Készült: 2024.03.28.16:19:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

138. ülésnap (2020.06.10.), 6. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 30:28


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Miniszter és Államtitkár Hölgyek és Urak és tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét. Ellenőrzésünk eredményét az Országgyűlés részére június 5-én benyújtott számvevőszéki vélemény tartalmazza, amely önök előtt, illetve a honlapon is megtalálható. Mielőtt azonban ennek a jelentésnek a főbb megállapításait ismertetném, arról szeretnék beszélni, hogy egy ilyen bizonytalan, sohasem volt helyzetben mit jelent a központi költségvetésitörvény-javaslat megalapozottsága.

(8.50)

Az elmúlt évtized elejétől a sikeres konszolidációt követően a magyar gazdaság ráállt egy kiegyensúlyozott növekedési pályára, így a költségvetés megalapozottságáról szóló viták központi kérdése volt az, hogy a kormány által prognosztizált dinamikus gazdasági növekedéstől a tényleges növekedés 1-1,5 százalékponttal elmarade, több tényezőnek köszönhetően a gazdasági növekedés a valóságban azonban többnyire még a kormányzati előrejelzéseknél is gyorsabbnak bizonyult. A járvány következtében azonban a növekedési trend megtört, és jelenleg az a releváns kérdés, hogy a magyar gazdaság mikorra tud visszatérni a növekedést jelentő pályára. Azt gondolom, erre reális választ lehet adni. Nehezebb lenne azt megjósolni, hogy a magyar gazdaság ez évi megtorpanása milyen mértékű lesz, mivel az erre ható folyamatok időbeli lefutása ma még szinte megjósolhatatlan, ezt tükrözi a nemzetközi szervezetek előrejelzéseinek nagy szórása is. Abban azonban a prognózisok megegyeznek, hogy 2021-ben bekövetkezik a felpattanás, bár annak mértékét illetően nem egyformán optimisták az előrejelzések. Ezért a 2021. évi költségvetési javaslat értékelésekor figyelmen kívül hagytuk a 2020. évi bizonytalanságokat, és azt vizsgáltuk, hogy a 2021. évi költségvetési elképzelések a 2019. évi teljesítéshez, azaz a biztos ponthoz miként viszonyulnak.

Az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat véleményezésének megkezdése előtt elvégezte a 2019. évi költségvetési folyamatok értékelését  ezt nyilván az előzetes adatokat figyelembe véve tettük meg , és ezt az elemzést szintén hétfőn átadtuk az önök számára, hogy a bázisadatok is rendelkezésre álljanak. Az erről szóló, a Költségvetési Tanács részére május közepén megküldött elemzést is nyilvánosságra hoztuk, és az az önök számára is elérhető e héttől.

A járvány szomorú tapasztalata az, hogy leginkább az egyéb betegségekben is szenvedő emberek válnak a fertőzés áldozatává, az erős immunrendszerrel rendelkezők viszonylag könnyen átvészelték, ha megfertőződtek a koronavírussal. A gazdaságban is valami hasonló folyamat várható, azaz a válság kirobbanásakor is súlyos problémákkal küzdő nemzetgazdaságok szenvedik el a legtartósabb veszteségeket, míg az egészséges szerkezetű nemzetgazdaságok számára gyorsabb lehet a gyógyulás. Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a járvány kirobbanásakor, így a gazdasági élet hamar visszatérhet a régi kerékvágásba ott, ahol az csak rajtunk múlik. Ugyanakkor maradnak olyan területek, amelyeken a járvány megelőzése érdekében a korlátozó intézkedéseket tartósan fenn kell tartani. Emellett a gyors visszapattanás kevésbé valószínű a világgazdaságba leginkább integrálódott ágazatokban, mivel a globális gazdaság problémái és egyes országok gazdaságának alapbetegségei miatt még évekbe telhet, amíg a világkereskedelem, a nemzetközi turizmus és az egyéb nemzetköziesedett tevékenységek kiheverik a járvány következményeit.

