Felszólalás adatai

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány T/1517. számon terjesztette elő az államszervezetre vonatkozó egyes törvényi rendelkezésekről, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező törvényt, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztett törvényjavaslat hét törvény módosítását érinti, illetve jelenti. Nevezetesen, a bányászatról, a találmányok szabadalmi oltalmáról, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről, a mérésügyről, az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségügyről, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvények módosítását tartalmazza a javaslat.

Tisztelt Ház! Mint az előbbi felsorolásból is látható, a tárgyalásra kerülő törvénycsomag az életviszonyok igen széles területeit érinti, éppen ezért nyomban felmerül a kérdés, hogy lehet-e egyáltalán együtt tárgyalni ezeket a törvénymódosítási javaslatokat, és nem merülnek-e fel alkotmányossági aggályok az együttes tárgyalás kapcsán. A felvetett kérdésre álláspontunk szerint a válasz: egyértelmű nem.

Véleményem alátámasztására az Alkotmánybíróság 42/1995.(VI.30.) AB számú határozatára hivatkozom. Az előbb említett határozat a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló '95. évi XLVIII. törvény egészének törvényszerkesztési és törvény-előkészítési fogyatékosságok miatt történő megsemmisítésére irányuló indítványok elutasítása tárgyában született. Az erre vonatkozó indítványok többek között azt kifogásolták, hogy az idézett joganyag nem egységes jogalkotás, hanem a törvénymódosítások laza halmaza, valamint az anyagban szereplő törvénymódosításoknak gyakran tartalmi összefüggésük sincs egymással. Az Alkotmánybíróság az indítványokat arra való hivatkozással utasította el, hogy egyrészt az alkotmány nem szabályozza részletekbe menően a törvényalkotást, és az Alkotmánybíróság valamely törvényt kizárólag alkotmányellenessége miatt semmisített meg. Az előbbieket azért tartottam fontosnak megjegyezni a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan, mert a bizottsági vitákban és itt is egyes ellenzéki képviselők nemtetszésüket és alkotmányos aggályaikat fejtették ki a törvényjavaslattal szemben.

Tisztelt Ház! A megtárgyalandó törvényjavaslat a közigazgatás korszerűsítése, valamint az egyes állami vezetők jogállásának egyértelmű rendezése céljából módosítani javasolja a bányászatról, a mérésügyről, a találmányok szabadalmi oltalmáról, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényeket. A kihirdetés óta bekövetkezett jogszabályi változások, az eltelt időszakban megfogalmazott kritikai észrevételek miatt, valamint a pontatlan rendelkezések helyesbítése céljából vált szükségessé az ingatlan-nyilvántartásról, továbbá a halászatról és horgászatról szóló törvény módosítása.

Az egészségügyről szóló törvény módosításának körében a törvényjavaslat hatályon kívül helyezni javasolja az egyébként nemzetközileg sem elfogadott dajkaterhességre vonatkozó rendelkezéseket. E körben szabad legyen megjegyeznem, hogy az egészségügyi törvény dajkaterhességre vonatkozó szabályainál nem egy, már meglévő és januártól automatikusan alkalmazott szabály és lehetőség szűnik meg, hanem arról van szó, hogy valami, ami jelenleg nem működik, létre sem jön.

Tisztelt Ház! Az általános vita során a képviselőtársaim az egyes törvénymódosításokkal kapcsolatosan álláspontjukat kifejtik. Én egy kicsit részletesebben az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról szólnék. A mintegy 150 éves múltra visszatekintő hazai ingatlan-nyilvántartás az utóbbi 9-10 évben igen jelentős változásokon ment keresztül, és ezzel párhuzamosan nagy horderejű és fontosságú feladatokat oldott meg. Utalásszerűen az előbb felhozottak bizonyítására megemlíteném: a kárpótlási földek kiadása, nyilvántartása, a részaránytulajdonok kiadása, önkormányzati lakások társasházzá alakítása, illetőleg annak ingatlan-nyilvántartási vonzata. Ezen túlmenően is további olyan példákat lehetne felhozni, amelyek állításaimat igazolják.

A fenti munkavégzéssel párhuzamosan valósult meg, és jelenleg is folyik az ingatlan-nyilvántartás számítógépre történő átállítása. A földhivatalok igyekeztek az előbb felsorolt nem kis feladatokkal úgy megbirkózni, hogy mindamellett folyamatos és zökkenőmentes legyen az ügyfelek kiszolgálása. Mára már azt mondhatjuk, hogy a fővárosi földhivatal kivételével minden földhivatal naprakész információval rendelkezik, és két-három hét alatt bejegyzik kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogokat és tényeket. A földhivatalok nagy részében már nem kell órákat várni a friss, közhiteles tulajdoni lap kiadására.

Információim szerint lassan a fővárosi földhivatalban is normalizálódik a helyzet és csökken a hátralék. A fővárosban 1999. január 1-jén mintegy 670 ezer elintézetlen ügyiratot tartottak számon, és mára ez a szám már 200 ezer alá csökkent. Meg kell említeni, hogy a 670 ezres restancia mintegy kétharmadát a vidéki földhivatalok, a további egyharmadát pedig a Fővárosi Kerületek Földhivatalának munkatársai számolták fel. Az elvégzett munkák eredményeképpen is egyre inkább elmondhatjuk, hogy érvényesül az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve, a közhitelesség.

Tisztelt Ház! Lényeges eleme a törvényjavaslatnak a jóhiszemű jogszerző védelme, amelyet a jóhiszeműség vélelmének a kimondásával erősít, illetve alapoz meg a törvényjavaslat. Ezen elv kimondásával megfordul a bizonyítási teher, hiszen a Ptk. nem tartalmaz általános jóhiszeműségi vélelmet.

A törvényjavaslat bevezetni tervezi a cégeljárásban már ismert kézbesítési megbízott intézményét, és rendelkezik arról, hogy mikor kell a határozatot kézbesítettnek tekinteni.

A törvénynek garanciális jellegű intézkedése, hogy a földhivatal a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza. Saját hatáskörben történő módosításra csak a fellebbezés benyújtása esetén kerülhet sor, és csak a fellebbezés felterjesztéséig az ügyfél javára módosíthatja a határozatát. A megszűnt tulajdoni lapról kérelemre a javaslat szerint hiteles tulajdonilap-másolat adható ki, és ehhez nem kell a körzeti földhivatal vezetőjének az engedélye, mint azt megkövetelte a korábbi hatályos jogszabály.

Tisztelt Ház! Az ingatlan-nyilvántartási törvénymódosítás kapcsán érdemes szót ejteni arról, hogy az ingatlan-nyilvántartás fejlesztése elengedhetetlen a tulajdonviszonyok megerősítése és a hitelforrások növelése céljából. A teljes körű nyilvántartások kiépítése a tőkepiac megszilárdulása szempontjából nagyon fontos. Adatok hiányában ugyanis a bankok nem nyújtanak hitelt, és az ingatlanokat senki sem használja megtakarítási formaként, ugyanis a tégla nem kamatozik.

Tisztelt Ház! Úgy véljük, hogy a tárgyalásra kerülő törvényjavaslat egyaránt szolgálja az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének az erősítését, az ügymenet gyorsítását, az időközben bekövetkezett jogszabályi változások átvezetését és a korábbi törvény néhány pontatlan rendelkezésének a helyesbítését.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a benyújtott törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és a megvitatást követően elfogadásra javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)