Felszólalás adatai

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, nincs véleménykülönbség, sőt teljes egyetértés van a Házban arról a kérdésről, hogy ha egy társadalmi jelenség felvetődik, és szükséges a törvények módosítása, akkor a parlament felelőssége, hogy szakszerűen, időben, gyorsan és hatékonyan elvégezze ezeket a módosításokat. Ha megengedik, azért egy kicsit tamáskodom az előterjesztéssel kapcsolatban, mert mind a polgári jogi megoldás, mind pedig a büntetőjogi megoldás, ahogy az előbb képviselőtársam kifejtette, felvet bizonyos aggályokat. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy ennél sokkal átfogóbb, a jogrend egészét a védelem eszközeként használható törvényt kellett volna alkotni, beleértve például a végrehajtási törvényt is.

Tudniillik egy esetcsoportra sem hatékony a védelem. Azt feltételezzük, hogy csak a szociálisan rászorult és kiszolgáltatott embereknél fordulnak elő uzsorásszerződések. Ahogy képviselőtársam is megemlítette, és gondolom, majd a raportőrcsoport megerősíti azon feltételezésemet, hogy sok esetben jogi közreműködéssel, sőt adott esetben végrehajtó közreműködésével folynak az ilyen jellegű cselekmények, és nemcsak a kamat kérdésében, hanem olyan kérdésekben is, hogy például színlelt szerződéssel más összeget írnak be. Ezáltal például a most előterjesztett törvényt is könnyű kijátszani, ha olyan szerződést íratnak alá, amely nem valós adatokat tartalmaz. Erre általában jelzálogot szoktak alapítani, és ezek általában végrehajtásra szoktak kerülni. Tehát van az esetcsoportoknak egy ilyen része, és van egy másik, olyan része, ami teljesen kiszolgáltatott, lényegében szociális segélyen élő emberek megsarcolását jelenti.

Bármilyen jó a szándék, bármilyen nagy az egyetértés, az viszont a mi felelősségünk, hogy olyan törvényt alkossunk, ami alkalmazható, hatékony védelmet nyújt, és mondom, meggyőződésem, a jogrend egészének kellene. Először a Ptk. részével szeretnék foglalkozni. A hatályos Ptk. 202. §-a tartalmazza az uzsorásszerződés fogalmát; idézem: "ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis" - uzsorásszerződés, a gyengébbek kedvéért. Semmisséget mond ki. Ehhez képest egy gyengébb eszközt, a megtámadhatóságot építjük bele a 201. §-ba az új módosítással. Zárójelben megjegyzem, hogy ha valóban hatékonyan kívánnánk ezt az eszközt alkalmazni, akkor rendelkezni kéne, hogy az ilyen perekben azonnal az illetékmentességet el kellene rendelni, hogy az a bonyolult bürokrácia, ami a költségmentességet jelenti, ne terhelje a kiszolgáltatott embereket. Rendelkezni kéne a végrehajtási törvényben, hogy ilyen körülmények között ne kerülhessen sor végrehajtásra.

Zárójelben megjegyzem, egy kicsit örülök a Ptk. megjelenésének ebben a körben, mert míg a büntetőjogi eszköz alanya jogi személy nem lehet, a polgári törvénykönyvnek alanya lehet jogi személy. Tehát így azokkal az elképesztő és szerintem nemcsak erkölcsileg, hanem jogilag is erősen megkérdőjelezhető hitelintézeti tevékenységekkel szemben, bár legálisan folynak, adott esetben egy polgári törvénykönyv kellő használata is védelmet nyújthat. Azt gondolom, ha kellően végiggondoljuk, és a közös bölcsességet próbáljuk a parlamentben érvényesíteni, akkor meg fogjuk azokat az eszközöket találni az olyan intézetekkel, jogi személyekkel kapcsolatban is, amelyek 270 és 400 százalékos THM-mel dolgoznak.

Viszont inkább hajlok arra, hogy a semmisséget továbbfejlesztve lehet a megoldást keresni, semmint a megtámadhatóság irányába. Annál is inkább, mert a bírói gyakorlatban, a polgári jogban a feltűnő értékaránytalanság fogalma az összes körülményt figyelembe véve 30 százalék körül van. Nem tudom, hogy a bírói joggyakorlatot hogyan tudjuk megváltoztatni, ha lesz egy fogalom a feltűnő értékaránytalanságra körülbelül 30 százalékra, és lesz egy másik feltűnő értékaránytalanság fogalom az összes körülmény figyelembevételével. Ilyen bizonytalan jogfogalmakkal kiszolgáltatjuk a jogalkalmazót, és a jogalkalmazók sem tartják a törvényház munkáját megfelelő minőségűnek.

