Felszólalás adatai

JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaságról szóló törvény írja elő, hogy minden esztendőben a költségvetés tárgyalását megelőzően el kell készíteni és el kell fogadni az agrárgazdaságról szóló jelentést.

Többen elmondták már, ez a jelentés 11. alkalommal kerül a parlament elé, és bízom benne, hogy a parlament a nyilvánosság felhasználásával az információt eljuttatja valamennyi vidéki polgár, valamennyi gazdálkodó részére. Különösen jelentős az, hogy interneten elérhető, tehát az ágazat szereplői valóban hitelesen tudnak tájékozódni arról, hogy az agrárgazdaságban milyen folyamatok zajlottak.

Az a meggyőződésem, hogy ez a jelentés valóban a tényeken alapul. Ez a jelentés valóban konkrét számokat tár valamennyi érintett szereplő elé, valamennyi érdeklődő elé. Ez a jelentés valóban bemutatja, hogy a magyar agrárgazdaság helyzete jelen pillanatban hogyan alakul, és lehetőséget teremt arra, hogy vissza tudjunk tekinteni az előző évekhez hasonlóan, hogy milyen teljesítmény volt, hol tartunk ma, és milyenek a tendenciák.

Amikor a bizottság előtt ezt az anyagot tárgyaltuk, akkor többen szóba hozták, hogy itt csak a tényekről lehet szó, itt csak arról van szó, hogy milyen folyamatok zajlottak, ezt értékeljük, ezt elemezzük. Nekünk az az álláspontunk, hogy ez a jelentés valóban alkalmas arra, hogy értékeljük a helyzetünket, és itt szeretném megjegyezni és köszönetemet kifejezni a jelentés készítőinek, hogy több helyen, több ponton jelezték, hogy folyó áron számítják, vagy pedig jelezték, hogy milyen bázishoz viszonyítják az adatokat, amelyeket elénk tárnak.

(10.00)

Ugyanis az az álláspontunk, hogy szerencsés lenne, ha a viszonyítást egy adott esztendőhöz, minden szempontból egy adott esztendőhöz tennénk meg, mert akkor úgy gondolom, hogy az összes folyamatot sokkal tisztábban lehetne értékelni.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a jelentés valóban alkalmas arra, hogy ne csak a 2008-at értékeljük, hanem a 2008. évi adatok, eredmények alapján meghatározzuk, hogy milyen várható tendenciák alakulnak ki, a következő évre, évekre hatóan milyen változások történtek eddig. Nos, ha így nézzük a jelentést, akkor nem lehet eltekinteni a 2009. évi eredményektől sem, hisz már ebben a jelentésben be van kódolva a 2009. évi; tehát 2008-ban már érzékelhettük, 2008-ban teremtettük meg az alapját a 2009. évi eredményeknek vagy eredménytelenségeknek is.

Tehát a beszámoló korrekt, a beszámolóval kapcsolatban el kell mondjuk, hogy a családok egynegyedét érinti, tehát majdnem minden magyar polgárt érint, de ha mondjuk, az élelmiszer-termelést vagy -forgalmazást tekintjük, akkor valamennyi magyar polgár életminőségében közrejátszik az, hogy milyen értéken milyen minőséget állít elő a magyar agrárium, és milyen áron lehet ezeket beszerezni. A 2008. évi értékelés, ennek hatása 2009-re, azt gondolom, hogy számunkra egy jelentős üzenettel bír. Több olyan téma van, amit 2008-ban csak megkezdett a kormány, és sajnos ez 2009-re is hatással volt, méghozzá negatív hatással.

Engedjék meg, hogy nem vitaként, csak mielőtt a részletekre rátérnék, Herbály képviselőtársam felé fordulva jelezzem, hogy igen, egy nagyon súlyos probléma, gond az, hogy az SPS-ügyben nem lehetett megállapodni. Szeretném jelezni, hogy ez nem az ellenzéken múlott, ugyanis látni kell azt, hogy nagyon lényeges kérdésekben, például a földtörvény módosítása tárgyában, amit legutóbb hoztunk, hogy a hazai gazdálkodók védelme érdekében zárjunk be kiskapukat, négypárti döntéssel, egyhangú parlamenti határozattal képesek voltunk tegnap dönteni. Képesek voltunk az élelmiszerkódex ügyében, illetve annak elmaradása miatt a tisztességes piaci magatartást elősegítő ügyekben is összefogni, és valóban egyhangú döntéssel segíteni nemcsak a termelőket, hanem a magyar fogyasztókat is abban az értelemben, hogy elfogadható áron, elérhető áron minőségi élelmiszerhez jussanak, és ugyanakkor ezáltal segítsük a magyar termelőket is.

