Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Én is üdvözlöm a Ház falai között. Remélem, hogy lesz szerencsénk egymáshoz a következő években, és nem úgy jár kegyed is, mint az elődje, hogy fél év után menesztették. Én ennek nem örülnék, megmondom őszintén, mert az azt jelentené, hogy nyolc államtitkár cserél széket itt a négyéves ciklus alatt.Szeretnék kizárólag az előterjesztésre szorítkozni, annál is inkább, mert van néhány olyan megközelítés, amelyet üdvözölni lehet, és én ezt meg is teszem. Ilyen az alapellátás kapcsán az együttműködési kötelezettségek előírása vagy az európai uniós jognak való megfelelés. Ezeket, azt gondolom, mindenképp dicsérőleg kell említeni az előterjesztés kapcsán.

Szeretném előrebocsátani, hogy véleményem szerint ez a javaslat szankciókat kíván bevezetni arra az esetre, ha az egészségügyi szolgáltató az adatközlési kötelezettségét nem teljesíti az államigazgatási szerv felszólítása után sem. Az indoklásból ennek kapcsán kiderül, hogy évek óta gondot jelent, hogy az egészségügyi szolgáltatók nem minden esetben teljesítik a kötelező adatközlési feladataikat. Ez a kijelentés egy kisebbfajta vallomás egyébként a központi kormányzattól. Évek óta kritika tárgyát képezi az egészségügyi statisztikák vonatkozásában azok elérhetetlensége vagy éppen hiányossága.

Ez a kritika az utóbbi időben kifejezetten hevesnek mondható, hiszen az elmúlt hetekben a kórházi fertőzések vonatkozásában érkezett jelzés arról, hogy a kórházi fertőzések és ezek következtében a halálozások nem dokumentáltak megfelelően, és nagyon sok eset rejtve marad. Én magam is itt interpelláltam, de más ellenzéki képviselők is megszólaltak ezekben az ügyekben. A javaslat tehát ezeken az adatszolgáltatási elmaradásokon próbál változtatni. Ez az irány bátorítandó, hiszen a kormányzat jelentős lemaradásban van az egészségügyi statisztikák terén.

Alapvető hiba azonban az, hogy nem az érdemi megoldáson, hanem csak a tüneti kezelésen dolgoznak. A kórházi fertőzések megelőzésével, a szűrővizsgálatok kiterjesztésével és a kórházak gazdálkodásával kapcsolatos javaslatok okán folyamatosan érkezett a jelzés az egészségügyi szakma részéről, elsősorban, hogy nem lesznek képesek teljesíteni a megnövekedett igazgatási dokumentációs feladatokat. Ennek elsődleges okaként a szakember-, dolgozóhiányt szokták megjelölni. Egyes egészségügyi vezetők azt is kiemelik, hogy a munkaerőhiányban az állami szektor nem tudja felvenni a versenyt a magánnal, és az egészségügyi szakdolgozókat nem tudják maradásra bírni. Ezekben az ügyekben én magam is többször itt megszólaltam.

Világosan látszik, hogy ha a kormány nem tesz semmilyen intézkedést, akkor is ki fog alakulni a kétszintű egészségügy Magyarországon, és az is látszik, hogy a magánszféra meg tudja fizetni a dolgozóit, ezért elszipkázza az állami egészségügyi ellátórendszerből a magasan kvalifikált, jó szakembereket, nyilvánvalóan sokszor kétszer-háromszor akkora fizetés mellett, mint amit az állami egészségügyi ellátórendszerben lehet kapni.

Tisztelt Ház! Modellezve a helyzetet, tehát azt látjuk, hogy az állam a nem megfelelő finanszírozáson keresztül rontja a munkakörülményeket az egészségügyben, alacsonyan tartja a fizetéseket, még akkor is, ha itt Kásler miniszter úr ezt a bejelentést éppen ma megtette. Nem tudom, hogy jól értelmezem-e, én a bejelentésből azt a következtetést vontam le, hogy azokra fogják vonatkoztatni majd ezt a béremelést, akik eddig kimaradtak a béremelésből, vagy nem tudom, államtitkár asszony majd kitér rá, hogy ez generálisan mindenkit érinteni fog-e. A közelmúltban jelent meg, hogy Romániában nagyságrendekkel többet keresnek az állami egészségügyben, mint Magyarországon, és ott éppen hogy a magánszférából mennek az állami egészségügybe, nem úgy, mint Magyarországon.

Az egészségügyi kormányzat a saját maga által okozott problémákat úgy akarja megoldani, hogy még több forrást von el a szolgáltatóktól a szankciók útján. Ez egy átgondolatlan és indokolatlan rendelkezés, amely véleményem szerint emiatt nem támogatható.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A javaslat az egészségügyi profil kialakításával kapcsolatos változtatásokat is eszközöl, és lehetőséget ad az Országos Vérellátó Szolgálatnak, hogy a vércsoporttal kapcsolatos adatokat tudja rögzíteni elektronikusan. Ezzel önmagában nincs is probléma. A javaslatnak az egészségügyi adatokkal kapcsolatos, ennél jelentősebb változása azonban az, hogy a miniszter rendeletben meghatározott betegségek vonatkozásában betegségregisztert hozhat létre. A betegségregiszter, amely a javaslat szerint azon betegségek esetén alkalmazandó, amelyek társadalmi vagy egyéni szinten jelentős betegségteherrel járnak, ilyen típusú átalakítása jelentős változás a jelenlegihez képest. Jelenleg törvényi szinten kerül meghatározásra ugyanis az, hogy milyen betegségek vonatkozásában áll rendelkezésre állami regiszter, daganatos, rákos megbetegedések, szívinfarktus. A változtatás értelmében ezen betegségeket a miniszter rendeletében jelölheti ki, ez a megoldás azonban az információs önrendelkezési jog vonatkozásában kifejezetten aggályosnak mondható. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény ugyanis főszabály szerint törvényi szinten várja el az adatkezelés okának meghatározását. Bizonyos esetekben az önkormányzati rendelet is engedi, ez a kör azonban szűk.

(13.50)

Az eddigi szabályozás azáltal, hogy meghatározza a betegségeket, ennek eleget is tett, azonban a javaslat szerinti szabályozás ennek a követelménynek nem felel meg. A miniszteri rendeletben való meghatározhatóság ugyanis kifejezetten tág kört enged, gyakorlatilag a miniszternek adja meg a lehetőséget arra, hogy a törvény ezen rendelkezését tartalommal töltse meg. Ez pedig mindenképpen ellentétes az infotörvény rendelkezéseivel. Még ha a cél, hogy a betegségekkel kapcsolatos állami nyilvántartás bővüljön, egyébként támogatható is, ennek megvalósítása jogszerűen csak akkor lehet, ha azon betegségek felsorolását, amelyek vonatkozásában regisztert működtetnek, törvényben szabályozzák.

A javaslat harmadik módosítására a külképviseleti szolgálatot teljesítő személyek egészségbiztosítása miatt van szükség. A javaslat célja az, hogy a külföldön állami megbízás alapján szolgálatot teljesítők  ilyenek a honvédségi állomány tagjai, a külszolgálati feladatot ellátó személyek  azonos feltételek mellett juthassanak egészségügyi ellátáshoz. A javaslat indoklásából kiderül, hogy a jelenlegi helyzet komoly többletköltségeket jelent majd, mert 2017-ben a külügyi igazgatási tárgyú módosítások során elvette a külföldön szolgálatot teljesítőktől annak lehetőségét, hogy válasszanak, hogy az EU-rendeleti vagy a magyar tb-szabályok szerint számolják el a költségeiket. A javaslat célja tehát, hogy ezt a visszás helyzetet rendezze, kárpótlást adjon a külképviseleten dolgozóknak, és biztosítsa a jövőben az egészséges feltételek melletti igénybevétel lehetőségét.

A javaslat elkezdi azt az egyébként a kormány által már korábban is hangoztatott feladatot, hogy a homeopátiás szerekkel kapcsolatos szabályozást megalkossa, vagy azokkal szemben fellépjen. Ennek első lépéseként támogatható módon kijelenti a javaslat, hogy azon homeopátiás készítmények, amelyeknek van terápiás javallata, 2020 után csak akkor maradhatnak ekként a piacon, ha egyébként a gyógyszerekre vonatkozó európai uniós feltételeket teljesítik. Fokozott információközlést is előír a javaslat, hiszen a homeopátiás szer ajánlása esetén a tájékoztatást írásban is meg kell adni.

