Készült: 2024.03.29.10:40:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

250. ülésnap (2002.02.04.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Balsai István (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:53


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Az első szó a gyászé, részünkről is, ezúton is szeretnénk elhunyt képviselőtársunk lesújtó halálhírével kapcsolatban mély részvétünket kifejezni.

Kedves Miniszterelnök Úr! Bizonyára nem lepte önt meg az, hogy bár ön az elmúlt negyven vagy ötven nap igazán nagy hatású és a társadalom nem kis rétegei számára nagyon fontos pozitív döntésekről számol be, hogy itt természetesen az ön beszámolójából, az őszinte beszámolóból az önnel szemben őszintétlen kritikák - hogy finom legyek - fogalmazódnak meg, és semmi meglepőt nem látunk abban, hogy miközben mi magunk is tevékeny résztvevőiként azoknak a felsorolt kedvező intézkedéseknek a támogatói és részesei vagyunk, ami nemcsak a földkérdésben, nemcsak a családi gazdaságok ügyében, nemcsak a diákhitel óriási, tömeges és nyilván ezek szerint jónak bizonyult intézményének igénybevételével kapcsolatos, hanem természetesen az utóbbi napok legélesebb, legdurvább, legőszintétlenebb politikai kirohanásainak lehettünk tanúi.

Talán most már a külügyminiszter úr is tudja - eddig is sejtettük, de most már bizonyságot kaptunk arról -, hogy miért nem került sor másfél hónappal ezelőtt annak a dokumentumnak a megújítására, amelyre úgymond az ellenzék azt mondta, hogy nincs rá szükség, hiszen ők eddig is tartották magukat ahhoz a hatpárti konszenzushoz, amely több mint két évvel ezelőtt a rendszeresen ismétlődő frakcióvezetői és egyéb szinteken történő tárgyalások tekintetében kötelezettséget jelent. Nem tartották szükségesnek, hogy egy olyan dokumentumot akár csak konszenzus jegyében is legalább valamilyen formában elismerjenek és aláírjanak, amely nem tette volna a választási kampány durva célpontjává az uniós törekvéseket. Látjuk, ezért nem volt fontos az ellenzéknek az, hogy ezt a dokumentumot aláírja.

De tapasztalhattuk ezt az aláírt alkotmánymódosítás kapcsán, amikor aláírtuk itt, ebben az épületben egy másik szobában az alkotmánymódosítással kapcsolatos ellenzéki és kormánypárti szándékokat, majd tíz perccel később visszavonták itt, ebben a teremben. Az sem öregbítette a Magyarország, hogy úgy mondjam, nemzetközi tekintélyével kapcsolatos elvárásokat. De ugyanez a helyzet három év óta - a külügyminiszter úr a megmondhatója -, hányszor kértük az ellenzéket, nevezetesen az MSZP-t és az SZDSZ-t, hogy az egyik le nem zárt fejezet ideiglenes lezárását tegyék már lehetővé, hiszen a médiatörvénynek olyan, mindenki által elismerten fontos technikai jellegű módosítására kellene hogy sor kerüljön, amely miatt valóban nem tudtak egy most kevésbé reflektorfényben lévő fejezetet lezárni az uniós tárgyalópartnereink.

Semmi meglepő nincsen abban tehát, tisztelt képviselőtársaim, ha itt, ma akár a miniszterelnök úr felszólalására, akár pedig az elmúlt napokban olyan igaztalan rágalmak fogalmazódtak meg, ami a magyar kormány külpolitikájának nem létező kudarcát szeretné bebizonyítani. Hogyan is képzelhetik el a képzett MSZP-külpolitikusok, nevezetesen a miniszterelnök-jelölt vagy a volt külügyminiszter, aki most a párt elnöke, hogy magyar kormányfő kijelentései kapcsán - ahogy ez itt elhangzott - Szlovéniát vagy Lengyelországot hátrányosabb helyzetbe tudtuk hozni?! Hogyan is próbálják itt elhitetni akár velünk, akár a közvéleménnyel, hogy nem a bővítésre méltó országcsoporttal együttesen közlik ezeket a feltételeket - mint munkadokumentum alapját -, és ezt követően mi más lenne várható a magyar kormány, a magyar miniszterelnök részéről, aki egyébként is elmondta, hogy nem is a kampánnyal kíván foglalkozni, hanem tizenöt uniós miniszterelnököt kíván arról meggyőzni, hogy a magyar álláspont természetesen ne legyen semmilyen szempontból sem az uniós csatlakozás akadálya. Az is természetes, és nagyon egyetértünk azzal, ha azoknak az országoknak, annak a csoportnak, a bővítésre váró országok azon csoportjának, amely 1991-től több mint tíz éve egyformán, nagyon eltérő belpolitikai viszonyok, nagyon eltérő fejlettségek mellett is egyformán kíván fellépni, ennek a mostani tárgyalásokon, a most kezdődő igen nehéz szakaszban is adjon hangot.

 

 

(15.00)

 

Annak a reményében - de egyre csekélyebb reményében - köszönjük meg a beszámolót, hogy a választási küzdelem szempontjából erre a minimális megértésre talán mégiscsak számíthatunk, bár a jelek nem ezt mutatják.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai