Felszólalás adatai

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság kormánya által az Országgyűlésnek benyújtott T/9115. számú törvényjavaslat a lőfegyverekről és a lőszerekről álláspontunk szerint gyenge kísérlet az elvárt és elérni kívánt eredményre. A hatályos jogszabályokhoz képest egyrészt szigorítást tartalmaz, másrészt könnyítéseket, engedményeket tesz.

A polgárok jogos igénye, elvárása, hogy biztonságukat a törvény szigorával is garantáljuk. Ezért is, valamint az alkotmányos jogok védelme miatt is üdvözöljük és támogatjuk a szigorítást, de nem átgondolatlanul, hanem a józan ész logikája szerint. Meg kell teremteni törvénykezés útján olyan követelményrendszer elfogadását, amely biztosítja a közösségi irányelvben megfogalmazott célok elérését, és eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak. Szükséges tehát gyártói nyilvántartás, a gyártók által gyártott tűzfegyverek nyilvántartása, importtevékenységet folytatók nyilvántartása, importált tűzfegyverek nyilvántartása, forgalmazói nyilvántartás, általuk forgalmazott tűzfegyverek nyilvántartása. A nyilvántartást az ORFK vezeti, az adatszolgáltatást a gyártók, a forgalmazók kötelezettségének kellene előírni elektronikus úton. Ezt követi csak az engedéllyel rendelkezők nyilvántartása, függetlenül attól, hogy magánszemélyek vagy szervezetek.

Társadalmi elvárás, hogy a Magyar Köztársaság területén az alkotmányos jogok biztosítása érdekében közhiteles nyilvántartás legyen valamennyi tűzfegyverről és annak birtokosáról. A törvény célja lehetne tehát, hogy az egyes alapvető alkotmányos jogok védelme érdekében azok érvényesülésére veszélyt jelentő tulajdoni tárgyak tekintetében korlátozásokat alkalmazzon a fegyverek gyártása, forgalmazása tekintetében - ezt egyébként az Alkotmánybíróság 720/B/1997. határozata rögzíti. Az irányelv a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében, különösen az éles lőfegyverek, tűzfegyverek, lőszerek tiltott előállításának és jogellenes kereskedelmének megakadályozása miatt állapít meg követelményeket. A jogellenes kereskedelem megállapításához, szankcionálásához szükséges adatoktól a gyártási, kereskedelmi jogosultságot biztosító engedélyen kívül még az is szükséges álláspontunk szerint, hogy a fegyverre vonatkozó egyedi azonosítók is nyilvántartásba kerüljenek.

Az európai közösségi irányelvben az előírások azonban csak a tűzfegyverekre... - a magyar terminológia ezt éles lőfegyvereknek hívja; ezért gáz-, riasztófegyverekre, légfegyverekre az irányelv szabályait nem kell alkalmazni, mégis a törvényjavaslat tárgyi hatályát nem érintő fogalmakat is meghatároz, például a flóbert lőfegyverét, a flóberttöltényét és a légfegyverét. A tervezet ugyanakkor nem ad kategorikus választ arra, hogy mi minősül gáz- és riasztófegyvernek, amire a törvény tárgyi hatálya nem terjed ki. Ez hiba, ezt orvosolni kell. A tervezet címe és a mellékletben használt kifejezések közötti különbségre - lőfegyver, tűzfegyver - csak a 2. § 16. pontjában meghatározottakból lehet következtetni. A lőfegyver annyiban különbözik a tűzfegyvertől, hogy a 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas légfegyvert is tartalmazza.

(13.40)

A fogalmak pontatlanságán túl a törvénytervezetnek van egy általános hiányossága: nem lehet megállapítani, hogy kire terjed ki, azaz nincs személyi hatálya, és a területi hatályára is csak az egyes szakaszok értelmezéséből lehet következtetni.

A törvény személyi hatályát ugyan nem határozza meg, de annak hatálya alól kiveszi az alkotmány szerinti megnevezéssel a fegyveres erőket, a rendvédelmi szerveket, amelybe nem érti bele a nemzetbiztonsági szolgálatokat, azokat külön nevesíti. A Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szerveket viszont olyan általánosságban határozza meg, hogy beleférhet a Magyar Honvédség és a határőrség is, hisz azok is itt állomásoznak. Nem ad pontos meghatározást arra, hogy csak nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján kerülhet sor külföldi fegyveres szervek magyarországi tartózkodására.

