Felszólalás adatai

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, a diagnózisban megint azt gondolom, hogy egyetértünk, mert valóban az a - ha úgy tetszik - szociális paktum, amit Horn Gyula annak idején megkötött, valóban hosszú távon nagyon sok kárt okozott a magyar társadalomnak.

A helyzet viszont az, hogy önök nem vonják le a tanulságait az elmúlt húsz évnek. Annak idején '95-ben is Horn Gyula azért tette meg ezt az ajánlatot, mert már akkor egy olyan pályára került a magyar gazdaság, ahol lehetett előre jelezni, hogy a kettészakított gazdaság - ahol a multinacionális szektor ereje sokszorosára nőtt a hazai kis- és középvállalkozói szektornak - nem lesz képes olyan nagy mértékben munkahelyeket teremteni, ami a szocialista nagyipar összeomlásával előállott munkaerő-felesleget fel tudja szívni. Ezért kötötték meg ezt a szociális paktumot, ebben egyetértünk.

A nagy kérdés az, hogy ha elismeri ön is azt, hogy ez egy kényszerpálya volt, ahova a magyar állam terelte ezeket az embereket, akkor most mi a Fidesz az ajánlata. Tehát feltéve, hogy itt még öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló rokkantnyugdíjasokról, korengedményes nyugdíjasokról beszélünk, nem rendőrökről, mi a Fidesz ajánlata? Hogyan lesznek új munkahelyek, és főleg 50 év feletti embereket hogyan fognak önök visszavezetni a munkaerőpiacra?

Erre a kérdésemre nem kaptam választ, és természetesen abban vitám van a szocialista képviselőkkel, hogy önmagában egy-egy foglalkozás sajátosságai nem támasztják alá azt, hogy egy ilyen rendszert így, ebben a formában fönn kell tartani. Viszont még egyszer: aki már megszerezte a jogosultságot egy ilyen váromány élvezésére, átváltotta a várományt, azt ettől megfosztani nem lehet. Ez újabb üzenet arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében senkinek a javai nem lehetnek biztonságban.

Köszönöm. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)