Ezen összefüggésekből a reális következtetés az, hogy a magyar gazdaság ’21. évi teljesítménye meghaladja a 2019. évit, de valószínűleg nem éri el az eredetileg ’20-ra tervezett dinamikát. Erre a feltételezésre épül a ’21. évi költségvetésitörvény-javaslatot megalapozó kormányzati makrogazdasági prognózis, amely azzal számol, hogy a magyar gazdaság a 2020. évi átmeneti visszaesés után visszatér a növekedési pályájára, amihez a beruházások, a fogyasztás és az export növekedése egyaránt hozzájárul. A fogyasztás bővülését segíti, hogy a keresetek ismét dinamikusan emelkednek majd, és a foglalkoztatás visszaáll a járvány előtti szintre, maga után vonva a munkanélküliség vagy más szóval a munkaerő-tartalékok csökkenését. Az export növekedése érdekében sokkal több teendő van, ebben a kormányzatnak komoly fejlesztési, diplomáciai és egyéb feladatai adódnak a jövőben is.

A növekedés előrejelzése azzal a következménnyel jár, hogy a költségvetésitörvény-javaslatnak teljesítenie kell az államadósság-szabályt. Ezért az ÁSZ elsőként azt vizsgálta, hogy a prognosztizált gazdasági növekedés és a költségvetésitörvény-javaslatnak a költségvetési hiányra vonatkozó célja, valamint néhány egyéb tényező alapján kellő biztonsággal teljesüle az államadósság-mutató csökkentésének követelménye. A törvényjavaslatban rögzítettek szerint az államadósság-mutató 2021 végére tervezett értéke 3,3 százalékponttal kisebb a 2020. év végére várható értéknél, azaz a GDP több mint 3 százalékának megfelelő mozgásteret biztosít arra az esetre, ha a GDP a prognosztizáltnál kisebb mértékben nő, vagy az államadósság növekedése a tervezett mértéket meghaladja. Számításaink szerint a ’21. évben az államadósság-szabály akkor nem teljesülne, ha a tervezett GDP-növekedés mellett az államadósság további 1632 milliárd forinttal növekedne, illetve a nominális GDP növekedési üteme  a tervezett államadósság mellett  nem érné el a 3,4 százalékot.

Az elmondottakra tekintettel az ÁSZ  a Költségvetési Tanács véleményével megegyezően  a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a 2021. évi költségvetés tervezéséhez. Mi következik ebből? Az, hogy a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének értékelésekor a makrogazdasági prognózist adottnak tekintettük, és azt vizsgáltuk, hogy a tervezett bevételeket a kormányzati előrejelzésekkel összhangban, a jogszabályi változásokat figyelembe véve határoztáke meg. Hasonló megoldást követtünk azon kiadási előirányzatok megalapozottságának értékelésekor is, amelyek szoros kapcsolatban állnak a makrogazdasági előrejelzésekkel, ilyen például a nyugdíjemelések vagy a nyugdíjprémium mértéke. A makrogazdasági tényezőkkel szoros kapcsolatot nem mutató előirányzatok esetében azok számításokkal, intézkedésekkel való alátámasztottságának értékelése alapján tudtuk megítélni megalapozottságukat. Az egyes előirányzatok minősítésének szabályait a honlapunkról letölthető nyilvános módszertan tartalmazza.

A fentiekből következően a költségvetésitörvény-javaslatot az ÁSZ akkor tekinti megalapozottnak, ha a következő három feltétel együttesen teljesül: a törvényjavaslat reális makrogazdasági feltételezésekre épül; az előirányzatai a makrogazdasági prognózisban foglaltakkal és a jogszabályi változásokkal összhangban vannak; valamint az előirányzatait részletes számításokkal, intézkedésekkel megalapozták, és azok visszaigazolják a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, illetve azt, hogy a kiadási előirányzatok elégségesek a közfeladat ellátására.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy célszerűe a jövő évi költségvetést már idén nyáron tárgyalni, azaz egy olyan időpontban, amikor nemcsak a 2021. évi makrogazdasági kilátásokat, de még a ’20. évi gazdasági folyamatokat is rengeteg bizonytalanság övezi. Erre a kérdésre a válaszom határozott igen, sőt már a veszélyhelyzet elrendelésekor, márciusban adott interjúmban is azt hangsúlyoztam, hogy a vírus okozta gazdasági és társadalmi problémák kezelésének nagyon fontos eszköze a jövő évi költségvetés első félévi elfogadása. Ez azért célszerű, mert ezzel az Országgyűlés több bizonytalanságot megszüntet. Elsőként azt emelem ki, hogy a költségvetésitörvény-javaslat meghatározza, mekkora pénzösszeget tud az állam 2021-ben a Covid-19 vírus káros hatásainak mérséklésére és a gazdaság újbóli beindítására fordítani. Ezt elsősorban három tényező határozza meg: mekkora hiányt célszerű vállalni; mekkora összeget lehet más céloktól erre a két feladatra átcsoportosítani úgy, hogy a szükséges közfeladatok teljesíthetőek legyenek; valamint mekkora lesz a 2021. évi visszapattanásnak a dinamikája.

