Felszólalás adatai

PAIZS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Bevett gyakorlat, hogy a KSH és az FVM közös felelősséggel nyújtja be ezt a jelentést - a 11. agrárjelentésről van szó - és nem az Agrárgazdasági Tanács nyújtja be; ez így tényszerű. Mint ahogy tényszerű maga a dokumentum is, többen utaltak rá, még akkor is, ha negatív megállapításokat kell közzétenni a hivatkozott Agrárgazdasági Tanács jelentésével kapcsolatosan.

Azt szerencsésnek találom, hogy a szerkesztők nem minősítik az anyagot, hanem nagyon nyers formában leteszik. Ez a jelentés a J/10528. számot viseli. Használható és kezelhető dokumentumnak tekintem, pont az előbb felsoroltak miatt, átlátható és világos is a szerkesztése, és az ágazatról megítélésem szerint tényszerű képet ad. Mint ahogy azt is tényként lehet megállapítani, hogy a költségvetés az idén a korábbi évek gyakorlatától eltérően sokkal előbb került a parlament elé benyújtásra, ezért még nem állt rendelkezésre például a végleges GDP-szám megállapítása. A nagyságrend azonban nem változtat a folyamatokon, az agrárgazdaság általános helyzetén. S már többször beszéltünk bizottsági üléseken is erről a jelentésről.

Elkészült az Agrárgazdasági Tanács jelentése, csatolva van ehhez az anyaghoz. Nagyon örülök annak - államtitkár úrtól tudjuk -, hogy végtárgyalásra került a minisztérium érdek-képviseleti rendszerén belül is, akik a törvényt általános vitára alkalmasnak találták.

Az elmúlt évről meg kell állapítani - és megítélésem szerint természetesen nem lehet kikerülni -, hogy a világgazdasági válság kihatással volt az agrárgazdaságra, még akkor is, ha ez az év második felében robbant be Magyarországra. Nyilvánvaló, hogy hatással volt a makrogazdaságra és az élelmiszer-gazdaságra is.

A 2008. évi adatokból arra lehet következtetni, hogy a válság önmagában nem csökkentette az agrártermékek iránti keresletet, mert az export rekordot döntött, az agrárszaldó jelentősen javult ebben az időben. Megállapítható az is, hogy az élelmiszer-gazdaság ebben a válságban egyfajta stabilizáló szerepet is betöltött. Ezt a helyzetet természetesen változtathatja az ágazat mindenkori likviditása és forráshoz jutási esélye, s hogy a jövőben hogyan alakul a hitelezés.

(16.40)

Az MNV Zrt. 2008-ban mintegy 60 milliárdos agrárhitelcsomagot léptetett érvénybe. Az ágazati eladósodottság 2008. évben növekedett, nem túl nagy mértékben, mintegy 15 százalékkal, 328 milliárdról 375 milliárdra, ugyanakkor az ágazat bruttó kibocsátása közel 2 milliárd forint volt. Így körülbelül az agrárágazat eladósodottságáról nem igazán lehet beszélni vagy nagymértékű eladósodottságról nem lehet beszélni.

A hiteleken belül a devizahitelek mintegy 20 százalékot mutatnak, ami általában baj szokott lenni, és tudjuk, hogy a magánháztartásokban ez okozta a legnagyobb gondot. Alkalmanként vannak olyan vélekedések is, hogy az alulfinanszírozás majdhogynem nagyobb gondot okoz, mint az, hogy a támogatás alkalmanként nem az ellenzék padsorainak megfelelően alakult.

A makrogazdasági adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az agrárgazdaság teljesítménye nélkül 2008-ban a magyar nemzetgazdaság már recesszióban lett volna. Az Agrárgazdasági Tanács jelentése is egyértelműen megállapítja: összességében a GDP termelése az agrárgazdaságban stabilizálódik, sőt növekszik; mint említettem, ez körülbelül 3,7 százalékot fog majd jelenteni.

A szektor néhány globális adatáról hadd szóljak. Az agrárgazdaság kibocsátása 2008-ban közel 2000 milliárd, 1933 milliárd, ez 15 százalékos többletet jelent a korábbi évhez képest. A lakossági kiadásokon belül jelentős az élelmiszer-kiadás, 22 százalék. Komoly szerepet játszik az életszínvonal alakulásában.

A külkereskedelmi szaldója az ágazatnak 1,9 milliárd euró exporttöbblet, úgy, hogy 5,7 milliárd eurós kivitel mellett a behozatal csak 3,8 milliárd euró volt.

Az agrárgazdaság szerkezetében változást idézett elő az őstermelői és az egyéni vállalkozói regisztrációs kötelezettség megtörténte, ezáltal mintegy 5,4-szeresen nőtt a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma.

Az APEH-adatok szerint a kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások üzemi eredménye ugrásszerűen növekedett, 38 százalék fölötti, adózás előtti eredménye közel 30 százalék. Mint ahogy tény az is, hogy eközben az élelmiszeripari ágazatok jövedelemvesztése megugrott, ezáltal a szektor egészének az eredménye negatívra váltott. Kisüzemekben az alacsony mértékű állattenyésztési arány miatt a növénytermesztés jövedelmezősége javult, és azt is meg kell állapítani, hogy fordított helyzet és arány alakult ki a társas vállalkozásokban. Ebben az évben 426 milliárd támogatási kifizetés történt a tervezett 442 milliárddal szemben. Az ok egyrészt - itt Herbály képviselőtársam is utalt rá -, hogy az ÚMVT-ben kisebb volt a kifizetési arány, mint a tervezett, másrészt a direkt uniós piaci támogatásoknál volt egy tervezettől eltérő kifizetés.