Az SPS-ügy egy külön kategória, pontosan azért, mert egy olyan kérdést érint, ami gyakorlatilag valamennyi magyar tulajdonost, termelőt és polgárt érinti. Egy olyan kérdést érint, olyan kérdésben akarunk változtatást végrehajtani, amelyikre ma a magyar agrárgazdaság nincs felkészülve. Olyan kérdést akarunk megvalósítani, és olyan kérdésben akarunk dönteni, amelyik számunkra nem kötelező, sőt nem elvárt, sőt az elkövetkezendő esztendőkre nézve számunkra hátrányos. Pontosan ezért nincs megállapodás, és az a meggyőződésem, hogy ebben az ügyben illik és meg kell várni azt, hogy az Alkotmánybíróság döntsön, hiszen azt gondolom, az Alkotmánybíróságot befolyásolni sem állampolgároknak, sem képviselőknek nem illik.

Tisztelt Országgyűlés! Az agrárjelentéssel kapcsolatban meg kell állapítanunk - ami egybeesik az Agrárgazdasági Tanács eddigi döntésével és megállapításaival -, hogy a törvényi előírások nem történtek meg, nem lettek betartva, nem történt meg a nemzeti támogatások reálértékének a megőrzése. Az Agrárgazdasági Tanács úgy fogalmazott, hogy a jövő felélése zajlik. Képviselőtársaim jelezték, hogy az agrárolló drasztikusan romlott. Az élelmiszeripar helyzete igen súlyossá vált.

Mit jelent az, hogy az agrárolló drasztikusan romlott? Azt jelenti, hogy a gazdálkodás költségei jelentős mértékben emelkedtek, ugyanakkor az árak, az előállított termékek, termények árai pedig csökkentek. Az a meggyőződésünk, hogy itt bizony a tisztességtelen piaci magatartás tetten érhető, különösen - Herbály képviselőtársam jelezte, vagy utalt rá - a műtrágya árának a drasztikus emelkedése, de jelezhetnénk még jó néhány olyan termék árának emelését, amelyik elfogadhatatlan; és szeretném megfordítani, a másik oldalról közelíteni: drasztikusan csökkentek úgy a különböző agrártermékek árai, amit semmi nem indokol sem Magyarországon, sem Európában.

A földhasználattal kapcsolatban szeretném kiemelni, és ez a bizottsági ülésen is igen intenzív vitát váltott ki, hogy a Nemzeti Földalap tevékenysége - utalva itt a most éppen formálódó vizsgálóbizottság várható tevékenységeire is - igen jelentős kívánnivalókat hagy maga után. Nevezetesen, a Nemzeti Földalap földértékesítési gyakorlatát, azt gondolom, a gazdák szempontjából - és ezt a jelentés is számokban bemutatja - jelentősen lehet kifogásolni. Miért? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert az a gyakorlat, hogy csak a nagy értékesítési egységekben történő értékesítés az, ami a megoldást jelenti, ez a gazdák többsége számára elfogadhatatlan. Ha az összes értékesített állami földterületet megvizsgáljuk, kiderül, hogy az értékesített földterületek 90 százaléka nagy értékesítési egységekben került az új tulajdonosokhoz, és 10 százaléka pedig kisebb értékesítési egységekben került a gazdákhoz. Azt gondolom, hogy 50:50 százalékos földhasználati arány mellett ez igen-igen erősen kifogásolható. Arról nem beszélve, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földek kimérése, melyet a jelentés nagyon korrekt módon és konkrétan számokkal is bemutat, nagyon súlyosan érinti a gazdákat. Miért? Azért, mert az elmúlt esztendőben összesen 6500 hektár került kimérésre, tulajdonba adásra úgy, hogy közel 1,2 millió hektár termőföld van osztatlan közös tulajdonban.

A vízgazdálkodással kapcsolatban az anyag tartalmaz megállapításokat. Különösen fontos ez, és kiemelendő téma a klímaváltozással összefüggésben. Elfogadhatatlan, és azt gondolom, levonhatjuk a következtetést valamennyien, hogy a klímaváltozás kapcsán jelentősen lehetne az ország klímáját befolyásolni a vízvisszatartással, jelentősen lehetne a termésátlagok növelését biztosítani azáltal, hogy csak a meglévő csatornák, csak a meglévő tározók lennének feltöltve állandóan vízzel.

(10.10)

Végeztünk egy számítást: ha minden csatorna rendbe lenne téve, ha minden csatorna fel lenne töltve vízzel, csak a kapilláris hatások, tehát az elszivárgó víz által körülbelül 1 millió hektár öntözésével felérő hatást tudnánk elérni. Az a meggyőződésünk, hogy ez nagyon súlyosan érinti a gazdákat, és nagyon súlyosan érinti valamennyi magyar polgárt, ideértve az ágazat szereplőit, természetesen kiemelten, azért, mert Herbály képviselőtársam említette, hogy bizony, ha megvizsgáljuk, az Európai Unióban a 15-ök, a régi tagállamok esetében az 1 hektáron előállított érték 2232 euró, ez Magyarországon sajnos csak 1312 euró. Bizony ebben ez is jelentős mértékben közrejátszik.

A vízgazdálkodási társulásokkal kapcsolatban egy másik összefüggésre szeretném ráirányítani a figyelmet. Mai hír a médiákban, hogy a vízgazdálkodási társulások úgy szednek be társulási díjakat, úgy szednek be díjat, hogy ellenszolgáltatást nem nyújtanak érte. Végeztünk számításokat, erre az anyag nem utal ugyan, de az a meggyőződésünk, hogy sajnos a vízgazdálkodási társulások esetében a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatokat is a gazdákkal finanszíroztatják meg. Ez tarthatatlan!

