Felszólalás adatai

A Start Plusz kártya, ami 17 százalékos járulékkedvezményt adott azoknak a munkáltatóknak, amelyek gyesről visszatérő nőket foglalkoztattak, akiket nem vett vissza az előző munkahelyük, mert a nők felét nem veszik vissza a szülés után, ha új munkahelyet találtak, 17 százalékos járulékkedvezményt kapott a munkáltatójuk, erre a magyar kormány egyetlen fillért nem szán idén. Természetesen módosítóval próbáljuk ezt a gyalázatos intézkedést megtámadni. Az EU-ra bízza, még nem tudni, milyen módon fogja átcsoportosítani az EU-pénzeket erre, de az EU-ra bízza azt, hogy a magyar foglalkoztatási rátát a gyermeket szült nők újraintegrálásával segítse. Ehhez nem fűzök kommentárt. Ha Tarnai Richárd erre büszke, azt gondolom, akkor ez elég szomorú.

Azokról a módosító javaslatokról szeretnék beszélni, amelyeket az LMP nevében benyújtottam azoknak a családoknak a segítésére, akik ma Magyarországon elsősorban vidéken semmilyen módon nem tudják megoldani a gyermekeik elhelyezését. Ahogy a hétfői interpellációmban ehhez elmondtam önöknek is, talán hallották és emlékeznek rá, sokadszor mondom el, Magyarországon a gyermekelhelyezés az első számú hozzásegítője a nőknek ahhoz, hogy munkába állhassanak, és a gyermekintézmények elhanyagolása, a normatívák befagyasztása, a vidéki lakosság teljes kihagyása abból, hogy a 3 év alatti gyermeket elhelyezhessék állam által fenntartott vagy állam által támogatott intézményekben, ez nagyon súlyos leszakadást eredményez.

(11.50)

Pont azt a réteget, amelynek előtte volt munkahelye, csak onnan súlyos diszkrimináció által kikerült a gyerekszülés után, azt hagyja bajban. Ezért a javaslataink a következőre irányulnak. Talán arra is emlékeznek, hogy idén februárban egy VIII. kerületi bölcsődében dolgoztam egy hétig, hogy megnézzem, milyen körülmények között és milyen normatív támogatásból élnek ezek a bölcsődék, hogyan próbálják ellátni a dolgozó anyák gyermekeit. Egy 19 fős csoportban dolgoztam, ez a szám messze meghaladja a felvehető gyermekek számát, és elmondták, hogy ma Magyarországon egy átlagos bölcsődében - ez egy átlagos bölcsődének számít - 110-120 százalékos a túlterheltség, és a gyermekek után egész egyszerűen nem fizet az állam normatívát azokon a napokon, amikor a gyermek nincs bent a bölcsődében. El tudják azt képzelni, milyen az, amikor egy bölcsődés korú gyerek, aki aznap megbetegszik, nem megy be, és ezért az összes többi, aki után fűteni, villanyt égetni kell, nem kapja meg az utána járó normatívát?

Ezért az LMP egyik fontos javaslata az, hogy az állami normatíva számítását a bölcsődében - ami jelenleg diszkriminatív az óvodáéval szemben - emeljük az óvodai szintre. Pontosabban nem az emelést javasoljuk, hanem azt, hogy a normatíva számítását igazítsuk az óvodáéhoz, hiszen ez csak így méltányos, így fair. Az óvodában nemcsak akkor kapnak egy gyerek után normatívát, ha aznap nem beteg, hanem a felvett gyerekek után kapnak normatívát. Ez így igazságos és így normális.

Ugyanakkor a nyári szünetekre sem kapnak a bölcsődék ellátást, hiszen úgy látszik, a magyar állam, csak akkor fizet a gyermekek után, ha bent vannak, ha a dolgozók szabadságolása miatt merészel bezárni a bölcsőde 4-5 hétre, akkor azt elveszíti, elbukja normatívából. Ezért azt javasoljuk, hogy az igazítást tegyük meg, és számoljuk fel ezt a diszkriminatív helyzetet. Pillanatnyilag - csak egy adatot mondok, egy nagyon pontos háttérszámítást kapcsoltunk a módosító mögé indoklásként, amiért ezúton is szeretném megköszönni a VIII. kerületi bölcsődei dolgozók segítségét, akik a saját bölcsődéjük alapján kiszámolták - egy 100 fős bölcsődében 72 gyermekre jut pénz. Azt gondolom, ez szégyen.

A másik javaslatunk az, hogy integrált bölcsődei-óvodai intézményeket kell normatívaemeléssel segíteni abban, hogy fel tudják szívni azokat a gyerekeket, akik ma pluszként, illetve fel nem vettként vannak, elsősorban vidéken. Vidéken szinte semmiféle ellátás nincs, a családi napköziket nem támogatja ez a kormány az ígérete ellenére, és bölcsődék eleve nem is nagyon épültek vidéken. Ezért kizárólag az óvodáknak a bölcsőde-óvoda integrált intézménnyé válásával lehet segíteni ezeket a családokat. Tehát javasoljuk, hogy vidéken, ahol ez egy súlyosan megoldatlan kérdés, mindenképpen bölcsődei-óvodai integrált normatívát kapjanak ezek az intézmények.

Egy harmadik javaslatunk, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek támogatása váljon a normatíva részévé. Pillanatnyilag az, hogyha valaki hátrányos helyzetű, vagy háromgyerekes családból jön - erre majd mindjárt kitérek -, ha hátrányos helyzetű, ezt a számítást, ezt a támogatást az állam nem választja külön a normatívától. Ez megint csak diszkriminatív, az összes többi intézményben, óvodától fölfelé, az iskolában az, aki ingyen vagy résztérítéses étkezési hozzájárulást kap, annak ez különválik a normatív támogatásától, tehát ezt a diszkriminációt is szeretnénk megszüntetni.

Még egy dologra kitérnék, a háromgyermekes családoknál továbbra is az a helyzet, hogy a most éppen nagyon súlyosan emelni tervezett bölcsődei térítési díjaknál a háromgyerekesek továbbra sem fizetnek. Azt gondolom, hogy a háromgyerekeseknél is meg kell nézni a szülők helyzetét. Rászorultsági alap igenis létezik, a háromgyerekes család lehet nagyon súlyos szegénységgel küzdő is vagy csak épphogy megélő dolgozó szegény vagy középosztálybeli, és lehet olyan gyerek is - akire sajnos ezek a törvények szabva vannak -, aki egy jómódú budai körzetben él, anyuka otthon van, nem dolgozik, és így is jelentősen meghaladja a jövedelmük a másik gyerekét, aki ugyanúgy nem fizet a bölcsődei díjért, viszont szegény családból jön.

Végül a negyedik javaslatunkra szeretném felhívni a figyelmet, ami a védőnői hálózatot támogatja. Ma Magyarországon a védőnői hálózat jelez olyanfajta korai problémákat, amiket, hogyha az ő segítségükkel időben észlel az önkormányzat, a rendszer, akkor ki tudja küszöbölni. Akár még az abortuszok megelőzésére is alkalmas lehet a védőnői jelzőrendszer, hiszen ez az a rendszer, amely kapcsolatban van az anyákkal. Ha már van egy született gyermek, bekerül a rendszerbe a kismama, és egy esetleges további, későbbi gyermekvállalás kapcsán a védőnő tud segítségére lenni abban, hogy valami súlyos válsághelyzetet meg tudjon oldani. Azt gondolom, ez a kormányzat a hangzatos ígéretek ellenére nem sokat tett, jelesül csökkenti a védőnői hálózatokra szánt támogatást. Ez az, ami szerintem egy, a munkára és a családtámogatásra büszke kormány nem engedhet meg magának. Az LMP ezeket a módosító javaslatokat teszi arra, hogy valóban munka- és családbaráttá tegyük a jövő évi költségvetést. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)