Az árakról nagyon röviden. A növénytermesztési ágazatnál, növényi termékek esetében mintegy 15 százalékos árcsökkenés, állati termékek esetében 13,6 százalékos árnövekedés következett be. Az elmúlt időszakban használt régi terminológia szerint az agrárolló záródott, ugyanis a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme nagyobb volt, mint az import üteme. Ez 2008-ban megfordult: a mezőgazdasági termékeknél a felvásárlási ár növekedési üteme kisebb volt, mint a beáramló inputok növekedési üteme. Ilyen volt például, kiugróan magas a műtrágya, ahol a készleteknél 60 százalékos növekedés következett be. Természetesen meg kell említeni itt is a világpiac hatását, hiszen a gázár ebben az időszakban egyfajta extra növekedést mutatott.

Én mint vidéken élő polgár, polgármester, kistérségi társulás elnöke jó ügynek tartom a "földért életjáradék" programot, amely révén már 69 ezer hektár szántóterület került megvásárlásra. Itt 40 ezer forint/hektár a kifizetett összeg. Érdemes arra is odafigyelni, hogy egyre növekszik az átlagéletkor, akik a "földért életjáradékot" szeretnék tovább is érvényesíteni, meghaladja a 70 évet. Tehát igazán sajnálatos, és utalhat arra is, hogy a fiatal gazdák nem lépnek be az agrártermelésbe.

Sok vita volt itt nyilván a nemzeti és az EU-s társas finanszírozási források kapcsán. Szeretnék néhány helyi adatot mondani a támogatásokkal kapcsolatosan. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program III. és IV. tengelye a szigetvári kistérségben a következőképpen néz ki. Itt 66 település fogott össze, két nagyobb település, két város és térsége alkotja ezt az egyesületet. Nálunk nem voltak ilyen viták, mert egy civil szervezet képviselője lett az elnök, ő Szigetvár térségi, a felügyelőbizottság elnöke pedig a szentlőrinci polgármester lett, és így jött létre a Szinergia LEADER-közösség közhasznú munkaszervezete. 2008. szeptember 26-án a Szinergia Egyesület megkapta az eredményhirdetést. Öt év alatt közel 5,8 millió euró, azaz mintegy 1,5 milliárd forint forrás elosztását koordinálja ez az egyesület. Ilyen részterületek a humán erőforrás, gazdaságfejlesztés, közösségi szolgáltatások, kistérségi örökség megőrzése, turisztikafejlesztés.

A kistérség önkormányzatai, civil szervezetei 2008-ban az FVM által központilag meghirdetett pályázatok esetében aktív részvételt mutattak, a térség 66 önkormányzata közül több mint 25 település pályázott. Itt buszcserék voltak, vagy új falugondnoki szolgáltatásokat vezettek be, és nagyon kedvelt volt az integrált közösségi szolgáltató terek kialakítása is, jelentős volt a pályázati aktivitás.

Szeretném megemlíteni a megnyíló pályázatok közül 2008. október 18-ával a falumegújítást, falufejlesztést, vidéki örökség megőrzését, mikrovállalkozások fejlesztését, turisztikai tevékenységek ösztönzését.

A mikrovállalkozások fejlesztésére ebben a térségben 350 millió forint, a falusi turisztikai tevékenység ösztönzésére közel 380 millió forint, a vidéki örökség megőrzésére 180 millió forint pályázati ajánlás állt össze, falumegújítás, fejlesztés támogatására 340 millió.

Én nagyon jónak találom, hogy az induló mikrovállalkozások létrehozására elkülönített keret lekötésére került sor. Ami itt problémaként látszik, hogy nem volt megfelelő számú és minőségű pályázat. A pályázás lehetőségét megkönnyíti ugyanakkor, hogy akár természetes személy is nyújthat be támogatási kérelmet.

Összegezve: a mi kistérségünk - és itt csak 45 településről beszélek, ez a szigetvári kistérség - önkormányzatainak, vállalkozóinak, civil szervezeteinek valós fejlesztési igényeire, elképzeléseire megfelelő támogatási lehetőséget biztosítanak a korábban általam felsoroltak. A két térség 66 településének fejlesztésére rendelkezésre álló 1,5 milliárd forint keretösszeg lekötése 2013-ig nem jelent problémát a térségben. A különböző prioritások pályázatainak aktivitása alapján a következő években 2013-ig minden évben felülvizsgálatra került a HVS, és a források átcsoportosításával a nagy számban megfogalmazott fejlesztési elképzelések révén új forrásokhoz juthatnak az alacsony érdeklődést mutatott projektek is, és újabb pályázatok meghirdetése van folyamatban, ami nagyon-nagyon segítheti a vidéki térségeket. Ezek közül szeretném kiemelni a gazdaságfejlesztést és a közösségi szolgáltatások fejlesztését.

A mai napig, 2009. október elejéig az egyesülethez beérkező pályázati jogcímek közül két jogcím esetében kapták meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által elbírált végleges támogatási sorrendet a kollégák.

(16.50)

Végezetül az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentést, az objektivitás és a valóságos kép bemutatása miatt az Agrárgazdasági Tanács véleményét is figyelembe véve, azt elismerő, támogató, de ugyanakkor elmarasztaló véleményét, ajánlásait is tanácsosnak találom figyelembe venni, és ennek megfelelően az ágazatban tevékenykedni 2010-ben.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)