Készült: 2024.03.28.09:58:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

254. ülésnap (2005.10.11.), 282. felszólalás
Felszólaló Domokos László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:06


Felszólalások:  Előző  282  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én azokat az előterjesztéseket szeretném különösképpen előtérbe hozni, amelyek a költségvetési bizottságban is vita tárgyai voltak, gyakorlatilag mondhatnánk, hogy a koalíciós többség hengere szavazta át, részben úgy, hogy nem is tudták, miről szavaznak, részben pedig inkább nem akarták tudni, mit szavaznak meg. Ezek azok a módosító javaslatok, amelyekről részben már Tállai András is szólt. (Molnár Albert felé:) A 19. kapcsán a kockázati tőketársulással kapcsolatos dilemmánk miatt akkor egyébként megígérte, hogy írásban választ fogunk kapni, de nem érkezett meg. Egyébként ilyen több is lesz a következő témakörökben.

Érdemes talán még a 22. ajánlási szám alatt lévő költségvetési bizottsági módosításra felhívni a figyelmet, amelyet szintén az MSZP-SZDSZ-többség szavazott meg, amely a 2005. évre vonatkozóan szabályoz, tehát a 2004. év zárszámadása keretében ez évre, 2005-re vonatkozóan eléggé megmagyarázhatatlanul gyanús körülmények között korábban az ÁPV Rt. számára záró pénzkészlete 10 milliárd forintját megemeli három és félszeresére, és 35 milliárd forintra biztosít, hogy ott parkoljon december 31-ével.

Rögtön felvetődik a kérdés, hogy ennek mi értelme van. Felhívom Keller László figyelmét, hogy erre nem kaptunk választ, nem tudták megmondani. Arról volt szó, hogy a Pénzügyminisztérium illetékes előterjesztője - nem volt előterjesztő, hiszen csak jelen volt -, véleményezője sem tudott igazából választ adni, hiszen jogformailag végül is a bizottság szocialista tagjai nyújtották be, nem pedig a kormányzat, de arról volt szó, hogy majd az ÁPV Rt.-től erről részletes indokolást fogunk kapni. Ez a mai napig itt nem hangzott el. Tehát itt az alkalom, államtitkár úr, hogy erről részletesebb tájékoztatást kapjunk.

Külön fel szeretném hívni a 24. módosító javaslatra a figyelmet. Valóban ez az a tipikus eset, amikor mondhatjuk, hogy utólag változnak a költségvetés számai. Valóban, azért nem elhanyagolható különbség az, amelyről Tállai András beszélt, hogy 2002 előtt jellemzően a többletpénzek felhasználásáról folyt a vita, hogy helyes-e azt a többletbevételt a választások éveit megelőzően vagy a választások évében arra használni, hogy turizmus, útépítés vagy más hasznos közcélok érdekében felhasználja a magyar költségvetés. Most pedig bizony azzal állunk szemben, hogy jó esetben épül ugyan valami, de ennek a bevételi oldala nincs rendezve, tulajdonképpen hiánynövelő tényezőként hitelben jelenik meg, rosszabb esetben pedig gyakorlatilag csak a hiányok realizálása történik.

Az egész 2004. évi költségvetésre jellemző volt, hogy nagy ígérethalmaz volt, amely már januárban, februárban összeomlott, mint egy kártyavár. Ez pénzügyminiszter-váltáshoz is vezetett, és most ott tartunk, hogy 2005 őszén még mindig módosítjuk a 2004. évi zárszámadás törvényével kapcsolatos számokat, amelyben még növekednek a hiány számai, és még inkább kiderül az, talán mondhatnánk, hogy László Csaba lecserélése nagyon szimbolikus volt, de Draskovics úr összes erőfeszítése, amely úgymond a megszorítások, a különböző adóvisszatartások, a mezőgazdasági kifizetések visszatartásai, a 13. havi megszüntetése mind-mind fölösleges, vagy legalábbis mondhatnánk azt, hogy eredménytelenséggel járt, és végeredményben messze tarthatatlan költségvetési hiány bontakozott ki.

Külön vita tárgya volt, amelyről Tállai András még szintén nem beszélt, a 26. költségvetési bizottsági módosító javaslat, a Promei Kht. Itt már nem is csak 2005-re, itt már 2006-ra költ a 2004. évi zárszámadási törvény. Erre végképp nem nagyon volt példa, hogy már a jövő évre ad 1 milliárd forintot egy olyan célra, amely biztosan célszerű vagy ésszerű, de nyugodtan állíthatjuk, hogy itt biztosan nem a 2004. évi zárszámadási törvény keretében kell rendezni.