Tehát összegezve: a jövő szempontjából - egyetértve az Agrárgazdasági Tanács véleményével, álláspontjával is - kiemelten kell foglalkozni azzal, hogy a vízgazdálkodási társulások esetében a költségvetésben külön soron jelenjen meg az állami feladatvállalás, és legalább 50 százalékban a katasztrófavédelemmel összefüggésben a központi költségvetés biztosítsa a forrásokat, ugyanakkor szolgáltatni pedig szíveskedjenek úgy, hogy a víz ne kerüljön pénzbe egyetlen magyar gazda számára sem, csupán az odajuttatás költsége. Természetesen a gazdák pontosan értik, miért, és meg is fizetik.

Tisztelt Országgyűlés! A beruházásokkal kapcsolatban többféle szám elhangzott. Az is elhangzott, hogy nőttek a beruházási összegek. Az is elhangzott, hogy milyen jól állunk. Ez így igaz, ha a számokat abszolút értelemben nézzük, akkor emelkedtek az összegek. De ha a 2003. évi értékösszeghez viszonyítjuk, akkor kiderül, hogy a 2003. évi szintnek a 89 százalékát értük el 2008-ban.

Van egy másik összehasonlítás, amiért nyilván majd ismét megpróbálnak megróni a kormányzati oldal részéről. Végeztünk egy összehasonlító számítást, ez nem 2008-ra, hanem a 2004. és 2008. év közötti időszakra vonatkozik, és szektorális bontásban mutatja be a beruházási támogatások, beruházási források felhasználását. Kiderül, hogy az egyéni családi gazdaságok esetében közel 130 milliárd forint a négyévi összeg, a nagyüzemek esetében ugyanez az összeg eléri a 680 milliárd forintot. Nos, akkor, amikor az ágazatban azt vizsgáljuk, hogy miért ilyen gyenge a versenyképességünk, úgy gondolom, hogy ezeket mindenképpen figyelembe kell venni.

Az egyes ágazatok helyzetének értékelése kapcsán először is arra szeretnék rámutatni, amit már kiemeltek képviselőtársaim, hogy 2008-ban az állattenyésztési ágazatok aránya a növénytermesztéshez viszonyítva 35 százalék volt, a növénytermesztésé természetesen 65 százalék. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy miután a növénytermesztésben előállított terményeket gazdaságosan nem tudjuk a szállítási költségek megnövekedése miatt tengeren szállítani, pontosan ezért fokozatosan nő a versenyhátrányunk. Tehát a jelentés világosan rámutat arra, hogy a strukturális változások kedvezőtlen irányban haladnak, és valahol tetten érhető természetesen a stratégia hiánya, de a sürgős változás, változtatás igényét veti fel.

A jövedelmi helyzetekről szeretnék még szólni egyéni és társas gazdaságok esetében. Ahogy a támogatások felhasználásának aránya a nagyüzemek irányába jelentős mértékben eltért, ugyanezt mutatja a jövedelmek esetében is, hogy akik fejleszteni tudtak, akik versenyképessé tudták tenni a gazdaságaikat, azok talpon maradtak, talpon maradnak, akik nem, azok sajnos most már folyamatosan csökkenő jövedelemmel kell számoljanak. 2008-ban jelentős mértékben, tehát az adózás előtti eredmény a nagyüzemeknél 25 százalékkal megnőtt, az egyéni önálló gazdaságok esetében ez most nulla szinten maradt, tehát nem növekedett. Azt gondolom, hogy ez a jövőben nagyon komoly megfontolást igényel a változtatás tekintetében.

A hitelállománnyal kapcsolatban elhangzott, hogy 14 százalékkal nőtt az ágazat hitelállománya. Nem lehet eltekinteni attól, az anyag egyébként nem mutatja be, hogy most járnak le a családi gazdaságok által felvett korábbi hitelek, forgóeszközhitelek és a telephely létesítéséhez biztosított hitelek. Ez közel 30 milliárdos összeg. Sorban dőlnek be a családi vállalkozások, egymás után mennek tönkre. Azonnali intézkedést követel ez a - sajnos - jelenlegi tényhelyzet.

Tisztelt Országgyűlés! Az élelmiszeripar helyzetéről csak egyetlen gondolat: ennyire nehéz, ennyire súlyos helyzetben a magyar élelmiszeripar még nem volt. Hiába mutatja a statisztika azt, hogy az élelmiszeripar exportja nőtt, de ha megnézzük, az import nagyobb arányban nőtt, mint az export. Tehát ez már sajnos egy nagyon súlyos negatív üzenet a jövőre.

Az a meggyőződésünk, hogy az élelmiszeripar helyzetén sürgősen változtatni kell ahhoz, hogy az elkövetkezendő esztendőben a növénytermesztés az állattenyésztéshez hasonlóan ne dőljön be.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)