(9.00)

Ez utóbbi azonban nem teljesen független változó, hiszen a költségvetésből finanszírozott gazdaságvédelmi és járványvédelmi programok terjedelmétől és eredményességétől nagymértékben függ az, hogy a gazdaság milyen gyorsan áll majd talpra. Tehát a kormány és az Országgyűlés, az önök kezében ez az eszköz itt van. A költségvetésitörvény-javaslat választ ad mindhárom kérdésre. Most vegyük ezeket sorra!

A hiány mértékére az a válasz, hogy az uniós módszertan szerint számított hiány ne legyen magasabb az Európai Unióban meghatározott felső határnál, vagyis a GDP 3 százalékánál, de sokkal ne is legyen kevesebb, mivel 2021-ben még szükség lesz arra, hogy az állam bevételeinél nagyobb arányban költsön a gazdaság élénkítése, illetve a járvány által okozott társadalmi problémák enyhítése érdekében. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért nem költ még többet az állam, hiszen a hiányra vonatkozó korlátozást az Európai Unió Tanácsa átmenetileg felfüggesztette.

A 3 százalék alatti hiánycél mellett több érv is szól. Az első az, hogy az Európai Unió nem véletlenül határozta meg a GDP 3 százalékában a hiány felső korlátját, ennek a határnak az átlépése ugyanis egy nemzetgazdaság olyan súlyos egyensúlyhiányára utal egyébként is, amely általában együtt jár más egyensúlytalanságokkal is. Ebből következik a második ok, az, hogy a 3 százalék alatti hiánycél erős jelzés a nemzetközi közösség felé, a magyar gazdaság már 2021-ben visszatér egy fenntartható növekedési pályára. Ennek a jelzésnek fontos értéke lesz majd Magyarország nemzetközi versenyképessége szempontjából, különösen azért, mert kevés ország lesz képes a jövő évben ilyen célt egyáltalán kitűzni. Harmadszor, az 1500 milliárd forintot el nem érő hiány az, amit a hazai megtakarítások várható növekedése biztonsággal finanszírozni képes. Következésképpen ez az a hiány, amelynek a finanszírozása nem jár együtt hazánk külföldi eladósodottságának növelésével, illetve nem járul hozzá az inflációs növekedéséhez sem, 2021-től továbbá így tovább folytatható a magyar gazdaság külföldi függőségének csökkentése.

Saját számításaink is azt mutatják, hogy a foglalkoztatás ez évi visszaesése és az alacsony béremelési ütem ellenére a mintegy 1500 milliárd forint friss lakossági megtakarítás 2021-ben is bevonható az államadósság finanszírozásába, ha a lakosság megtakarítási hajlandósága és az egységnyi jövedelemből megtakarításra fordított hányad fennmarad. Ez utóbbihoz szükség van viszont megítélésünk szerint az állampapír-vásárlást ösztönző további, hosszabb távú megtakarítási konstrukciók kidolgozására és bevezetésére. Egyébként az elmúlt kéthavi adatok pont kedvező, jóval kedvezőbb adatokat mutatnak, mint amit eredetileg sokan jósoltak.

Mindebből az következik, hogy 2021-ben mintegy 1500 milliárd forint, azaz a GDP közel 3 százaléka az, amit az állam a bevételeken felül az államháztartás központi alrendszeréből a gazdaság élénkítésére, a családok, a vállalkozások és az egyes emberek megsegítésére tud fordítani. Emellett azonban az állam egyes adók adókulcsainak csökkentésével, az adókedvezmények bővítésével is hozzá tud járulni a vállalkozások terheinek csökkentéséhez, különösen akkor, ha jövedelmüket fejlesztésre, innovációra fordítják. Ne feledjük, Magyarországnak továbbra is adócsökkentési politikát kell folytatnia ebben a nehéz helyzetben is.