Egy újabb adalék a fogalmak alkalmazhatatlanságára - a 10. pont a 2. §-ban, a hangtompítót szabályozza -: a lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz. Ha nem kifejezetten abból a célból kerül legyártásra az eszköz, mint amit a fogalom takar, és a meghatározás ilyen pontatlan marad, akkor nagy bajba juthatunk: egy jobb műanyag flakon már alkalmas a lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére, és az arra felszerelhető lőfegyverre is, de ettől még nem lesz hangtompító eszköz, mégis, ebben az értelemben engedélyhez kell majd kötni.

Az már csak hab a tortán, hogy jogalkotási szempontból a 29. pontban meghatározott fogalom kiveszi a törvény hatálya alól azokat a tűzfegyvereket, amelyeket külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanítottak, riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok vágóhídon történő lelövésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra terveztek, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják.

Hogy is van akkor ez? Ha a tűzfegyver gyártója, forgalmazója használati leírásában azt állítja, hogy az általa gyártott és forgalmazott tűzfegyver riasztás, jelzés, életmentés céljából készült, és a megszerző arról nyilatkozik, hogy csak erre a célra fogja használni, akkor a törvény rendelkezései nem alkalmazhatók, megkerülhetők, kijátszhatók - gondolom, nem ez volt a cél.

A jogalkotóval szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindenki számára érthető módon, közérthetően fogalmazzon. A kihirdetett jogszabályok akkor tudják maradéktalanul betölteni a funkciójukat, ha abból az érintettek a Tudományos Akadémia segítsége nélkül is megismerhetik jogaikat és kötelezettségeiket.

Sajnos, a fenti hivatkozások után megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat fogalomrendszere pontatlan, kivételt kivételre halmoz, és ha így kerül elfogadásra, végrehajtási nehézséget okoz. Sajnos, a fenti állításra még egy jó példa: a légfegyverhez szükséges lőszert az állampolgár csak akkor vásárolhatja meg, ha igazolja, hogy engedéllyel rendelkezik, vagy nyilatkozik arról, hogy az ő légfegyvere nem minősül lőfegyvernek - ez egyszerűen nem betartható rendelkezés.

A törvényjavaslat szerint a lőfegyvertartási engedély kiadója a rendőrhatóság, sem lakhely, sem telephely nem kerül szabályozásra mint iránymutatás. Hogy melyik rendőrhatóság rendelkezik hatáskörrel, illetékességgel, a tervezetben erre még utalás sincs. Nincs rendelkezés arra, hogy a rendőrhatóság eljárása során milyen szabályokat alkalmazzon, eljárási szabály hiányában jelen törvényjavaslatból nem tűnik ki a kérelmezőnek a jogorvoslati lehetősége.

A törvényjavaslat a flóbert fegyverek tartását is engedélyhez köti. Itt is pontatlan a szabályozás, ráadásul az eljárási határidők sem tarthatók álláspontunk szerint. (Megszólal egy mobiltelefon.) Szükségesnek és szerencsésnek tartanánk, ha olyan megoldás születne a flóbert kérdésében, amely megfelel az uniós elvárásoknak, de egyben megfelel a Magyar Köztársaság polgárai érdekeinek is.

A törvényjavaslatot több ponton...

ELNÖK: Kérem szépen, kapcsolják ki a rádiótelefonokat! Kérem, folytassa!

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm. A törvényjavaslatot ezen rendelkezésében több ponton is aggályosnak tartja az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, mint azt az MSZP előttem szóló képviselője is említette.

A nem halálos hatású fegyverek tulajdonosainak érdekvédelmi szervezete felvetésére az alábbi állásfoglalását fogalmazta meg az ombudsman: a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27. §-a értelmében a kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak az érdekelt társadalmi szervezetek és érdek-képviseleti szervek. Az Alkotmánybíróság több határozatában elvi éllel rögzítette, hogy a jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása is. Természetesen a szerzett jogok védelme nem eredményezheti a megszerzett jogosultság abszolút védelmét, de azok későbbi korlátozásához alkotmányosan elfogadható indok szükséges. Az elfogadható indokok számbavétele során pedig a szükségesség és az arányosság alkotmányi tesztjét is alkalmazni kell, álláspontja szerint ezen törvény ezt nem elégíti ki.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a részletesen kifejtettekre tekintettel ebben a formában nem támogatható. A törvényjavaslat sportnyelven szólva leverte a lécet, újra fel kell tenni, és még egyszer neki kell rugaszkodni, ebben az esetben támogatásra számíthat.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)