A javaslat az egészségügyi szakmai kamarák, mint a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara, az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vonatkozásában is tartalmaz  ahogy említette államtitkár asszony  rendelkezéseket. Ennek lényege az, hogy a kamarai tisztségviselőket korlátlan számban engedi újraválasztani. Az ilyen megoldások kifejezetten problémásak, dinasztikus berendezkedéshez vezetnek olyan szervezetekben is, amelyekben szakmai szempontoknak kellene érvényesülniük.

A javaslat a gyermekek betegsége esetén tájékoztatási és együttműködési kötelezettséget ír elő az alapellátásban a háziorvos, a házi gyermekorvos és a védőnő között. A javaslat ezen része azért érdekes, mert egy területi integráció felé mutat, amelyben az alapellátás résztvevői együtt nyújtják az ilyen típusú szolgáltatást. Így a javaslat a praxisközösségek  amelyek létrehozására már évek óta működik egy modellprogram, több részvevővel  és egyéb praxisközösségek létrehozására is kötelezettségeket vállal a kormány 2020-ig. Ennek létrehozása és elterjesztése felé tett lépésként értékelhető ez az indítvány.

A javaslat végül a szabálysértési törvény és a büntető törvénykönyv módosítását tartalmazza. A szabálysértési törvény a nem konvencionális, például természetgyógyászati eljárásokkal kapcsolatos szabálysértési tényállást emeli be a szabálysértési törvénybe. Ez alapján a jövőben szabálysértést követ el az, aki ilyen szolgáltatás nyújtásakor a tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti.

Ennél jelentősebb változás véleményem szerint a büntető törvénykönyv módosítása, amelyet a javaslat egy teljesen új tényállással egészít ki. Ez a tényállás a gyógyszerhamisítás. A tényállás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, és ahogy említettem a bevezetőben, ez mindenképp dicsérendő.

A bűncselekmény-elkövetési magatartás a gyógyszer vagy az állatgyógyászati készítmény meghamisítása, vagy ezek hamis készítése, valamint a hamis vagy meghamisított, illetve Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer, állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatala, azzal való kereskedés, az ország területére történő behozatal és onnan való kivitel, az azon való átszállítás, illetve indokolatlan mennyiségben való kínálás, átadás, megszerzés, tartás, behozatal, kivitel és átszállítás, végezetül pedig a gyógyszerhez vagy az állatgyógyászati készítményhez kapcsolódó dokumentációnak az eredeti céltól eltérő módon való felhasználása.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A büntetési tétel alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés. Megmondom őszintén, hogy én ezt keveslem, de hát ez nem az egészségügyi kormányzat kompetenciája. A minősítő körülmények egyrészt eredmény szerint alakulnak, tehát a halál, a súlyos egészségromlás, a fogyatékosság okozása minősítő körülményként jelennek meg, másrészt minősítő körülményt jelent az adott készítmény tartalma, így amennyiben az elkövetési magatartást pszichotrop anyagot tartalmazó készítményre valósítják meg, úgy az szintén a bűncselekmény minősített esetét valósítja meg. Harmadrészt az elkövető személyéhez kapcsolódó minősítő körülményként szabályozza a javaslat azt, ha az elkövető egészségügyi dolgozó, a gyógyszergyártó, gyógyszerellátó alkalmazottja.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Végezetül a javaslat azon rendelkezése azonban, ami az egészségügyi szolgáltatókat szankcionálja azért, mert erőforrás hiányában nem képesek az adatközlési kötelezettségüket teljesíteni, számunkra elfogadhatatlan. A kormánynak először biztosítania kellene az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, mielőtt számonkéri az információátadás elmaradását. Aggályos az is, hogy nem rögzíti törvényben azoknak a betegségeknek a körét, amelyekben országos regisztert működtetnek. Érdekes aktualitását adja a javaslatnak a külképviseleti dolgozók egészségügyi szolgáltatásokkal való kárpótlása, a kormány ugyanis egy év alatt rájött arra, hogy a külföldön valamilyen szolgálati viszonyban dolgozók egy 2017-es törvény miatt kárt szenvedtek, és egyből rendelkezett is az ő kárpótlásukról.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Képviselőtársaim várják majd államtitkár asszony reflexióját a felvetett problémákra. A tavaszi ülésszakban pedig a bizottság előtt is várjuk szeretettel. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)