Tulajdonképpen mire is adjuk? Mire is akarja adni az MSZP-SZDSZ-es kormányzat ezt a pénzt? Ez nem tisztázott, hiszen egy olyan tanácsadói piacon jelenik meg állami forrásokkal, amit önök előszeretettel szoktak mondani, hogy amit a piaci szféra meg tud oldani, azt privatizáljuk, arról mondjon le az állam, adja el, ne vegyen részt benne. Ehhez képest egy állami százszázalékos társaság soron kívül egymilliárdos támogatást kap, és a pályázatíró, a különböző tanácsadói piacon megjelenik az állam mint egy nagy felhasználó, szakmailag semmilyen módon megalapozva, tulajdonképpen a költségvetési bizottság többségére alapozva, a képviselők szemét becsukva, de nyilván a többségi szavazatát megszerezve benyújtásra került. Mi kértük azt, hogy ennek az alátámasztása, indokolása szintén történjen meg, mert az előterjesztésben ez bizony hiányos volt, és a jelen lévő pénzügyminisztériumi hivatalnok nem igazából tudott erre jó vagy egyáltalán bármilyen választ adni.

Külön témakör, amiről a költségvetési bizottságban éles viták szoktak zajlani, ahol azután tényleg a kormányzati pazarlás látszik, az a Magyar Televízió és környéke. Itt most két olyan módosító javaslat is van, amelyek tulajdonképpen megkerülik a médiatörvényt, illetve a gondos gazdálkodás minimális kritériumát is, hiszen gyakorlatilag a 25. pontban - erről már volt szó - átvállal 1,5 milliárd forintnyi bérleti díj és kamatainak a részét, de ennél szerintem sokkal aranyosabb vagy mondhatnánk, sokkal szomorúbb megoldást is látunk, amelyre szintén írásbeli választ vártunk. Az államtitkár úr nyilván erre figyelve most választ fog adni.

Hogyan lehet olyan üzemben tartási díj terhére közvetlenül az ingatlan tulajdonosának átutalás teljesítéséről intézkedni a 35. §-ban, amelynek az összegét sem tudjuk? Azt sem tudjuk, mekkora összegről van szó, és hány éven át fog ez a leírás, jóváírás történni, mert ennek a szerződésnek a tartalmáról a költségvetési bizottságban senkinek nem volt tudomása. Nyugodtan mondhatjuk, ez olyan felelőtlen gazdálkodást jelez, amely a Pénzügyminisztériumtól is meglepő, hogy ezt csukott szemmel tűri. Azt tudom mondani a számvevőszéki bizottság elnökének, hogy külön vizsgálni ajánlom ezt a bérleti szerződést és annak a passzusait, mert tulajdonképpen itt a költségvetés korlátlan átutalási teljesítést vállalt át, úgy, hogy előzetesen nem is tudjuk, mekkora összegről van szó.

Nem maradt ez a költségvetési törvény a 2004. évről sem figyelmen kívül. Igaz, ezt Szalay Gábor képviselő úr nyújtotta be, érdekes módon az önkormányzati bizottság tárgyalta és támogatta - bocsánat, nem ez az indokolása. Tehát Szalay Gábor adta be, amely a 2004. december 31-i hatályú, magyar állam által megrendelt útépítéshez kapcsolódó, a Fejlesztési Bankkal szemben fennálló hiteleknél 32 milliárd 350 millió forint hiteltartozást a járulékaival együtt vesz át a költségvetési hiányba.

Tehát mondhatjuk azt, hogy ezek a költségvetési zárszámadási módosító javaslatok, amelyek mind a kormányoldalhoz kötődnek, 2004-re is új könyvelést és új eredményeket hoznak, 2005-re is költenek, sőt 2006-ra vonatkozóan is olyan kötelezettségeket vállalnak, amelyek egyértelműen azt jelzik, hogy az egész költségvetés végrehajtása azt bizonyította, hogy a kormány képtelen a szavát tartani, képtelen a számok felett a felügyeletét megtartani, utólagosan egyre nagyobb hiányt könyvel le, és már messze vagyunk attól a 3,8 százalékos hiánycéltól, amelyről valaha is álmodott a kormányzat. Ennek közel a duplája közelébe kezdünk érni.

Összegzésképpen nyugodtan mondhatjuk, hogy gyakorlatilag a 2004. évi költségvetési számok kártyavárszerűen tűntek el a szakértők, az elemzők előtt, és azt kell mondani, igaza volt a Számvevőszéknek akkor, amikor a 2004. évi költségvetéssel kapcsolatban leírta, hogy megalapozatlan, átgondolatlan, körültekintés nélküli. Erre akkor az ellenzék felhívta a figyelmet, sajnos eredménytelenül.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

(17.50)




Felszólalások:  Előző  282  Következő    Ülésnap adatai