Felszólalás adatai

NIKOLITS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ott folytatnám, ahol abbahagytam, a 2. § d) pontjánál, mely pont szerintem éppen a párhuzamos működést segíti elő. Ugyanakkor szeretném az államtitkár úr figyelmét felhívni, hogy a 2. § b) pontja tartalmilag megegyezik ugyanennek a paragrafusnak az f) pontjával, tehát a kettő nyugodtan összevonható.

Az a) ponttal kapcsolatban az az érzésem, hogy igazán lényegi feladatot nem fogalmaz meg, mert ha elolvassuk, itt arról van szó, hogy hogyan ad információt, és ha ez az információ nem kezelhető, akkor ellenkező esetben az adatot küldő szervnek visszaküldi. Ha egy adatot küldő szerv ezt nem tudja eldönteni, akkor arra a szervre nem igazán van szükség, úgyhogy ez egy viszonylag értelmetlen dolog, ezt valami értelmesebbel ki lehetne cserélni.

Szeretnék a 3. oldalon az e) pontra is kitérni. Azt mondja ez a pont, hogy "A küldő szerv felderítési hatáskörébe nem tartozó adatokat, annak elemzését, értékelését követően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező együttműködő szerveknek küldi meg...", s a többi, s a többi. Államtitkár úr, ez azt jelenti, hogy a küldő szerv olyan adatot küld, ami nem tartozik a hatáskörébe, magyarul jogosulatlan adatkezelést és bűncselekményt hajt végre. Egy küldő szerv e közül a tíz szerv közül komoly jogi apparátussal vizsgálja azokat a felderítés során birtokába került információkat, amire szert tesz, és nagy ívben megsemmisíti, hogy mást ne mondjak, mindazokat, amelyek nem kezelhetőek. Ez az e) pont bűncselekményt fogalmaz meg, erre bujt fel.

A g) pont. Az előterjesztés végig azt hangoztatja - a miniszter úr is az expozéjában -, hogy nem jön létre új nyomozóhatóság. Mit mond ezzel szemben a g) pont? "A szervezett bűnözésben szerepet játszó bűnözői csoportok alakulásának és megszűnésének, egymáshoz való viszonyának figyelemmel kísérésével, jogellenesen szerzett javaik legalizálását szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez." Ezek a tevékenységek már a nyomozási folyamatba illeszkednek. Tehát ez arra bizonyíték, hogy ez a szervezet már olyan tevékenységet is el fog látni, ami az adatgyűjtésen és elemzésen kívül bizony már nyomozati tevékenységnek is felfogható.

Végezetül szeretnék arra visszatérni, hogyan ítélem meg a feladatok alapján ezt a mostani az előterjesztést. Véleményem szerint két járható út van, illetve két út. Az egyik... (Dr. Kovács Zoltán: ...járhatatlan!) - így van, ahogy Kovács képviselőtársam mondja, de talán azért lesz valami megoldás. Az egyik, amit az előző felszólalásrészben megfogalmaztam, hogy vagy sokkal határozottabb és sokkal erősebb jogosítványokat biztosítanak ennek a szervezetnek, nemcsak, úgymond, koordináló és egyéb ehhez tapasztható feladatokat, hanem egy határozott irányító, központi szerepkört, amely a beérkező információkat kötelezően kiosztja, a feladatokat meghatározza, a végrehajtást előírja, tehát egy igazi központ.

A másik a feladatok között 2/1/b-ként szereplő: "Figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerveknél nem folyik-e párhuzamos felderítés, ennek észlelése esetén az érintett szerveket a párhuzamos felderítésről értesíti." A másik ennek a pontnak a mentén, ezt egy kicsit felbővítve egy sokkal lazább együttműködés megfogalmazása. Nagyon fontos kérdés ez is, mert az elmúlt években jelentős mértékű párhuzamos munkára derült fény, természetesen ez általában kedvezőtlen körülmények között szokott lebonyolódni, tehát nagyon jó volna, ha ezek kiszűrésre kerülhetnének.

Az első változattal kapcsolatban emlékeztetnék az előző, kétperces felszólásomra. Én úgy ítélem meg, hogy a jelenlegi helyzet nem kedvez egy ilyen - hogy ne fogalmazzak ennél markánsabban - határozott struktúra felépítésének, éppen a garanciális elemek és a két oldal között lévő politikai hangulat kapcsán. Nagyon nagy bizalom kell ahhoz kormány és ellenzéke között, hogy egy ilyen hatalmi koncentráció létrejöhessen. A másik, az egyszerűbb megoldás jól megfogalmazva, végiggondolva és felépítve talán még törvényjavaslatot sem igényel - mint ahogy Vastagh képviselőtársam ezt említette -, ez a kormány hatáskörében megoldható lehet. Természetesen nagyon sok butatója van, ilyen törekvések a korábbi kormányoknál is megfigyelhetőek voltak. Az eredmény nem mindig jelentkezett és nem mindig igazolta vissza ezeket a törekvéseket.

Befejezésül azt szeretném javasolni, tisztelt államtitkár úr, éppen a kérdés súlyánál fogva - és nem térnék ki arra itt, hogy szervezett bűnözésként kell-e aposztrofálni azt, ami ellen majd egy ilyen koncentrációban küzdenek a rendvédelmi szervek vagy más névvel kell illetni -, nekem az a véleményem, hogy a bűncselekmény bűncselekmény, és mindenféleképpen fel kell lépni ellene, és minél hatékonyabb a bűnüldöző apparátus, annál jobb lesz az arány, annál jobb lesz a helyzet az országban, és a polgárok, az állampolgárok hangulata is sokkal jobb lesz, és azt hiszem, akkor el fogják ismerni ezt a tevékenységet, és eredményes munkáról számolhatunk be. Tehát ennek érdekében azt javaslom, hogy nem látványosan és nem visszavonva ezt a tervezetet, de meg kellene fékezni egy picit, és talán le kellene ülni egy olyan szakértői körben, ahol nem parlamenti vita keretében, de össze lehetne rakni azokat az elemeket, amelyek reálisan indulnak egy ilyen szervezet felépítésében, és ki lehetne szűrni ebből az előterjesztésből azokat, amelyeknek az elfogadása nem igazán kecsegtet sikerrel.

(18.50)

Ez megint nem úgy fog megjelenni a közvéleményben, hogy a kormány sikere vagy sikertelensége, az ellenzék sikere vagy sikertelensége, hanem megint úgy fog megjelenni, hogy ez a Ház nem tudott egy hatékony és a jövőbe mutató lépést megfogalmazni.

Tehát még egyszer azt javaslom, hogy iktassunk közbe egy kis szünetet, és próbáljunk talán egy kis bizalomépítéssel, -erősítéssel valami olyan utat találni, ami mindkét oldal számára elfogadható.

Köszönöm szépen.