A törvényjavaslat világos választ ad arra a kérdésre is, hogy mekkora összeget lehet más céloktól gazdaságvédelemre és a járvány káros hatásainak enyhítésére átcsoportosítani, úgy, hogy a szükséges közfeladatok teljesíthetők legyenek. Célszerűnek tartom, hogy a jövő évi költségvetés megtartsa, sőt tovább szélesítse a járvány miatti veszélyhelyzetben létrehozott három (sic!) alapot. A Gazdaságvédelmi Alap és az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap ugyanis egyértelműen megmutatja, hogy ennek a két alapnak a kiadási előirányzatai azok, amelyeket közvetlenül fel lehet használni a gazdaság újraindítása és a járvány elleni eredményes fellépés érdekében.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a Gazdaságvédelmi Alapba történő beolvasztása azt a világos üzenetet hordozza, hogy a gazdaságvédelem legfontosabb célkitűzése a munkahelyek megőrzése, azaz új munkahelyek teremtése. Ez azonban egy szerves folyamat, azaz nemcsak a gazdaságvédelmi foglalkoztatási alap előirányzatai szolgálják ezt a célt, hanem a Gazdaságvédelmi Alap minden előirányzata mögött ott áll a foglalkoztatás bővítésének a célkitűzése.

A szakirodalom a gazdaságélénkítés klasszikus eszközeiként említi a kormányzati beruházásokat, ezért értelemszerűen a Gazdaságvédelmi Alap részét képezik a költségvetési szervek érdekkörében megvalósuló magasépítési beruházások. Ezek mellett azonban a kormányzat javaslatával az önkormányzatok, illetve az államháztartáson kívüli szervezetek fejlesztéseinek támogatása is helyet kapott az alapban, nyilván az ő forrásainak bevonását is stimulálva, bevonva ehhez a célhoz.

Nyilvánvaló, hogy ezek a gazdaság talpra állításának a katalizátorai lehetnek, még akkor is, ha ezek az előirányzatok több év óta tartó fejlesztések folytatásának a fedezetét teremtik meg, hiszen üzenik, hogy nem törik meg a folyamat, a beruházási piacok továbbra is keresleti oldalról ösztönzők. Kedvező hatásukat nemcsak 2021-ben, hanem már 2020-ban kifejtik, hiszen azt az egyértelmű üzenetet küldik a gazdaság szereplői és a nem állami szervezetek és a költségvetési szervek részére is, hogy Magyarországon nem áll le az élet, és 2021-ben is számíthatnak fejlesztéseik jelentős költségvetési támogatására.

A korábbi években az ÁSZ hiányosságként rótta fel, ha a fejlesztési támogatások mögött nem állt részletes számítás. A mostani helyzetben az összevont, konkrét fejlesztésekre még nem lebontott előirányzatokat jó megoldásnak tartjuk, mivel ez egy bizonytalanságokkal teli helyzetben növeli a költségvetés rugalmasságát. Divatos szóval ezt rezilienciának nevezik, azaz annak a képességnek, hogy egy külső sokk hatására egy szervezet milyen gyorsan és eredményesen tud reagálni. A Számvevőszék épp a múlt évben hozott nyilvánosságra egy tanulmányt a költségvetési gazdálkodás rezilienciájáról, és ebben a rugalmasság egyik eszközeként mutatta be a hasonló programok létrehozásának összevont előirányzatként történő megtervezését, mivel ez szükség esetén, mint adott esetben most, megkönnyíti a konkrét programok közötti átcsoportosítást, a források tényleges felhasználását.

Természetesen az is fontos, hogy a végrehajtás megkezdése előtt az összevont előirányzatok felhasználására részletes számítások készüljenek, és ezek a felhasználások kellő transzparenciával is együtt járjanak, és szükség esetén kerüljön sor azoknak a programoknak az átütemezésére, amelyekre a 2021. év költségvetése a korábban tervezettnél vagy már kormányzati döntéssel meghozott esetben csak kisebb támogatást képes biztosítani a kiszámíthatóság és az átláthatóság érdekében.

A Gazdaságvédelmi Alap olyan társadalmi célokat is támogat, amelyeknek közvetlen gazdaságélénkítő hatása is van. A lakástámogatások közel 250 milliárd forintos támogatása esetében a kettős cél nyilvánvaló. A törvényjavaslat azonban idesorolja a nyugdíjprémiumot és a 13. havi nyugdíj visszaépítése plusz első heti részének támogatását is, teljesen indokoltan. A járvány kezelésének nemzetközi irodalmában hamar megjelent az az úgynevezett helikopterpénznek nevezett javaslat, amelynek az volt a lényege, hogy az állam adjon egy nagyobb összeget minden embernek, akik azt elköltik, és ettől nőni fog a fogyasztás és élénkülne a gazdaság.

