélt arról egy korábbi hozzászólásában, hogy mi itt rosszul használjuk a definíciókat, és azt mondjuk, hogy az uniós csatlakozás miatt van erre szükség. Mi pontosan tudjuk, hogy az európai uniós csatlakozás milyen feltételeket igényel, és azt is tudjuk, hogy ennek a mostani intézményrendszer miben felel meg, miben nem felel meg. Mi azt szeretnénk hangsúlyozni és a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint azért lenne fontos egy máshogyan működő regionális intézményrendszert kialakítani, mert nem alkalmas ebben a formában hatékonyan az európai uniós források fogadására. Nekünk arra van szükségünk, hogy legyenek a régiók versenyképesek, hogy a magyarországi régiók hozzájuthassanak ahhoz a pénzhez, amit az európai uniós csatlakozás során remélhetünk.

És ha már a pénznél tartunk, akkor egy borzasztó nagy hiányosságáról hadd beszéljek ennek a törvénynek. Az európai uniós csatlakozás folyamatában már a Phare-pénzek igénybevétele során és a finanszírozási rendszer más szelvényeinél is Magyarország kezdte megtanulni azt, hogy a kofinanszírozás rendszerében milyen fontos az, hogy a saját erő biztosítása rendelkezésre álljon. Ebből a törvényből azt nem lehet megtudni, hogy honnan lesz majd a régióknak saját erejük, mondjuk, egy európai uniós pályázaton, egy európai uniós forráshoz hozzájutva hogyan fogja biztosítani a saját erőt. Hogyan fogják biztosítani az önkormányzatok? Ezzel már most is küszködnek az önkormányzatok egy másik rendszerben, a cél-, címzett támogatások rendszerében! Pont azok tudnak legnehezebben pályázni, akiknek leginkább szükségük lenne rá, mert nincs meg a saját erő! No, ennek a rendszerét kialakítani, megalkotni a mi megítélésünk szerint elodázhatatlan, hiszen a területfejlesztés intézményrendszere mellett ugyanilyen fontos, hogy legyen tiszta kép a forrásokról, tudjuk azt pontosan, hogy például a régióknak milyen bevételeik lesznek. Elhangzott a vitában az is, hogy a régióknak saját bevételekre kellene szert tenni. Mi ezzel egyetértünk, de ebben világos, tiszta képletet kellene teremteni - ezzel adós ez a törvénytervezet, ezekre a kérdésekre semmilyen választ nem ad.

Nem ad valamint választ arra sem ez a törvénytervezet, hogy hogyan illeszkedik a területfejlesztési intézményrendszernek ez az átalakítása az önkormányzati rendszer reformjába. Egy szó nincs erről, egy utalás nincs erről, pedig a kormányprogramban az szerepel, hogy amikor 2001-ig ezt a koncepciót elkészítik, ez szerves egységben fog megjelenni. Ennek nyomait sem látjuk ennél a törvénytervezetnél, pedig szeretnénk tudni, hogy ez majd hogyan érinti például a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörét; megítélésünk szerint a kistérségeket érintően is szükséges az önkormányzati törvényben módosítás. De ha nem látjuk együtt ennek a reformnak az irányát, akkor ez lóg a levegőben, és a mi megítélésünk szerint ez súlyos fogyatékossága ennek a törvénytervezetnek.

Tehát, mint már említettem, ez a törvénytervezet, ez a módosítás jó néhány kérdést válasz nélkül hagy. Engedjék meg, hogy utaljak arra, hogy még valamikor ez év februárjában az önkormányzati érdekszövetségek kaptak egy törvénytervezetet és azt véleményezték, ahol is elmondták a kritikájukat a törvénnyel kapcsolatban: a régiókat támogatják, a regionális intézményrendszer átalakítását támogatják, de a regionális intézményrendszer államosítását nem támogatják. A mi megítélésünk szerint nem vette eléggé figyelembe a kormány ezeket az észrevételeket, ezt sokkal inkább be kellett volna építeni, sokkal inkább be kellett volna illeszteni a módosítás logikájába.

Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy a Ház által elfogadott menetrend szerint ma megpróbálják lezárni a törvénytervezet általános vitáját, azt gondolom, hogy van még idő, van még remény arra, hogy ezen a törvényen a szükséges módosításokat, korrekciókat el lehessen végezni. Ezt az igényt nemcsak a kormánypárti képviselők fejezik ki itt a parlamenti vitában..., bocsánat, nemcsak az ellenzéki képviselők fejezik ki a parlamenti vitában - nem volt véletlen a nyelvbotlás, igen, kormánypárti képviselők is kifejezték ezt az igényüket, hogy a törvénymódosítás jelentős részeiben módosító indítványokat fogadjon be a kormány.

(12.10)

Tehát azt gondolom, van még idő arra, hogy fontos kérdésekben megegyezzünk és egyeztessünk. Miért van erre szükség? Persze formálisan a kormánypárti többség megteheti azt, hogy ezt a feles törvényt így elfogadja. Csak én azt gondolom, hogy a területfejlesztési intézményrendszer és a területfejlesztés továbbfejlesztésében érdemes lenne azért is egyeztetni és szélesebb körű konszenzusra jutni, mert nem szabad négyévente átrajzolni ezt a rendszert, nem szabad négyévente új pályára állítani, amikor kormányváltás van, hanem legalább az alapvető tételekben megegyezésre kellene jutni. Reményt keltő volt e tekintetben ma reggel Turi-Kovács Béla kisgazdapárti frakcióvezető-helyettes napirend előtti megszólalása, aki a Kisgazdapárt eddigi igényét fejezte ki. Azt gondolom, hogy a Kisgazdapárt elnöke és e területért felelős miniszter maga is azt a nézetet vallja, mint a frakciója, és nyitottnak mutatkozik majd ezekben a fontos kérdésekben az egyeztetésre.

Kedves Képviselőtársaim! Mi teszünk majd ügyrendi javaslatot a tekintetben, hogy ne záruljon le a mai napon ez a vita. De persze kétségünk nincsen, hogy ennek körülbelül milyen végeredménye lehet. Az érveinket annak ellenére, kérem, hallgassák majd meg. A Szocialista Párt valamennyi fontos törvényhelyet, módosító helyet a módosító indítványaival meg fog nyitni. Ez lehetőséget nyit arra, hogy a nyári időszakban további egyeztetéseket folytassunk. Használjuk ki hasznosan a nyári időt! Azt kérem, hogy e fontos törvény tekintetében, legalább az alapvető módosító indítványok tekintetében szülessen megegyezés, hiszen ezt kívánja az ország érdeke, ezt kívánja a területfejlesztés érdeke, a vidék érdeke, a településeken élő emberek érdeke.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)