Szeretnék egy kicsit foglalkozni az uzsora-bűncselekménnyel is. A képviselőtársam által elmondott módosításokkal én magam egyetértek, csak nem oldják meg a problémát. Nyilvánvaló, hogy a használhatóság, a joggyakorlat szempontjából az az alapvető kérdés, hogy milyen bizonyítási rendszer szükséges ahhoz, hogy egy adott cselekmény bizonyítottnak tekinthető legyen. Pontosan az a nehézség ezekben álláspontom szerint, hogy ha több esetben, anélkül, hogy közeli hozzátartozó vagy hozzátartozói minőség megállapítható lenne, akkor sokkal inkább alkalmazható a jogosulatlan pénzügyi tevékenység, és erre kellene építeni - a jogosulatlan pénzügyi tevékenység szigorúbb formájára - az uzsorásszerződést.

(19.50)

Tisztelettel kérem az előterjesztőtől, hogy rendszertanilag is gondolja ezt végig, hiszen logikailag ami fogható és ami bizonyítható, ami egyértelmű, a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet sokkal könnyebb bizonyítani magánszemélyek esetén is. Hiszen ha több esetben tudom bizonyítani anélkül, hogy a hozzátartozói minőséget meg tudnám állapítani, akkor úgy gondolom, hogy arra már sokkal könnyebb egy uzsorás jellegű bűncselekmény felépítése. Zárójelben meg szeretném jegyezni, hogy azokkal is egyetértek, akik jogszociológiai értelemben azt állítják, hogy valójában ilyen típusú bűncselekményeket sajnálatos módon más bűncselekmények is kísérnek és követnek. Tehát sokkal veszélyesebb társadalmilag, mint ha egyszerűen csak arra gondolunk, hogy egy egyszerű pénzügyi tranzakció történt.

Azonban az alkotmányosság megköveteli különösképpen a büntetőjog területén, hogy olyan jogfogalmakat használjunk, ami egyértelmű, egzakt és a jogalkalmazó számára biztos. "Súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki." Rendben van, hogy a súlyos nélkülözés a tartásdíj elmulasztásában a jogrendben ismert fogalom, de már úgy, hogy "súlyos" vagy "további", általában az a probléma, hogy nem a uzsorások keresik meg vagy legtöbb esetben nem az uzsorások keresik meg, hanem a rászorulók keresik meg, és könnyű lesz a kimentési felelősségük, amikor azt mondják, hogy bocsánatot kérek, ezt az ügyletet nem én kívántam megkötni. Már amikor hozzám fordult, akkor is súlyos nélkülözés között volt. Általában nem jómódjukban fordulnak hozzá, és akkor már értelmezhetetlen lesz a "további nélkülözés".

Tehát azt gondolom, hogy nem szabad olyan jogfogalmakat alkalmazni, amelyek a jogalkalmazó számára bizonytalanságot eredményeznek, és a bizonytalanság miatt fél is alkalmazni a nyomozó szerv, tehát inkább hajlik az eljárás megszüntetésére vagy valami más megoldásra, vagy máshol keresi a bűncselekmény megoldását, amikor ilyen különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás szerepel. Tisztelettel kérdezem - lehet könnyedén azt mondani a jogalkotónak, hogy a különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást majd a bírói gyakorlat kidolgozza. De mit tesz addig a nyomozói gyakorlat? Különösképpen mit tesz akkor a nyomozói gyakorlat, amikor az a szerencsétlen csak 200 százalékos kamatot alkalmazott, miközben pénzintézetek vannak, akik 400 százalékos kamatot alkalmaznak? Hogyan lehet akkor olyan helyzetbe hozni a nyomozó szerveket, hogy a különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás mértékét állapítsák meg? Évek fognak eltelni, amíg egy jogerős olyan legfelsőbb bírósági döntés születik, ami ebben a kérdésben irányadó lehet, és addig nem fogják tudni alkalmazni ezt a törvényt.

Tehát összefoglalva azt gondolom, hogy a szándék mindenképpen üdvözlendő, és azt gondolom, hogy a parlament minden pártja érdekelt abban, hogy ebben a kérdésben az egész jogrendet alakítsuk. Én ezt pillanatnyilag bizonyos kérdésekben aggályosnak érzem, másrészt pedig azt gondolom, hogy a jogrend egészével, így például a végrehajtási törvényt, az illetéktörvényt és más törvényeket is hozzáigazítva lehetne kialakítani egy olyan rendszert, ami konzekvens, alkalmazható, és valóban megvédi azokat a kiszolgáltatott, a társadalom perifériáján élő embereket sokszor, akikre veszélyt jelent ez a bűncselekmény.

Tisztelettel, nem hiszem, hogy itt a gyorsaság megoldást jelent. Én azt gondolom, hogy sokkal jobb, ha a módosító indítványokkal megnyugtató helyzetet teremtünk ebben a kérdésben, és sokkal komolyabb az üzenete, ha a parlament mind az öt pártja föl tud sorakozni egy olyan érték mentén, amely ma szükséges, hogy ezeket az embereket megvédjük.

Köszönöm szépen. (Taps.)