Felszólalás adatai

TÓTH IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Minden ember településen él, ezért nem mindegy, hogy miből, hogyan, csökkenő vagy növekvő arányban és színvonalon, vagyis sokan szóvá tették, hogy a költségvetés sorsok, emberi sorsok, egész települések meghatározója. Elhangzott a vitában, hogy 3187 önkormányzat 13 ezer intézményt tart fenn, ennek rendkívül nagy a súlya, a költségvetési súlya is.

A 2006-os költségvetés betegségének egyik fő oka a nagy elosztórendszerek beígért reformjának elmaradása, amit mind a két oldalról megvitattunk. 2006-ban is elmaradt, és úgy néz ki, ebben a ciklusban el fog maradni az önkormányzatok gazdálkodásának átfogó reformja, de ne felejtsük el, ígéret volt. A feladat- és hatáskörök rendszer lényegi változtatására nem került sor, a gazdálkodás szabályozási feltételrendszere alapvetően változatlan, a pénzügyi feltételei pedig romlanak - mondja többek között az Állami Számvevőszék is.

Az önkormányzatok központi forráslehetősége 2006-ban 1274,5 milliárd forint, a 2005. évi költségvetési törvény szerint az önkormányzatokat 1349,8 milliárd forint központi forrás illeti meg. A jövő évi forráslehetőség több mint 5 százalékkal kevesebb az ez évinél. A központi számítások ennél kedvezőbb forrással kalkulálást mutatnak annak függvényében, hogy a 2005. évi kiinduló adatokat milyen tényezőkkel korrigálják. A 2006. évi költségvetési törvényjavaslat az 1274,5 milliárd forint központi forrásból a fentiek mellett még 28,3 milliárd forint tartalék képzésének kötelezettségét is előírja. A kisebb, olcsóbb, de hatékonyabban működő állam megvalósításának indokával a 2006. évi központi forráslehetőség meghatározásánál indulásként 19 milliárd forint megtakarítással számol a törvényjavaslat az önkormányzati szférában. Így 2006-ban az önkormányzatok finanszírozásából közel 48 milliárd forint kerül kivonásra, vagyis 2005-ben és 2006-ban a forráskivonás együttes összege 69 milliárd forint.

A normatív állami hozzájárulások továbbra sem fedezik a személyi juttatások, azok járulékaival kapcsolatos kiadásokat. A korábbi években javasolt, végrehajtott létszámcsökkentésekből felszabaduló megtakarítások mellett jelentős saját forrás bevonására van szükség, Évek óta nem volt dologi fejlesztés, automatizmus, így nem került sor az inflációs hatás ellentételezésére sem. Mind az oktatási, mind a szociális területen a törvényjavaslatban szereplő normatívák még a szinten tartáshoz sem nyújtanak fedezetet. A költségvetési törvényjavaslat szerint az oktatási kiegészítő normatívák megszűnnek.

Nem szerepel a javaslatban az étkezés általános támogatása, amely a rezsiköltséghez nyújtott hozzájárulást. Ennek hiányában jelentősen növekednek az önkormányzatok terhei. Nem tartalmazza a törvény a diáksporttal, a minőségfejlesztési feladatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatással, a gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatos feladatok ellátásával kapcsolatos normatívákat. Drasztikusan csökken a kollégiumi ellátással kapcsolatos normatíva. A költségvetési törvény 3. számú mellékletében az alapfokú oktatás, óvodai nevelés, általános iskolai oktatás 1-4. osztálya jogcímeknél az átlaglétszám után igényelhető kiegészítő normatív hozzájárulás teljes mértékben megszűnik. A tanulók kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladataira, diáksporttal kapcsolatos feladatokra a tervezet nem tartalmaz állami támogatást, ami a tanulók egészséges neveléséhez feltétlenül szükséges lenne.

