Felszólalás adatai

DR. VOJNIK MÁRIA, a szociális és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/1756. számon benyújtott, az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági vitájában hosszú, élénk és éles vita alakult ki.

Nyolc szocialista és szabad demokrata képviselőtársammal a vita után a benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmatlansága mellett döntöttünk.

Három lényeges témában vitatta a bizottság ennek a törvényjavaslatnak a sorsát, részben az előterjesztett írásbeli indoklás, részben pedig a jelen lévő államtitkár úr szóbeli kiegészítése alapján.

A három téma, amelynek keretében tárgyaltuk az előterjesztést: a munkanélküliek ellátását érintő kérdések, az aktív és passzív eszközök hatásossága és hatékonysága a törvényjavaslat tükrében; az önkormányzatra háruló terhek és a feladat megoldásához szükséges lehetőségek és eszközök; a fogyatékosok támogatását érintő, a törvénybe rejtett javaslat; és érintettük a családok helyzetét a szociális támogatások tükrében.

(9.30)

A vitában kormánypárti képviselőtársaink figyelmét minden olyan, ebben a tárgyban megjelent, fellelhető, szociális szakmai szövetségek által mindannyiunk tudomására jutott információra, a statisztikai kézikönyvekben megtalálható, a munkanélküliek helyzetét, elhelyezkedését, esélyeit, foglalkoztathatóságát, az önkormányzati támogatások hatásosságát bemutató statisztikai adatokat hoztunk fel, amelyekkel - reményeink szerint - megpróbálhattuk megváltoztatni ennek a törvényjavaslatnak azt az előítéletes attitűdjét, ami azon alapul, hogy aki ma Magyarországon nem tud munkához jutni, az azt csak magának köszönheti, aki ma nem tudja a megélhetését megszerezni, az maga felel ezért, és végső soron aki ma Magyarországon szegény, az a maga szegénye. Kormánypárti képviselőtársaim érzéketlennek mutatkoztak ezeknek a tényeknek a feltárása után, és a saját régiójukból hozott egyedi példákkal próbáltak a nagy számokkal szemben fogódzkodót találni.

A törvényjavaslat véleményünk szerint azt a kimondott célt - amivel elméletben egyet is lehetne érteni -, hogy munka kell és nem segély, hogy segély helyett esély kell, nem teljesíti. Nem javítja a foglalkoztatási helyzetet. A jövedelempótló támogatások megnyirbálásával alkotmányos aggályokat vet fel. Olyan várományt vesz a járulékfizetőktől, amelyre nem ad elegendő felkészülési időt. A családok ezzel a törvényjavaslattal hátrányos helyzetbe kerülnek. Az önkormányzatok a rájuk háruló terheket nem fogják tudni elviselni. A munkaügyi központok és az önkormányzatok együttműködésének megváltoztatását ebben az előterjesztésben nem tudjuk támogatni. A térségi különbözőségekkel az előterjesztő nem számol, és számukra nem ad semmilyen perspektívát. A közmunkához való juttatás nem teremt valóságos esélyt, sőt kifejezetten hátrányos. A javaslat megengedhetetlenül fellazítja a bérminimum jogi garanciáit azáltal, hogy a javaslat abban az esetben is kötelezi a munkanélkülit a felkínált állás elfogadására, ha a saját járadéka és a felkínált álláshoz társított bér kisebb, mint a bérminimum.

A javaslat nem tartalmaz társadalmi-gazdasági hatástanulmányokat, azokat nem mutatja be. Összességében az általunk állított előfeltevéseket kormánypárti képviselőink nem tudták cáfolni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)