A magyar kormány kellő körültekintéssel nem ezt a társadalmilag igazságtalan megoldást választotta, hanem a nyugdíjasoknak ad többletjövedelmet, és ezzel egy olyan réteg vásárlóerejét növeli meg, akit különösen érzékenyen érintettek a járvány gazdasági következményei. Ily módon a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése, amellett, hogy a nyugdíjasok életszínvonalát emeli, a következő négy éven keresztül ismétlődő lökést ad a fogyasztás növekedésének, és ezen keresztül pedig a gazdaságot is élénkíti.

(9.10)

Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap összevonásának is üzenetértéke van. Kifejezi azt, hogy a járvány felértékelte az egészségügy jelentőségét és nem egyszeri jelleggel volt szükség 2020-ban az egészségügyi kiadások jelentős növelésére, hanem az egészségügy korszerűsítésének és az ország fenntarthatóságát szolgáló fejlesztésének célkitűzése a járvány akut szakaszának elmúltával is fennmarad. Lényegében a korábbi Egészségbiztosítási Alap egészül ki egy járványügyi védekezési alap résszel, azaz az egészségügy pótlólagos forrásokhoz jut a járvány miatt megnövekedett feladatai finanszírozásához a következő évi költségvetésben is.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozott fejlesztések és egyéb kiadások minden bizonnyal fontos hozzájárulást jelentenek a gazdaság újraindításához. Ennek sikeressége azonban, ahogy azt korábban már említettem, nemcsak Magyarországon múlik, hanem az európai és a világgazdasági környezettől nagymértékben függ, hogy a magyar gazdaság talpra állása milyen gyorsan megy végbe. Ebből adódóan súlyos kockázatok övezik azt a gazdasági prognózist, amelyre a költségvetésitörvény-javaslat épül. Ezért az ÁSZ véleményének kialakításakor előtérbe került a tartalékok megfelelőségének az értékelése is. A központi tartalékok, a béremelési intézkedések fedezetét biztosító céltartalék mellett, a GDP fél százalékának megfelelő összeget irányoznak elő rendkívüli intézkedésekre, valamint gazdaságvédelmi, beruházás-előkészítési és járvány elleni védekezési feladatokra. Az ellenőrzés értékelése szerint e tartalékok mértéke elegendő azon kockázatok kezelésére, amelyek a költségvetési kiadások növelését teszik szükségessé. Természetesen értelmetlen lenne annyi tartalékot beépíteni a költségvetésbe, ami egy újabb súlyos járványhullám miatt több hónapos gazdasági lebénulás kockázatának kezelésére elegendő, hiszen ebben az esetben maga a tartalékolás, azaz a költségvetési kiadások drasztikus visszafogása akadályozná a gazdaság gyors felépülését.

Az ÁSZ további tartalékként vette számításba, hogy az Európai Unióból érkező Járvány Elleni Védekezési Alap nulla forint előirányzattal lett megtervezve, azaz az Európai Unióból ilyen címen 2021-ben érkező minden pluszforrás, bevétel a gazdaság élénkítését tudja szolgálni, illetve a munkahelyek megőrzését és bővítését szolgáló pótlólagos kiadások járulékos emelő forrása lehet anélkül, hogy az államháztartás hiányát ez növelné. Ugyanakkor a 2021. évi költségvetés nem tartalmaz olyan tartalékot, amelynek elsődleges rendeltetése a költségvetésihiány-cél betartásának és a közvetlen államadósság-szabály teljesítésének biztosítása. Korábban már leszögeztem, hogy az államadósság-szabály teljesítéséhez a GDP 3 százalékát meghaladó mozgástér áll rendelkezésre, következésképpen e tartalék hiánya az államadósság-mutató csökkentése követelményének teljesítését nem veszélyezteti, 1600 milliárd forint úgynevezett implicit tartalékkal lehet számolni. A hiánycél teljesítése esetében azonban ilyen mozgástér nem áll rendelkezésre.

Az uniós előírások betartásának kötelezettségét azonban az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette, amely felfüggesztés nagy valószínűséggel 2021-ben is fennmarad az Európai Unió gazdaságélénkítési törekvéseinek ismeretében. Következésképpen önmagában a hiánycél betartása érdekében nem célszerű olyan tartalékot beépíteni a költségvetésbe, amely erőforrásokat von el a gazdaság élénkítését szolgáló intézkedésektől. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a törvényben előírt hiánycélt nem kell betartani, azaz 2021-ben is fegyelmezett költségvetési gazdálkodást kell folytatni, és elejét kell venni a kiadási előirányzatok túlköltésének.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános értékelést követően rátérek az ÁSZ véleménye néhány konkrét megállapításának ismertetésére. A véleményadást megalapozó ellenőrzés bevételi főösszege 88,6 százalékra, illetve kiadási összege 85,97 százalékra terjed ki a lényeges tételekre koncentrálva. A Magyarország jövő évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat elkészítése során a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották. A 2021. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal.