A törvényjavaslat és így az önkormányzatok központi forrásai nem tartalmazzák a 2006. évi központi bérintézkedéseket, illetve ezek pénzügyi fedezetét. Nem számol a törvénytervezet a dologi kiadásoknál várható 3,5-4 százalékos infláció és gázáremelkedés miatti többletkiadással. Az áfakulcs 5 százalékos csökkentése nem eredményez akkora megtakarítást, mint amennyit az előbbi többletkiadások okoznak.

Alapvetően a kötelező tartalékképzés, az olcsó állam miatti forráskivonás, a 2005. évi központi bérintézkedések fedezetének részbeni hiánya, a 2006. évi központi bérintézkedések fedezetének biztosítása hiányában az önkormányzatok működőképessége 2006-ban veszélybe kerül. Nincs elfogadható szakmai és politikai érv amellett, hogy a nemzetgazdaság állítólagos dinamikus, 4 százalékos növekedése ellenére az önkormányzati szférában a központi források összességükben csökkennek 2005-höz képest. Kérdezzük tehát: miért, miért és miért?

A bérekkel összefüggésben kívánatos, hogy a 2006. évi központi bérintézkedések központi forrásfedezete az érdekegyeztetés során meghatározott összegben vagy arányban kerüljön megállapításra. A bérfejlesztés fedezete külön tételként és teljes egészében kerüljön be a költségvetési törvénybe! Egyedül ez vagy ez lehet a tisztességes. Minden olyan összeg, minden olyan forrás, amit a települési önkormányzatoktól elvonunk, azt jelenti, hogy az önkormányzatok először fejlesztéseiket csökkentik, fejlesztéseikkel nem tudnak pályázati síkon lépni, önerőt nem tudnak produkálni, majd pedig szorosan ezt, tehát a fejlesztésekben való visszalépést követi az alap-, kötelező feladatok nem megfelelő elvégzése, vagyis azok elmaradása.

Az a javaslatunk, hogy az ez évi normatívák átlagát, számait, ahol nincs szervezeti változtatás, tehát nem indokolt, funkcionál továbbra is az az ellátási forma, minimum a 2005. évi szinten, az ez évi szinten tartsuk meg. Az volt a kérdés, mi a javaslatunk lényege. Ez a lényege, és mintegy 2,5 százalékos inflációnövekedéssel is számolva meg kell azokat emeljük, hogy minimum a szinten tartást meg tudjuk célozni. Egyéb esetben az fordul elő, ami talán nem is titkolt kormányzati szándék, hogy a központi költségvetési hiány palástolására a konfliktuspontokat a települési, megyei önkormányzati szintekre toljuk le, és ez azt jelenti, hogy egymással állítjuk szembe a települési önkormányzatot, képviselő-testületet a lakossággal, a megyei vezetést a megye lakosságával, tehát az embereket az önkormányzatokkal. Nem korrekt, nem tisztességes! Ha pedig az a cél, hogy kevesebb feladatot lássanak el az önkormányzatok, akkor nem szabad több feladatot feltétel nélkül, forrásfeltételek nélkül átengedni, vagyis oktrojálni, kötelezővé tenni feltételek nélkül.

(21.20)

Tulajdonképpen ez a költségvetés, ha úgy tetszik, beismerés is, hiszen a jelenlegi állami vezetés beismeri, hamisak azok a szlogenek, hogy dübörög a gazdaság, nagy a jólét, bennünket irigyel ilyen és olyan állam. Tudjuk, ezek lózungok, a valóság a költségvetésben jelenik meg, annak erős visszafogásában. Az önkormányzatoknak tehát pluszfeladatokat nem szabad adni feltételek nélkül.

Ami pedig a bérfejlesztést illeti, valószínűleg kétségtelenül nagy szükség van arra, de csak abban a mértékben ígérje meg az állam, helyezze kilátásba, amilyen mértékben módjában - és nem szándékában, módjában - áll ennek a teljesen elkülönített, tételesen bemutatott fedezetét biztosítani. Minden más hamis megoldás, az ez évi bérfejlesztésekhez hasonlóan, ami láthatóan rossz pályára vitte az önkormányzatokat. Ma is ezt nyögik, ezért kell annyi hitelt felvenniük az önkormányzatoknak, ezért adtak el annyi vagyont, és az eladósodás trendje sajnos tovább nő.

A körzeti igazgatás normatív feladatai furcsa módon - tételesen hármat említek: okmányirodák, gyámügy, építéshatósági feladatok - mind, kivétel nélkül normájában, forintjában csökkennek; a feladat nem, azt állítólag el kellene látni. Kinek a feladata ez? Ez állami feladat, a jegyzőn keresztül látják el az önkormányzatok. Mit mutat a forráscsökkenés erre a konkrét állami feladatra? Azt, hogy ebben a költségvetésben az állam a jegyzőkön, a helyi hatóságokon keresztüli állami feladatellátáshoz sem tudja, így tehát nem akarja biztosítani a feladattal egybeeső adekvát forrást.

Az utak fejlesztésére vonatkozó dübörgő elképzelés, amely ebben az évben 10 milliárd feltételt adott, 50 százalékkal csökkent, vagyis 5 milliárd forintra csökkent, közben pedig az útjaink bajairól beszélünk mind a fővárosban, mind vidéken.

A szociális, gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatoknál a szociális étkezésnek 4800 forinttal, a házi segítségnyújtásnak 15 200 forint/fővel csökken a normatívája. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak 12 000 forint/ fővel, a támogató szolgálatoknak 1 millió 278 ezer forint/szolgálattal igen jelentős arányban, gyakorlatilag mintegy 10 százalékkal csökken a támogatása.

És mit hallottunk a miniszterelnök úrtól? Síkra szállt az utolsó három, négy, öt, hat hónapban a szegénység ellen, a szegények érdekében. Szegénység, óh! E mellett az erősen csökkenő költségvetési, szociális tétel mellett más nem juthat eszünkbe, mint az, hogy ez farizeus magatartás: a száj azt mondja, támogatni akarom nagyobb mértékben a szegényeket, a kéz pediglen elveszi az ennek feltételét adó, imént tételesen, normatívánként említett forintokat.

Az időskorúak nappali intézményének ellátása 9000 forint/fővel csökken. Mit csináljanak a szociális otthonokat fenntartó megyei települési önkormányzatok? Ne fűtsenek? Ne szerezzenek be annyi gyógyszert, miközben a gyógyszer ára feljebb megy? Többet fizettessenek a bentlakókkal? A nem egészen jó ütemben növő nyugdíjak ellenére is?

A fogyatékosok nappali intézményi ellátása 465 ezer forint/főről 47 ezer forinttal, tehát 10 százalékkal csökken. Mit akarunk ezzel üzenni? Mit akarunk ezzel elérni? A hajléktalanok átmeneti intézményeire adott támogatás 548 ezer forint/fő volt, ezt önök 30 ezer forinttal csonkolják. A szegények között talán azok a legszegényebbek, akik hajléktalanok.

Így tehát tisztelettel kérjük a kormányzatot, fontolja meg javaslatunkat, hogy az önkormányzatoknak adott, továbbra is kötelezően elvégzendő feladatok körében minden körülmények között minimum a szinten tartást célozzuk meg, ez pediglen csak úgy biztosítható, ha az ez évi normatívákat, azok értékét plusz a 2,5-3 százalék közöttire vélelmezett, inflációval növelt értékét meghagyjuk. A bérek fejlesztésénél pediglen csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér.

A települési önkormányzatok a művészeti oktatást különösen fájlalják. A művészetek persze nem halnak meg, ha az iskolák be is zárnak, a művészet tovább él (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.), mert művészek lesznek azok az önkormányzatok, amelyek ebből a költségvetésből ki tudnak jönni.

Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)