Felszólalás adatai

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy tekintek erre a javaslatra, amit a két képviselőtársam benyújtott, Bőhm András és Gy. Németh Erzsébet, mint arra a szándékra, hogy a problémára akarja ráirányítani a figyelmet, tekintsük így, jóhiszeműen és jószándékúlag. Úgy érzem, amit Font Sándor képviselőtársam elmondott, valóban így van. Ezzel a módosító javaslattal lehet talán helyre tenni azt a problémát, amit valóban tíz éve mindannyian érzékelünk és értékelünk. Valóban mindannyian kapunk rengeteg megkeresést arra vonatkozóan, hogy a magyar ebtenyésztők világát milyen gondok terhelik.

Azt hiszem, hogy egyébként az az időszak, amit úgy szoktunk hívni, hogy egyfajta politikai-gazdasági rendszerváltás, rendszer-átalakulás, az a magyar ebtenyésztő világra is rányomta a bélyegét. Tehát különböző emberi, gazdasági, megélhetési problémák is felvetődtek. Bízzunk benne, hogy ezek az állapotok rendeződni fognak, és bízzunk benne, hogy ez a módosító javaslat hozzásegít minket ahhoz, hogy ezek a viszonyok normalizálódjanak.

Azt hadd jegyezzem meg, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, ha jól emlékszem, 1899-ben alakult. Tehát 109 éves egyesület, nagyon komoly múlttal rendelkezik, nagyon komoly tenyésztői múlttal rendelkezik. Ne felejtsük el, hogy 9 nemzeti kutyafajtánk van, azt is mondhatnánk, hogy kutyafajtákban Magyarország nagyhatalom. Nagyhatalom, hiszen gyakorlatilag 9 nemzeti kutyafajtája nem sok nemzetnek van a földkerekségen. A franciáknak, az angoloknak és a németeknek van talán csak több, az orosz barátainknak, az olaszoknak körülbelül 10-11, a japánoknak van még egyébként 9 nemzeti kutyafajtájuk.

Gyakorlatilag az első hat, első nyolc nemzet között ott vagyunk, köszönhetően gróf Széchenyi Istvánnak, aki egyébként a reformkorban nemcsak a lótenyésztés, hanem a kutyatenyésztés fontosságára is felhívta a figyelmet, gondolom, az angliai és európai tanulmányai, tapasztalatai során itt hasznosította. Ha jól emlékszem, 1839-ben már az első pesti agarásztársaságot is megalapította, és 1879-től törzskönyveztek Magyarországon.

(15.20)

Tehát nagyon komoly múlttal rendelkezünk, és nagyon komoly értékekről van szó. Úgy érzem, ezt a kérdést valóban rendezni kell, mert ezeket az értékeket - kapcsolódva a hungarikumok védelméhez és kapcsolódva általában az értékelvűséghez, mi, kereszténydemokraták nagyon fontosnak tartjuk az értékek védelmét -, az értékelvűséget mindenhol meg kell jeleníteni, ebben is. Tehát pusztán csak egy módosító javaslatról van szó, amikor a magyar ebtenyésztők kiállítási jogát, tenyésztői jogát, ennek a kérdéskörét tárgyaljuk, de azért ne felejtsük el, hogy ezek mélyebb összefüggéseket is mutatnak, ez pontosan az értékvédelem, a hagyományőrzés, az őseink által tudatosan kialakított tenyésztői munka megóvása.

Azzal egyet tudok érteni, amit az államtitkár úr mond, hogy valahol ezt azért tényleg rendezni kellene. Amikor Európa-kiállítás előtt állunk - ez év szeptemberében Magyarország Európa-kiállítást rendez -, akkor nem jó, hogyha különböző szabályozatlan kérdések, különböző viták tarkítják a magyar kutyások világát. Tehát ezt a kérdést jó lenne valahogy tisztességesen rendezni, nyilván bevonva a feleket.

Ez a módosító javaslat ideig-óráig ezt a problémát most talán tudja kezelni, ezért magunk is támogatjuk a módosító javaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Jó lenne, hogyha ez a tízéves kutyás háború valamilyenfajta egyetértéssel, békességgel zárulna mindannyiunk örömére.

Köszönöm szépen.