A törvényjavaslat bevételi előirányzatainak több mint 97 százaléka megalapozott, mindössze 2,5 százaléka részben megalapozott. A közvetlen bevételi előirányzatok megalapozottak és teljesíthetők a társasági adó kivételével. A társaságiadó-előirányzat részben megalapozott, alulteljesítése várható, így kockázatos. A kiadási előirányzatoknak is több mint 95 százaléka megalapozott, 4 százaléka részben és csak 0,3 százaléka nem megalapozott. Az ellenőrzés során kockázatosnak minősített bevételi előirányzatok összege meghaladja az 500 milliárd forintot, a kockázat összege azonban számszerűsítve mintegy 36 milliárd forint, míg a kockázatosnak minősített kiadási előirányzatoknál is a mintegy 500 milliárdot meghaladó összeg tényleges kockázati értéke 31,6 milliárd forint.

A kockázatos kiadási előirányzatok közé tartozik az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése és a kötött segélyhitelezés kiadási előirányzatai. A kiadási előirányzatok megalapozottságának növelése a korábbi kormányhatározatok, fejlesztési programok módosítását igényli azokban az esetekben, amikor a korábbi tervekhez képest az előirányzatok csökkentésére kerül sor. A fejezetek, a társadalombiztosítás, az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint az uniós támogatások kiadásai  néhány kivétellel, amit mindjárt említek  megalapozottak. Kivétel ebben az EGT és norvég finanszírozási mechanizmusok ’14-20-as alapja, a svájci-magyar együttműködési program második része, valamint a kohéziós politikai operatív programok ’21-27. évi kiadási előirányzatai. A fejezetek tekintetében az Agrárminisztérium fejezet állat-, növény- és GMO-kártalanítás előirányzata kivételével, a kiadási előirányzatok megalapozottak, ez a terület volt az, amelynek a megalapozottsága megkérdőjelezhető. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételi és kiadási előirányzatok és a Nemzeti Földalap bevételi és kiadási előirányzatai azonban megalapozottak. A kiadások tekintetében kockázatot hordoz, most már évek óta visszajelezve, az a terület, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól, ez a főösszeg 43 százaléka, betarthatóságukat megítélésünk szerint további intézkedésekkel kell majd megalapozni.

A helyi önkormányzatokat illetően a Számvevőszék a törvényjavaslat véleményezése kapcsán azt értékelte, hogy az önkormányzatok központi költségvetési támogatásának előirányzatai megalapozottak-e. A törvényjavaslat a helyi önkormányzatok támogatására 857,8 milliárd forint kiadási előirányzatot határozott meg, amely a ’20. évi 739 milliárdos előirányzathoz viszonyítva 16,1 százalékos növekedést mutat. A kiadási előirányzatok megalapozottak, várhatóan elégségesek a közfeladat ellátásához. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bevételeik csökkenése és feladataik növekedése következtében egyes önkormányzatok ne kényszerülnének takarékosságra, ne kellene a fejlesztések átütemezését megfontolnia, illetve egyes önként vállalt feladatokat elhalasztania, vagyis gazdálkodniuk szükséges.

A takarékos és gondos tervezés követelménye azonban a központi költségvetési szervek esetében is fennáll, mivel az idei évben a járvány elleni védekezés érdekében átcsoportosított előirányzataikat jellemzően 2021-ben sem kapták vissza. A költségvetés újragondolása és újrarendezése a gazdaság minden szereplője számára fontos követelmény. Ehhez nyújt komoly segítséget az, hogy a 2021. évi központi költségvetés számai már 2020 nyarán törvényerőre emelkednek, azaz támpontul szolgálhatnak a magyar társadalom minden tagja, vállalkozása és intézménye számára a saját ’21. évi tervei elkészítéséhez, ami a járvány utáni bizonytalan helyzetben egy biztos kiindulópontot jelenthet.

Ezért azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy fogadja el júliusig a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt, mivel az iránytűként szolgálhat a teljes magyar gazdaság újraindításához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(9.20)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai