Készült: 2024.03.28.15:32:44 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 62-64 2010.06.01. 2:01  13-113

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr - Czira Szabolcs.

ELNÖK: Elnézést, bocsánat!

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót még egyszer. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tehát néhány olyan dologgal - ami itt fölmerült a vita során, hogy sokba kerül, legitimációval, átláthatósággal - kapcsolatban hadd fogalmazzam meg mint gyakorló polgármester a véleményemet. Amikor itt azért aggódunk, hogy ez sokba fog kerülni, akkor Pál Tibor elmondja, hogy a képviselő-testület létszámának a csökkentése után ez a pénz aztán mégiscsak elköltésre kerül.

(11.40)

Az egy kötelező dolog lesz, amennyiben a parlament el fogja fogadni, hogy a létszámot csökkenteni kell a falvakban, városokban valamennyi önkormányzatnál, de ez nem lesz kötelező dolog, hogy kívülről be kelljen hozni egy alpolgármestert. Ha úgy ítéli meg a polgármester, és úgy ítéli meg a képviselő-testület, hogy nem hoz be kívülről alpolgármestert, akkor nem fog erre finanszírozást biztosítani. Ez egy lehetőség a polgármester számára.

Ugyanakkor az ön frakciójában pedig Lamperth Mónika a szakértőséget emlegette, mint ahogy az föl is merült már, hogy mennyire átláthatóbb, ha valakit nevén nevezünk, úgy nevezzük, hogy ő az az alpolgármester, akit a testület ugyan megválasztott, a lakosság nem. Na de ez nem olyan nagy dolog, hiszen Hollandiában - mint tudjuk - a polgármestert nem a lakosság választja, a legitimációját mégsem vonják kérdés alá, szavazni sem szavazhat a polgármester, csak a feladatát láthatja el, és nem vonjuk kétségbe, hogy demokratikusan működnek a holland önkormányzatok.

Nevén neveztük az alpolgármestert, nem pedig mutyikkal, különböző cégek mögé bújva adunk tanácsot a polgármesternek, vagy fizetünk meg a polgármesterhez vagy esetleg a képviselő-testülethez tartozó cégeken keresztül embereket.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 24 2010.06.15. 5:28  19-137

DR. CZIRA SZABOLCS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta, és én a bizottság állásfoglalását képviselem, mert kisebbségi vélemény igazából nem fogalmazódott meg, egységesen valamennyi képviselő, képviselőcsoport támogatta. Tudom, hogy ott felmerült, hogy mégis lesz kisebbségi megfogalmazás, ezért vagyok kicsit zavarban, mert egyértelműen mindenki támogatta ezt az előterjesztést.

Igazából el kívánom mondani, hogy amikor ez a törvénytervezet megjelent, akkor többen megkerestek, hiszen én olyan körzetből vagyok, Nagykőrös és körzetéből, ahol rengetegen foglalkoztatnak, és rengeteg foglalkoztatott van a mezőgazdaságban. Tehát olyan emberektől kaptam információt, akik a húsukon érezték ezt a dolgot, a mindennapi problémájukat látták ebben.

(10.10)

Mi is a probléma a jelenlegi szabályozással? Sokan azt mondták, hogy a 2010. április 1-jén hatályba lépett egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. CLII. törvény a mezőgazdasági ágazat ellen indított bürokratikus támadás, amely a vidéki termelőmunka megbénítását célozza. Miért is találták ki ezt, és miért április 1-jén vezették be? Azért vezették be április 1-jén, azért léptették életbe, hogy főleg a mezőgazdaságban alkalmazott idénymunkára létesített munkaviszonyok tekintetében az adminisztrációval és ne a termeléssel foglalkozzon a munkavállaló és a munkaadó.

A foglalkoztatási bizottság korábbi ülésein - mert én az előző ciklusban is ott voltam - a szocialista képviselők először könyörögtek, utána pedig majdnem asztalveréssel Karsai József elővezetésében kérték azokat a képviselőket, hogy ezt a törvényt ne léptessék életbe, mert nem életszerű, nem lehet végrehajtani. Ezt ráerőltették a magyar vidékre, és egy hátrahagyott aknát hagytak, de nem a mostani kormánynak, mert mindenki azt gondolja, hogy a mostani kormánynak hátrahagyott aknáról van szó. Nem! A munkavállalóknak, a munkaadóknak, azoknak az embereknek, akik ezért az országért szeretnének tenni, mert valamit termelnének, valamit előállítanak, és magyar, illetve idénymunkára akár külföldről érkező munkaerőt szeretnének foglalkoztatni.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás gyöngyszeme - az államtitkár úr is elmondta, meg a két előterjesztő is - a jelenléti ív. Tessenek elhinni, a jelenléti ív tekintetében azt mondták nekem, hogy valószínűleg olyan ember állította össze, aki egy szál növényt látott még életében, és azt is virágcserépben, és azt is egyedül gondozta. Akik egyáltalán a mezőgazdaságban valamikor is alkalmaznak 20-30-40 embert, 18 adatot napról napra ki kell tölteni két példányban, nincs lefűzve, mire megtalálják - azokat a körülményeket nem ismerik, valószínűleg nem nagyon tetszettek kint lenni, mondjuk, egy krumpliföldön, egy gyümölcsösben vagy hagymaföldön, hogy ott nem irodaház van, nem adminisztrátorok dolgoznak, hanem megpróbálja a gazda ezeket a papírokat kitölteni, összekoszolódik a szélben, az esőben, a porban; tehát ez alkalmatlan ennek a feladatnak az ellátására.

Ha az volt a célja ennek a törvénynek, amit megállapított az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség, amit Czomba államtitkár úr elmondott, hogy minél több embert meg lehessen büntetni, akkor ezt a célját elérte, hiszen a 300 ellenőrzött esetben, amit április 1-jétől végrehajtottak, kétharmadában szabálytalanságot sikerült megállapítani, és ez nem a tudatlansága, hanem a nehézsége ennek a jelenléti ívnek és az adminisztrációnak.

A jelenlegi törvény másik ilyen gyöngyszeme: szintén elhozták hozzám azokat a nyomtatványokat, amelyek a havi bevallásra vonatkoznak - 1008-A, 1008-M, 1041. nyomtatvány. Az egyiken 101 sor van, a másikon negyvenvalahány sor van. Tessenek elhinni, hogy ha ezt valaki rendesen és becsülettel ki akarta tölteni, akkor ehhez kellett neki egy könyvelőirodát felvenni, ahol nem egy személy dolgozik, hanem többen dolgoznak, és egy személyre vonatkozóan 10 oldalt kellett kitölteni, amikor a következő hónap 12-éig elszámolt.

A jelenleginek mi az előnye? Az, hogy leegyszerűsíti a foglalkoztatást, mellőzi az adminisztrációt, a sok adminisztrációt - interneten, telefonon, SMS-ben, ezen felül megőrzi a papír alapú bejelentést is. Higgye el mindenki, hogy nem befizetést akarnak elkerülni a foglalkoztatók, hanem azt szeretnék (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy nyugodtan aludhassanak, és nyugodtan betarthassák azokat a jogszabályokat, amelyek rájuk vonatkoznak, tehát amelyeket be kell tartani. Ezért mondom, hogy örömömre szolgált az, hogy a foglalkoztatási bizottság egyhangúlag támogatta, még azok a képviselők is, akik a jelenlegit ráerőltették a magyar vidékre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 76 2010.06.15. 1:58  19-137

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt három dolog merült föl - és az ellenzéknél összecsengő dolgok is vannak -: a sietség, a kiszolgáltatottság és az egyeztetés.

A sietség azért van, tisztelt LMP-s képviselőtársaim, mert vidéken várják ezt a törvényjavaslatot, és mihamarabb szeretnék, hogyha a rossz törvény helyett egy jót tudnánk alkalmazni, hiszen nyáron van az idénymunka, főleg a mezőgazdaságban, és most már nyár van.

(11.40)

Tehát valószínűleg azért nem tetszenek érteni, mivel belvárosi párt tetszenek lenni (Derültség és szórványos taps a Fidesz soraiból.), így mi, vidékről jövő képviselők, tudjuk azt, hogy mikor történnek az idényjellegű munkák vidéken, és én meg is értem önöket, hogy egy vidéki képviselővel rendelkezve ezt esetleg nem tudják.

A másik a kiszolgáltatottság. A jelenleg érvényben lévő törvénynél van kiszolgáltatottság a könyvelőnek, az APEH-nek, az adminisztrációnak és egyéb más dolognak, nem pedig a jelenleg érvénybe léptetni szándékozott törvénynél. Úgy gondolom, mind a munkáltató, mind a munkavállaló a jelen esetben ki van szolgáltatva a szörnyű adminisztrációnak.

Tisztelettel szeretném Gúr Nándor és Simon Gábor figyelmét felhívni arra is, hogy önök ugyanígy érveltek a jelenleg érvényben lévő rossz törvény mellett, hogy azt vezessék be, mert ez olyan jó lesz az alkalmi munkavállalóknak, hogy csak na, és önök egyeztettek is, tehát a szociális partnereknek is el kellene gondolkozni azon, akik önökkel egyeztettek, hogy tiszta szívvel tudnak-e szembenézni a munkavállalókkal, mert ők adták a támogató javaslatot ehhez a jelenleg érvényben lévő rossz törvényhez. Tehát a semmitmondó egyeztetések helyett valóban érdemi törvényeket kellene hozni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 177 2011.02.21. 7:41  174-178

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amint az államtitkár úr is mondotta volt, a keretmegállapodást 15 EU-s tagállam írta alá 1996. október 28-án, és hatályba lépett 2001. április 1-jén.

Az együttműködés bevezetőjében az alábbiak szerepelnek. "Felismerve az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, GATT jelentős szerepét általában a nemzetközi kereskedelem és különösen a kétoldalú kereskedelem előmozdításában, valamint hogy a Koreai Köztársaság és az Európai Közösség egyformán elkötelezettek a szabadkereskedelem és a piacgazdaság elvei iránt, amelyeken az említett egyezmény alapul; újólag megerősítve, hogy mind a Koreai Köztársaság, mind az Európai Közösség és tagállamai elkötelezték magukat a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény megerősítéséből eredő kötelezettségvállalások teljes körű teljesítése mellett, szem előtt tartva, hogy szükséges hozzájárulni a GATT uruguayi forduló eredményeinek teljes körű megvalósításához, és hogy szükséges a nemzetközi kereskedelem szabályainak átható és megkülönböztetéstől mentes alkalmazása."

Szintén a bevezetőjében szerepel: "azzal az óhajjal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a fenntartható növekedéshez és a kereskedelem kiterjesztéséhez, valamint a közös érdekű különböző területeken a gazdasági együttműködéshez".

Szintén a bevezetőjében szerepel: "meggyőződve, hogy a felek számára előnyös a kapcsolatok intézményesítése és a gazdasági együttműködés létrehozása, mivel az ilyen együttműködés elősegítené a kereskedelem és a befektetések további fejlődését".

Engedjék meg, hogy csak röviden néhány cikkelyt kiemelve, amiben megállapodtak: a 4. cikkely mit tartalmaz? A legnagyobb kedvezmény elve. A Kereskedelmi Világszervezetben - WTO - élvezett jogaikkal és vállalt kötelezettségeikkel összhangban a felek vállalják, hogy biztosítják egymásnak a legnagyobb kedvezmény elvét. A kereskedelmi együttműködésről szóló 5. cikkelyben biztosítják, hogy a vámtételek a legnagyobb kedvezmény elvének megfelelően kerüljenek megállapításra, figyelembe véve különböző tényezőket, ideértve az egyik fél belföldi piaci helyzetét és a másik fél exportérdekeltségeit.

(17.40)

A 11. cikkely a konzultációkkal foglalkozik. A felek megállapodnak abban, hogy elősegítik a kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatos információcserét. Mindegyik fél vállalja, hogy időben tájékoztatja a másik felet, ha olyan intézkedéseket alkalmaz, amelyek megváltoztatják a másik fél exporttevékenységét befolyásoló, a legnagyobb kedvezmény elve szerint alkalmazott behozatali vámokat.

A 12. cikkely a gazdasági és az ipari együttműködésről szól. A felek, figyelembe véve közös érdekeiket, valamint gazdaságpolitikájukat és célkitűzéseiket, támogatják a gazdasági és ipari együttműködést minden olyan területen, amelyet arra alkalmasnak találnak. Az együttműködés célkitűzései különösen a következők, ebből idézek csak nagyon röviden; a különösen előnyös befektetések elősegítése és a befektetéseknek kedvező környezet létrehozása, a gazdasági és az üzleti környezet javítása, ennek érdekében a felek többek között az alábbiakra törekednek: a közöttük fennálló gazdasági kapcsolatok bővítése és erősítése.

Engedjék meg, hogy a törvény általános indoklásából röviden néhány dolgot kiemeljek. A jelen keretmegállapodás elsősorban a politikai párbeszéd kereteit teremti meg, illetve a gazdasági és kereskedelmi együttműködés alapjait fekteti le. A megállapodás mind a politikai, mind pedig a gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet tölt be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is.

A részletes indokolásból két cikkelyt szeretnék kiemelni. A 4. és 5. cikkely: a felek kinyilvánítják, hogy a Kereskedelmi Világszervezetben vállalt kötelezettségeikkel összhangban a lehető legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják egymás számára, tehát a vámtételeiket ezen elveknek megfelelően állapítják meg, elősegítik egymás termékeinek piacra jutását.

A 11. cikkelyben előírja a kereskedelmi kérdésekről folytatott rendszeres konzultációt a felek között. A szerződő felek vállalják, hogy időben tájékoztatják egymást, ha olyan intézkedéseket alkalmaznak, amelyek megváltoztatják a legnagyobb kedvezmény elve szerint alkalmazott behozatali vámokat.

Tisztelt Ház! Hogy ezt miért említettem? Mit is jelent a fenti keretmegállapodás a munkahelyek vonatkozásában? A legnagyobb kedvezmény elve szerint alkalmazott vámok vonatkozásában Nagykőrösön 1300 ember munkahelye szűnik meg. Nagykőrösön egy japán elektronikai cég koreai multi megrendelőnek szereltetett össze egy elektronikai eszközt, amelyet az Európai Unió vonatkozásában 14 százalékos védővám védett. Ennek megszűnése után július 1-jétől nem Nagykőrösön szereltetik össze, hanem Indonéziában. Míg a 14 százalékos védővám miatt érdemes volt ezt az eszközt Magyarországon, Nagykőrösön összeszerelni, addig ennek megszűnésével 1300 munkahely szűnik meg. Ha alkalmazza a legnagyobb kedvezmény elve szerint alkalmazott behozatali vámot, hol vannak itt a közös érdekek, hol van itt a viszonosság? És mit mondunk az 1300 dolgozónak, hogyha az ő munkájuk ezzel a megállapodással megszűnik?

Elhiszem, hogy ilyen, ehhez hasonló összeszerelő gyárak nem üzemelnek a keretmegállapodást először aláíró országokban. Nálunk a védővám eltörlése után 1300 munkahely megszűnik, a viszonosság elve alapján ezeknek az embereknek más munkát kellene adni. Éppen ezért szavazatommal jelzem a keretmegállapodás kapcsán fenntartásaimat, még akkor is, ha tudom, hogy a keretmegállapodás az Európai Unió és a Koreai Köztársaság között hatályban van, és ez csak a magyar kihirdetésről szól.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 110 2011.03.23. 5:30  1-177

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hálaadással tartozom a Jóistennek, ezen keresztül a választópolgároknak, hogy ezen alkotmány megalkotásában részt vehetek, ezen alaptörvény elkészítésének részese lehetek.

Mivel az önkormányzat világából jövök, és dr. Láng Zsolt, illetve Vigh László, illetve dr. Szűcs Lajos is ezt a részt érintette, és mint polgármester én is erről fogok beszélni, de az alaptörvény M. cikkelyéből hadd idézzek: Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. Az (1) bekezdés szerinti elv megvalósulásáért az Országgyűlés és a kormány viseli az elsődleges felelősséget. A (3) bekezdés szerint az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani, tehát a kiegyensúlyozottságot, átláthatóságot, a fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét.

Tehát mint polgármester, a helyi közhatalom gyakorlásával kapcsolatban szeretnék két dolgot kiemelni, amelyet fontosnak tartok, hogy Magyarország alaptörvényébe bekerült. A kölcsönfelvétel, kötelezettségvállalás vonatkozásában vármegyei kormányhivatali felügyelet, illetve hozzájárulás szükségeltetik. Ami korábban volt a törvényességi felügyelet, hála istennek, ebbe az alaptörvénybe beépítésre is került.

A törvény egyértelműen rendelkezik: Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg - külön kiemelném: a megfelelő törvényességi felügyelet deklarálására önkormányzati rendeletek és határozatok vonatkozásában -, amely már most beépül az alaptörvénybe. A helyi önkormányzat határozatát, valamint az önkormányzati rendeletet, annak kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnak. Ha a kormányhivatal a határozatot, az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, a kézhezvételtől számított 15 napon belül kezdeményezheti a bíróságnál a határozat, illetve a Kúriánál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. Nagy segítséget jelent a kis képviselő-testületeknek, hiszen a politikusok hozhatnak esetleg törvénysértő döntést, vagy a politikai csatározások eredményeként születhet törvénysértő határozat, helyi rendelet, és ezt nagyon helyesen a kormányhivatal felügyeli, sőt bírósághoz fordul annak megszüntetése érdekében.

Éppen ezért a bíróságokról is hadd idézzek be néhány cikkelyt. A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, a legfőbb bírósági szerv a Kúria.

(15.20)

A bírósági szervezet többszintű, az ügyek meghatározott csoportjaira, különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitára külön bíróságot létesíthetnek. A törvényességi ellenőrzés léte, helyreállítása a kormányhivatal és az önkormányzati kapcsolatok között alakul ki. Jelenleg folyik a kormányhivatalok és az önkormányzati kapcsolattartás új rendszerének a kialakítása. A minőségi rendeletalkotás biztosítása érdekében jogszabálysértő vagy alkotmányellenes rendeletek esetén időbeli korlátozáshoz kötve, azaz 15 nap, a törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorló kormányhivatal a Kúriához fordulhat, ezzel tehermentesítve az Alkotmánybíróságot. Ez a 15 nap nagyon lényeges, hiszen eddig határidőhöz nem volt kötve, és elhúzódtak évekre ezek a vizsgálatok. Önkormányzati határozat jogszabálysértő volta esetén a majdan létrehozandó önkormányzati bíróságok járnak el.

A másik nagyon lényeges kérdés, ami korábban nem volt, és nagyon örülök, hogy bekerül, nagyon nagy segítség lesz az önkormányzatok számára: a törvény előírhatja a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását. Önkormányzati finanszírozás, hitelfelvétel vonatkozásában lehetőséget biztosít arra, hogy sarkalatos törvényben meghatározottak figyelembevételével a kormányhivatal hozzájárulása legyen szükséges önkormányzati hitelfelvétel esetén, hiszen az önkormányzatok hitelállománya ugyanúgy hozzájárul az ország eladósodásához, mint ahogyan a kormány az országot korábban eladósította.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 182 2011.06.22. 15:21  1-199

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagy türelemmel hallgattam a kétperces felszólalásokat, hosszasan kivárva, hogy az előre bejelentett felszólalásomat megtegyem. Engedjék meg, hogy nagyon röviden megtegyem, hiszen én akkor már éltem, lassan egy élő történelem leszek a koromnál fogva. Itt visszaemlegették, hogy a gazdaságokban milyen közmunkaprogram volt - ezt mondta a korábbi földművelésügyi államtitkár. A nyolcvanas években egy diktatúra volt, ott közveszélyes munkakerülőnek minősítették azt, aki nem dolgozik. Tehát akkor nagyon könnyű volt azt mondani, hogy hogyan támogatom az állami gazdaságokban a fatelepítéseket, az erdőtelepítéseket, tehát nem igazából jó onnan példát venni, amelyik már nem hasonlítható össze a mostani dologgal. Külön bája, mi egy bizottságban vagyunk Gúr Nándorral, ahogy ő hozzááll ehhez a közfoglalkoztatáshoz, illetve Szűcs Erika, aki minisztere is volt ennek a területnek, hogy most mennyire megvilágosodott, hogy hogyan kellene csinálni ezt a területet, és már vizionálják, hogy hogyan lesz.

Visszaemlékszem: a 2006-os országgyűlési választások előtt önök elindítottak egy programot a közfoglalkoztatás vonatkozásában, és azok a polgármesterek a Duna-palotában meghallgathatták Gyurcsány Ferenc beszédét a közfoglalkoztatással kapcsolatban azután, miután húsz rendőrkutya átszagolta a polgármestereket. Nem tudom, miért kellett félni ennyire a polgármesterektől (Dr. Schiffer András: Biztos megvolt az ok rá.), de az utcába se lehetett beállni, mert Gyurcsány Ferencet várták, és akkor a választási mandátumszerzés miatt decemberben vagy novemberben felvezényeltek bennünket, és négy hónapra indítottak közmunkaprogramot pontosan az önkormányzatoknál - és hogy ezért vagy másért, inkább a hazugságért, de megnyerték a 2006-os választásokat.

Amikor tehát itt osztjuk a dolgokat és az észt, akkor azért erre is vissza kellene gondolni, hogy abban az időben önök hogyan foglalkoztak. Tehát választási kampánycéllal használták fel a szorult helyzetben lévő emberek, tehát a szorult helyzetben lévő emberek sorsát. Azt gondolom, pontosan ebből kiindulva, hogy a kormány teljesen új szemléletet akar bevezetni és ebben az irányban elindulni. Hogy jó-e ez az elindulás vagy nem jó, ezen valóban lehet vitatkozni. Lehet vitatkozni a négy órán, lehet vitatkozni a stadionról, de összességében kellene nézni a dolgot, hogy segély helyett munkát szeretne adni.

Mit is jelent ez, hogy segély helyett munkát? Mindenki azt nézi, hogy mennyit keres. Hát higgyék el nekem, én vidékről jövök, én látom azt, hogy a munka becsületét egyrészt vissza kellene adni. Másrészt egy önbecsülése lesz annak az embernek, akinek van munkája, reggelente elmegy dolgozni, és a gyerekének példát tud mondani. Hát húsz éve vannak olyan családok, hogy a fiú nem tudja megkérdezni az apjától, hogy aznap mit csinált, mert semmit! Otthon nézi a valóságshow-kat, és a segélyekből élnek és a családi pótlékból. Ez nemcsak Borsodban van, merthogy azt tetszenek itt felhozni. Én a központi régióból jövök. Bizony elég nagy a munkanélküliség a Dél-Pest megyei térségben is. Tehát egy cipőben járunk valamennyien, és ismerjük a problémákat. Pontosan ez lenne a lényeg, hogy azoknak az embereknek is legyen egy kis önbecsülésük. Tehát ez is egy lényeges dolog lenne, hogy valahova el kell mennem, közösségbe megyek, és hasznos munkát végzek. Szerintem ez a kiindulópontja ennek a törvénytervezetnek.

Azonkívül higgyék el azt is, hogy azokat az embereket, akik adófizetők, dolgoznak, vállalkozók vagy egyéb más helyen dolgoznak, vagy akár a megérdemelt nyugdíjukat megkapják, viszont irritálja, hogy a kisvárosi posták előtt a segélyfizetésnél nagy tömeg alakul ki, azt hiszik sokszor, hogy tüntetés van. Nem tüntetés van, hanem a segélyt várják az emberek azoknak a pénzéből, akik dolgoznak és befizetik. Tehát azokat is megnyugtatná, hogy a segély helyett munkát adnának az embereknek, és ők is úgy látnák, hogy ez a tevékenység díjazásra kerül, tehát a munka, és nem egyszerűen a segélyt fizetik ki. Higgyék el, abból a segélyből megélni tényleg bűvészmutatvány, annyira alacsonyak ezek a segélyek, de hát ezt tetszenek tudni. Ettől függetlenül azokat az embereket, akik látják a kisfalvakban, hogy ők tesznek azért, hogy magukat el tudják tartani, a postást úgy kapják le a bicikliről azok, akik a segélyeket várják - nem jó; tehát őket is meg kellene nyugtatni.

De engedjék meg, hogy amit előzetesen leadtam, a felszólalásomat, ahhoz kapcsolódóan, nem a kétpercesekhez kapcsolódva, elmondjak néhány dolgot. A nemzeti közfoglalkoztatási program a 2011. évtől kezdődően indult útjára, amelynek jogszabályi háttere a jelen törvényjavaslattal kerül módosításra. A program megalkotójának kimondott és jól körülhatárolt célja van, nemzetünk munkára képes és aktív korú, szociálisan rászoruló polgárai számára széles körű munkalehetőséget biztosít. A napjainkban tapasztalható és az elmúlt húsz évben egyre fokozódó munkanélküliség a kutatók és a szociológusok számára bőven adott feladatot. A családok szétziláltsága, a felnövekvő generációk munkáról és annak értékéről való szemléletromlása, a jelentkező súlyos betegségek hátterében gyakran tapasztalható a munkanélküliség. Egy generáció nőtt fel a rendszerváltás óta, amely generáció egy jelentős része a mindennapos munkába járás szükségességének tudata nélkül szocializálódott.

A kormány célja a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal az, hogy össztársadalmi szinten kezelje az új közfoglalkoztatási rendszeren keresztül az előbb felvázolt problémát. A munka világába való visszatérés egyik fontos célja a közmunkaprogram széles körű megszervezésével a társadalom minden érintett tagjának, egészséges, dolgozni akaró polgárának a bevonása a közfoglalkoztatási programba, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzési rendszerbe, szem előtt tartva azt a szemléletet, amely sajnos mára már eltorzult, hogy az egyén saját erejéből, akaratából, munkájából képes önmagát és családját fenntartani, gyermekeit felnevelni, tanítani.

A társadalmi felzárkózás szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a közfoglalkoztatás során a hátrányos és leghátrányosabb helyzetűek közfoglalkoztatásba történő bevonása prioritást élvez. A törvényjavaslat értelmében bővül azok köre, akik közfoglalkoztatás keretében munkavállalóval létesíthetnek jogviszonyt. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásról szóló 375/2010. kormányrendelet értelmében a közfoglalkoztatás keretein belül támogatás a rövid, illetve hosszabb távú közfoglalkoztatás esetén kizárólag a helyi, a kisebbségi önkormányzat, valamint azok jogi személyiséggel rendelkező társulása, valamint a jogszabályban előírt közfeladat ellátása esetén vagy a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján az egyházi jogi személy, valamint civil szervezet részére volt biztosítható. A jelen törvényjavaslatban az előbbiekben felsorolt... - tehát nem változik meg, mint ahogy vizionálták, hogy majd az önkormányzatok nem fognak tudni annyit foglalkoztatni, a felsorolt közfoglalkoztatók körét kibővítette a költségvetési szervek, közhasznú szervezetek az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy az erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízi társulat, valamint erdőgazdálkodók körével. Tehát bővülés történik.

A rövid időtartamú közfoglalkoztatás esetén a munka törvénykönyve szerint munkaviszony kizárólag 2-4 hónapos határozott időtartamra, és maximum 4 órás időre volt létesíthető, míg a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás esetén 2-12 hónap időtartamra, napi 6-8 órás munkaidőben történhetett a közfoglalkoztatás. Ugyanakkor a javaslat szerint a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama ettől eltérően a hatósági szerződésben előírtaknak megfelelően létesíthető határozott időre.

(13.50)

Új elemként jelenik meg a munkavállaló egyéb támogatása, amely a térítésmentes szállításra és napi étkezésre vonatkozik. A jogalkotó ebben az esetben kiemelten támogatja az arra rászorulók körét. A személyes tapasztalatom alapján a közfoglalkoztatás sikeresebb, ha helyben, a település közigazgatási határain belül történik. Természetesen figyelembe véve a vízügynél és az erdőgazdálkodásnál felmerülő munkaigényt, nagy szükség van a közfoglalkoztatottak átcsoportosítására is.

A települési önkormányzat: itt elhangzott a Jobbik részéről, Bertha Szilvia részéről, hogy a jegyző felügyeli ezt a közfoglalkoztatást, vagy ő igazolhatja. Higgyék el, a legjobb kezekben van. A települési önkormányzat jegyzője nyilatkozhat a család körülményeit jól ismerve, abban az esetben, ha a segélyezett nem fogadta el a felajánlott, más településen lévő közfoglalkoztatási munkaviszonyt, ezzel is kihasználva a településen belüli információáramlást.

Új fogalomként jelenik meg a nyugdíj előtti álláskeresési segély. A munkaerőpiacon életkorukból eredően az öregségi nyugdíjkorhatárt megközelítő életkorú álláskeresők elhelyezkedési esélyei jelentősen kisebbek, mint a fiataloké. A jogalkotó éppen ezért kiemelten kívánja támogatni ezt a korosztályt. Én mint polgármester tapasztalom meg, hogy 55. életévüket betöltött, de még munkaképes és egészségileg is alkalmas tevékeny polgárok is szeretnék mindennapjaikat a munka világában eltölteni. Az ő igényüket is figyelembe véve teszi lehetővé a javaslat, hogy a jelenlegi rendelkezések értelmében rendszeres szociális segélyben részesülők a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évig bevonhatók lesznek a közfoglalkoztatási programba, sőt amennyiben az álláskeresési segélyről lemondanak, ugyanúgy kiközvetíthetők közmunkára. Bízom abban, ismerve a nagykőrösi polgárokat, ismerve ezt a generációt, hogy életminőségükön is tudunk javítani a jogszabály elfogadását követően.

A foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázist a javaslat szerint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vezeti, amelynek nyilvántartása az ellátottak társadalombiztosítási azonosító jelén alapul, így a szociális szolgáltatások igénybevétele során a finanszírozás követhető lesz a javaslatban is taxatíve meghatározott hozzáférők részére. Szeretném kiemelni, hogy a települési önkormányzat jegyzője is jogosult az adatbázis bizonyos adatainak hozzáféréséhez, de csak azok vonatkozásában, amelyek hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. Tehát a helyi politikusok ebbe nem tekinthetnek bele. Ezt külön kiemelném.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény is módosítani kívánja a javaslatot annak érdekében, hogy a szociális támogatások ne legyenek vonzóbbak, mint a munkában megkeresett jövedelem. A javaslat értelmében meghatározásra kerül az egy családon belül maximálisan felvehető szociális segélyek összege.

A jelenlegi bérpótló juttatás fogalma foglalkoztatást helyettesítő támogatás fogalmává alakul át, tartalma szigorodik. A szigorodás abban van, hogy aki nem lesz jogosult erre a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, az, aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, nem folytat álláskereső tevékenységet és nem fogadja el a számára törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget.

Hadd mondjak el egy helyi tapasztalatot a közfoglalkoztatással kapcsolatban. Azt említeném meg, hogy a bérpótló juttatásra jogosult, rövid időtartamú közfoglalkoztatásban részt vevő munkavállalók a munkába állás előtt elvégzendő foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Jelentősen emelkedett az előző években a munkavégzésre alkalmatlan minősítések száma. Ezt mint figyelemfelhívás szeretném elmondani.

A törvényjavaslat részletezi, illetve újabb feltételt ír elő az állami, egyházi, valamint civil intézményfenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságok feltételezéséről, az előbb felsorolt kör számára biztosít a jogszabály a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások vonatkozásában finanszírozási lehetőséget. Ezt a kormány által kijelölt szerv ellenőrzi, és ezzel megtörténik a szakmai kontroll az állami finanszírozás szabályos felhasználásáról.

Tehát miről is van szó ebben a törvényben? Tisztelt Ház! A kormány egyik legfontosabb célja a közmunkaprogram megszervezésével, hogy az egészséges, életerős emberek ne a szociális támogatásokra építsék fel életmódjukat, hanem képesek legyenek saját munkájuk erejéből talpra állni, biztosítva családjuk és saját maguk megélhetését. Ezért kérem a képviselőtársaimat, támogassák ezt az előterjesztést, mert ahhoz, hogy a társadalmunk felemelkedjen, közös akarat szükséges, egyetértés, társadalmi szemléletváltozás a munkáról alkotott értékrenddel szemben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 306 2011.12.06. 2:16  217-462

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha a rendes felszólalásom következnék, akkor elállnék ettől a két perctől, mert én körülbelül egy órája arra várok, hogy rendes felszólalásra sorra kerüljek. De néhány gondolatot azért hadd mondjak el itt az előttem felszólalóval kapcsolatban is. Zakó Lászlónak azért szólok, mert, Laci, mi egy padsorban ültünk '98 és 2002 között, ugyanabban a Kisgazdapártban, az útjaink szétváltak, de azért a butaságot nem szabadna terjeszteni, ha az ember átül máshova, mert így képzitek a helyi jobbikosokat, hogy azokat a beruházásokat, amiket ti úgy ítéltek meg, hogy a főtereket feltúrják a városokban... - Nagykőrös városa megújult, amelynek én vagyok a polgármestere, és azért újult meg Nagykőrös városa, mert erre lehetett pályázni. A helyi jobbikost is kiképzitek arra, hogy arról beszéljen, hogy miért nem munkahelyet teremtünk; mert nem arra lehet ezt a pénzt nyerni, hanem arra lehet nyerni, amire az Európai Unió ezt szánta.

Mivel Ivády Gábor elment, az eladósításról nem igazából akarok beszélni, de Novák Elődhöz azért hadd intézzek néhány gondolatot, hiszen ő az összeférhetetlenséget hozza elő. Én magam is mint polgármester nyújtottam be hozzá módosítást. Ne csak az országgyűlési képviselőről beszéljünk, hanem az összes politikai megbízatásról, a helyi képviselő, a külsős bizottsági tag s a többi. Én ennek vonatkozásában is nyújtottam be módosító indítványt. Hogy aztán ez továbbmegy-e vagy sem, az most egy másik kérdés, de számomra sértő, hogy a képviselő úr álláshalmozóknak nevez bennünket.

Az ön frakciójában ül-e, akinek ügyvédi irodája van? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Igen!) Vagy orvos, és praktizál? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Igen!) Azok nem álláshalmozók? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Közpénzből!) Mert amikor én országgyűlési képviselőként kezdtem, mint gyakorló állatorvos is dolgoztam (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), úgy, hogy reggel hat órakor kimentem a tehenészetbe, és úgy indultam ide (Az elnök ismét csenget.), hogy a feladatomat el tudjam látni. Így van ez a polgármesterséggel is, hogy mi sokkal többet dolgozunk, mint egy országgyűlési képviselő. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 318 2011.12.06. 1:53  217-462

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Tisztelt Képviselő Úr! Én azért nem kezdek bele most abba a paragrafusba, amit a legfontosabbnak tartok, Vágó Gábornak az adósságplafonnal kapcsolatban szeretném mondani, én is egyetértek azzal, hogy az állam felügyelje az eladósodását az önkormányzatoknak. Tehát mindenekfölött ne engedjék, hogy a képviselő-testület a maga hibájából vagy a polgármester tetyetutyaságából eladósítsa, hiszen politikai alkuk alapján beleszorulhat a polgármester is abba a helyzetbe, hogy adósságcsapdába kerül, hiszen nem engedik a közüzemi díjakat emelni, olyan beruházásokat hajtanak végre, aminek a fenntartása utána nehéz.

De hadd mondjam el a saját településemnek az anyagi helyzetét: mi nem vagyunk eladósodva, 25 ezres lakosú kistelepülés vagyunk, 195 ágyas kórházunk van, és nem sírunk, hogy a kórházaknak az adósságát görgetni kell, 200 millió forintos megtakarítása van a nagykőrösi kórháznak. Tehát így is lehet gazdálkodni, és azért kell beavatkozni az államnak, ahol nem merik meghozni a népszerűtlen intézkedéseket, mert a népszerűtlen intézkedések meghozatalával lehet helyre rakni sok esetben, az adókivetésekkel a költségvetést.

Amit Apáti képviselő úr mondott: én tisztelettel hadd mondjam, ne hivatkozzon a parasztemberekre. Az én nagyapáim mind parasztemberek voltak, és nem hiszem, hogy az jólesne, ha ön a parasztemberekre hivatkozna. A parasztember nem nyolc órát dolgozott, ő is két ember helyett, három ember helyett is dolgozott (Dr. Apáti István: Egy jövedelemért!), mert 16-18 órákat dolgozott, és a nyolc órába csak egy munkaidő fér bele. Mi is 12-14-16 órákat dolgozunk mint polgármesterek. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 338 2011.12.06. 11:19  217-462

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megtörtént a csoda, tehát az előre bejelentkezett hozzászólást is el lehet mondani. Nem akarom a képviselőtársaim elől elrabolni a sok időt, én elég sok módosító indítványt nyújtottam be, és most Novák Elődnek akartam mondani - itt van, igen -, csak azt akarom mondani, hogy én akkor is elmondom, ha leszavaznak, mert a lelkiismeretem úgy kívánja. Én voltam kisebbségben polgármester, és ha leszavaztak, akkor azt is tudomásul vettem, de voltam 8 évig kisebbségben mint országgyűlési képviselő. Az ember ezt megszokja, de a lelkiismerete alapján be is nyújtja ezeket a módosítókat.

Én mondanám, hogy melyik szakaszhoz nyújtottam be módosítást: a 12. §-hoz. Én is azt kérném, és én szeretném, ha visszakerülne az önkormányzat által ellátandó feladatokhoz az ivóvíz-szolgáltatás, hiszen most is kötelező feladat a szennyvízelszállítás, illetve a csapadékvíz-elvezetés. Ha nem kerül vissza, sajnálom, de én ezt akkor is úgy gondolom, hogy fölvállalom.

A 14. §-ról még nem beszélt senki sem, hogy a közfeladatok ellátásánál igénybe vehető a közfoglalkoztatás. Úgy gondolom, hogy ki kellene terjeszteni ezt akkor is az önkormányzatok hatáskörébe, ha ez nem kötelező feladat. Ha az önkormányzat valamit fölvállal, oda is közfoglalkoztatottat alkalmazhasson. Én azokról a településekről hozom az instrukcióimat, amelyeket én ismerek, a 25 ezer lakosú településekről.

A képviselő-testület 29. pontjánál a lemondással kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy én azért tettem bele a módosítást az írásbeli lemondás helyett, hogy közjegyző előtt kell lemondani, tehát vagy a képviselő-testület előtt, vagy közjegyző előtt, mert tessenek visszaemlékezni a mostani Gyenesei István-féle dologra, már korábban biankó csekket kitöltenek, utána ledátumozzák, és akkor utána benyújtják, hogy a képviselő lemondott. Nagy tévedés, a képviselő azt mondta, függetlenként akar tovább működni, és én ezért kértem. Az, hogy költsége van a közjegyző előtt való lemondásnak; meg lehet tenni ingyen a képviselő-testület előtt mind a képviselőnek, mind a polgármesternek. Tehát én szerettem volna, ha ez is ebbe a dologba be fog kerülni.

Most csak azokat akarom mondani, amit én magam szeretnék kiemelni, mert azt gondolom, a képviselői feladatok ellátásához fontos, hogy köteles a helyi önkormányzati rendeletet és határozatot betartani. Úgy, ahogy mindenkire vonatkozik az önkormányzat helyi rendelete, illetve a határozat betartása, amit a képviselő-testület hoz, azt gondolná az ember, hogy ezt elég fölösleges betenni a képviselői feladatok közé. De nálunk az a helyzet, hogy a jobbikos képviselő nem tartja be a helyi rendeletet, és éppen ezért kérném, hogy ezt hangsúlyozottan tegyük be, mert akkor lehet esetleg tőle kötelességének megszegése esetén a tiszteletdíjat megvonni. Mert azt gondolja, hogy nem tartom be az általunk hozott helyi rendeletet, jogszabályt, és akkor ő ugyanúgy fölveszi a tiszteletdíjat, és mosolyog az állampolgárok szemébe.

(15.00)

Én az összeférhetetlenséggel, ha magamra maradtam, akkor magamra maradtam, de úgy gondolom, amennyiben az a lényeg, most talán nem is az a lényeg, hogy ellátja-e a feladatát vagy nem látja el a feladatát, az időbe belefér vagy nem fér, hanem ez előnyt jelent-e. Most sokan azt mondják, bizonyára előnyt jelent, ha a polgármester országgyűlési képviselő is, a közhiedelemben ez van, és ezt sok település polgármestere úgy tudja eladni, hogy ez fontos. Ha pedig ez előnyt jelent - vegyük ezt a helyzetet -, akkor előnyt jelent egy megyei közgyűlési képviselő vagy megyei közgyűlési alelnökség. Én azt gondolom, a német mintát be lehetne itt is vezetni. Ott, úgy, mint a franciáknál, nincs az, hogy különböző pozíciókat lehet alkalmazni. Na, de azért, hogy ez az álláshalmozás is felmerült, nálunk a Jobbik egy képviselőt delegált, és ő azt kérte, hogy a külsős bizottsági tagnak senki mást a Jobbikból, csak a feleségét delegáljuk be (Derültség.), tehát ez a családi vonás, nevet nem mondok, de úgy gondolom, ez egy érdekes dolog.

Azt gondolom, amikor arról van szó, hogy a méltánytalanság intézménye bevezetésre kerül, nemcsak az APEH igazolását kellene kikérni, hanem azt is, hogy a helyi önkormányzatnál van-e köztartozása. Ezért tettem én ezt a módosító indítványt, mert hogyan néz az ki, hogy valaki képviselő vagy polgármester, és a helyi adóhatóságnál, mondjuk, tartozása van.

A másik érdekes dolog a 41. §-ban, hogy mi nem ruházható át. Én azt mondanám, elég furcsa dolog az, hogy nem ruházható át feladat a képviselő-testületből. Például ahhoz, hogy egy polgármester bírósághoz forduljon, pertaktikai szempontból sem helyes, ha egy képviselő-testület dönt a vonatkozásban, hogy milyen bírósági eljárást indítson el. Én a magam részéről ezt kihagynám, ezt átruházható feladattá is lehetne tenni.

A képviselő-testület alakuló ülését, annak ellenére, hogy én kisgazdaként vagyok nyilvántartva, úgy gondolom, hadd döntse el a megválasztott polgármester, hogy az alakuló ülést a legidősebb képviselővel vagy a legfiatalabbal vezetteti. Azt gondolom, ez sok esetben könnyebbség is - nem bántva senkit, mert én is vidékről jövök -, mert egy idősebb képviselő bekerülésével sok esetben gondot okoz a településen levezetni az alakuló ülés, és ezért mertem ezt a javaslatot benyújtani.

Amint mondtam, a főállású polgármester nem lehet országgyűlési képviselő, erre nem akarok újra kitérni, és megyei kapcsolatai sem lehetnének. A lemondását ugyanúgy a közjegyző előtt teheti meg a polgármester is.

A 100. §, ami a szívemhez legközelebb áll, azt gondolom, ehhez más frakciók részéről sem kapok támogatást, de azért engedjék meg, hadd mondjam el, ez arról szól, hogy a más megyéhez való tartozás esetén népszavazást kell kiírni. Mivel Magyarországon a népszavazások általában nem sikeresek, mi nem Svájcban élünk, ahol az emberek szinte havonta népszavazáson vesznek részt, egyrészt a kommunizmus idejében kötelező volt elmenni szavazni, utána meg nem kellett elmenni, sok esetben a rendszerváltásban csalódtak az emberek, így a népszavazás, még hogyha annak a településnek a más megyéhez való tartozása szempontjából pozitív is lenne... Hadd mondjam el ezt Nagykőrös vonatkozásában, hogy érthető legyen. Mi a központi régióban vagyunk. Mire jó a központi régióban lenni? Itt munkahelyteremtésre nem telepednek le azok a vállalkozók, akik a kecskeméti Mercedes-gyár vonatkozásában a környéken letelepednek. Letelepednek Lajosmizsén, Városföldön, Kiskunfélegyházán és a többi másik településen, hozzánk is eljönnek, de a támogatási intenzitás, a munkahelyteremtés vonatkozásában a dél-alföldi régió egész más.

Az egészségügyi ellátás Nagykőrös vonatkozásában. Mivel a központi régióban vagyunk, egy tüdőbeteget Törökbálintra kell vinni. Tessék szíves ezt nekem megmondani, a beteg gyógyulása szempontjából lényeges-e, hogy látogatják-e a hozzátartozók. Én azt gondolom, hogy fontos; fontos a beteg odajuttatása, visszajuttatása, a látogatás. 15 kilométerre van Kecskemét, de nekünk 200 kilométerre kell a beteget küldeni. A mammográfiai szűrővizsgálatot a nagykőrösi asszonyok nem veszik igénybe, mert Kerepestarcsára kell menniük, oda-vissza 200 kilométer, egy nap alatt alig tudják megjárni, Kecskeméten ott van oda-vissza 30 kilométerre.

Azt szeretném, hogy a "kell" helyett, hogy népszavazást kell kiírni, az legyen, hogy "lehet népszavazást kiírni", mert ha a képviselő-testület úgy döntene, bár tudom, már nincs kétharmados rendelkezés az önkormányzat vonatkozásában, de lehetne erre egy szabályozást hozni, hogy ha kétharmadosan úgy dönt, hogy a más megyéhez tartozását megszavazza a képviselő-testület, az a képviselő-testület, amelyet a nép választott meg, akkora létszámmal, amekkorával, és a parlamenthez kerülne a felterjesztésük, és a parlament, mondjuk, az előbb felsorolt indokok alapján pozitívan bírálná el, abban az esetben ne kelljen népszavazást kiírni, egyrészt azért, mert ez költségébe kerül a településnek, másrészt pedig sajnálatos módon sok esetben a szolidaritás is kihal az emberekből, sok esetben nem akarnak a népszavazáson részt venni.

A legdurvább példát hadd mondjam el. Én egy évvel ezelőtt ezt elmondtam egy képviselő-testületi ülésen, hogy mennyivel előnyösebb lenne nekünk a munkahelyteremtés szempontjából, az egészségügyi ellátás szempontjából, és másnap a Jobbik már a piacon és a különböző helyeken bedobta az úgynevezett cigánykártyát, hogy én a kecskeméti polgármesterrel megegyeztem, hogy 200-300 cigány családot átköltöztetnek, és ilyen alapon tudunk mi majd Bács megyéhez tartozni. Tehát különböző erők mozognak, mert bizonyos képviselők nem akarják a már kiépített megyei kapcsolataik révén ezt felszámolni, inkább áldozzák a saját településüket, mert ők megyei képviselők, illetve helyi képviselők. Bizony, a megélhetési politikusok helyben is ott vannak, akik csak ebből élnek, és viszonylag jól élnek egy-egy napos munkából.

Az adósságkezeléssel kapcsolatban itt próbáltam elmondani azt, hogy maximálisan egyetértek. Azt mondtam, aki a saját bevételei 25 százalékáig nincs eladósodva, ott ne kelljen az államtól engedélyt kérni arra, hogy hitelt vegyen fel. Az e fölöttinél, azt gondolom, nem rossz, ha az állam ezt figyelembe veszi. Én azért merem ezt elmondani, mert mi csak 12 százalékos mértékig vagyunk a saját bevételeink erejéig eladósodva, tehát a gazdálkodásunk alapján nyugodtan támogathatom, beadhatom ezt, és mondom, azt is tudomásul veszem, hogyha ebből nem lesz elfogadott támogatás.

Ezeket csak azért mondtam el, hogy azok a képviselők vagy a kormány is, ha csak a száraz indokolást olvasta el, hátha ennek alapján kapcsolódó módosítással segít az én javaslataimból néhányat beemelni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 352 2011.12.06. 2:09  217-462

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szilágyi Péternek szeretném mondani, illetve Kovács Zoltán is említette azt az érdemi válasz kérdését. Én azért adtam be módosítást, mert az egyik vonatkozásban a képviselő-testületi ülésen a polgármesternek érdemi választ kell adni a képviselő-testület tagjainak, a képviselőknek, ugyanakkor a lakossági fórumon pedig az állampolgárnak nem kell érdemi választ adni. Én úgy gondolom, hogy most vagy eldöntjük, hogy mindenkinek érdemi választ kell adni, az állampolgárnak is, vagy pedig akkor egyiknek se adjunk érdemi választ, sőt minden esetben nem is adható érdemi válasz, azért, mert mondjuk, a rendőrségtől vagy valahonnan be kell szerezni a pontos választ; 15 napon belül meg sem kapjuk azokat a pontos válaszokat. De úgy gondolom, hogy össze kellene fésülni a törvényt, hogy mindkét esetben vagy érdemi, vagy nem érdemi.

A megyehatárral kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy nekünk az a véleményünk, hogy ne az legyen a döntő, hogy most az országgyűlési körzeteket hogy rajzoljuk ki, mert az országgyűlési képviselő azért átutazik a másik körzetbe is, és a másik kérdés az, hogy annak a 25 ezer embernek mennyivel lesz jobb, hogyha másik megyéhez tartozik, hogy lesz-e ott foglalkoztatás jobban, hogy az egészségügyi ellátása jobb lesz, 15 kilométerre egy megyeközponttól lenni, bizonyos dolgokat intézni, vagy pedig 100 kilométerre, Budapesten intézni.

Akkor se volt népszavazás, amikor ezt a megyerendszert kialakították. Ki alakította ki az utolsó megyerendszert ebben az országban? Ez a Duna-Tisza köze, a homokhátság, amin mi is vagyunk, valamikor, leghosszabb ideig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye volt, először úgy indult, mint Esztergom vármegye még Szent István király idejében, utána legtöbb ideig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye volt, és utoljára 1950-ben, amikor Kádár János volt a belügyminiszter, akkor alakították ki ezt a 19-es vármegyét és rajzolták ki. Még Trianon után is 25 vármegyés volt az ország.

Tehát én úgy gondolom, hogy így kimondani, hogy most ne mozogjon senki se (Az elnök csenget.) az országgyűlési képviselői helyek miatt, szerintem nem helyes.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 68 2012.06.26. 13:38  47-80

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy azoknak a védelmében hadd szóljak, akiket azzal támadtak, hogy elkapkodott és sürgős beterjesztésű a kamarai törvény. Gőgös Zoltán képviselő úr elmondta, hogy az előző ciklusban is már, 2009-ben szó volt erről. És én akkor is képviselő voltam, már 2009 végén vártuk, hogy ez a törvény beérkezik, de a választásokra készülve nem terjesztette be a Szocialista Párt. De ennek ellenére azt tudom mondani, hogy az igény már '98 óta megfogalmazódott, és már abban az időben is többször kerestek állatorvos kollégák, hogy a kamarai törvényen változtassunk, hiszen mint ahogy korábban itt elhangzott, hogy még a korábbi időszakban több millió sertés is volt, tehát 10-11 millió sertés is volt, és a jelen viszonyok között - itt elhangzott - 3-3,5 millió. Bár annyi még lenne, én félek, hogy még az a létszám is csökkenőben van, vagy az alatt vagyunk. Tehát ez egy nagy igény, hosszú igény, és a 2900 állatorvos, aki jelenleg Magyarországon él és dolgozik, mert úgy tudom, száz állatorvos dolgozik külföldön, várja, hogy egy jó kamarai törvény szülessen.

Engedjék meg, hogy az államtitkár úrhoz kapcsolódva, hogy az állatorvosi tevékenység korszerű és hatékony működése érdekében kerül ez beterjesztésre, én is egyetértsek, hiszen valóban így van, ez egy korszerű törvény, nagyon sok korszerű elemet tartalmaz. De nem akarok ünneprontó lenni, mert úgy látom, hogy teljes parlamenti támogatás - talán az LMP vacillál még egy kicsit - van ehhez a törvényhez. Én mint szakmabeli hadd mondjak annyit, hogy két vélemény fogalmazódott meg az állatorvosi karon belül, és a két vélemény közül most amelyik beterjesztésre került, az nem egyezik az én véleményemmel, de el tudom fogadni ezt a törvényt, hiszen az állatorvosi kamara is akarja, és ő maga is támogatta, hogy ez a törvény beterjesztésre és elfogadásra kerüljön. Nevezetesen arról van szó, hogy alapkérdésként azt kellene eldönteni, hogy különválasztjuk-e az állami szolgálatot, és különválasztjuk-e a magán-állatorvosi vagy szolgáltatói tevékenységet végző állatorvosi szolgálatot. Alapjában véve én úgy látom, hogy ez lett volna a járható út, bár a most visszaesett állatlétszám miatt sokféleképpen lehet ezt magyarázni. Mert így - nagyon rossz példa, és csak rossz példát tudok felhozni - ez majdnem olyan, mintha az ügyvéd lenne a bírói is egyúttal a bíróságon, tehát én ellátom az ügyfelet, és utána döntést hozok róla.

(12.00)

Nevezetesen, egy állatvédelmi törvény alá eső esetben kihozzák a szolgáltató állatorvost, ellátja a betegeket, holott fel kellene neki jelentenie mint hatósági állatorvosnak, mert olyan körülmények között tartja sokszor az állatokat. Tehát a két dolog összecsúszását nem tartom szerencsésnek sok esetben. Ez 900 állatorvost érintene. A többi állatorvos nem kapna ilyen lehetőséget. Tehát vagy mindenki megkaphatná mind a hatósági feladatot, mind a szolgáltatói tevékenységet, de ha itt a 36 óránál csak 35 órát szolgáltat valaki, akkor megkaphatja. Tehát ha 36 óra állami szolgálatot kap, akkor megkaphatja ezt a tevékenységet, ha afölött van állami szolgálatban, akkor nem lehet kamarai tisztségviselő e vonatkozásban.

De szerintem az állami állatorvosoknak nem is a kamarán belül kellene ténykedni. Ők hatósági feladatot látnak el, és van bőven hatósági feladat. Tehát a törvények betartása - ahogy itt mondtuk, magas színvonalon van ellátva az élelmiszerlánc biztonsága Magyarországon -, ezen a területen bőven van feladat, sőt, a hatósági állatorvos feladata az, hogy a magánállatorvost vagy szolgáltató állatorvost a hatósági állatorvosnak kellene ellenőrizni, hogy valóban rendelkezik-e olyan feltételekkel, mint ahogy ezt elvárja tőle a kamara is, és betartja-e az állat-egészségügyi törvényeket, illetve a más rá vonatkozó jogszabályokat is. Tehát én azért osztom meg, mert nekem akkor nyugodt a lelkiismeretem, ha én ezt elmondom. Hiszen például Franciaországban elképzelhetetlen, hogy magán-állatorvosi tevékenységet is ellásson, vagyis - még erre áll a szám - szolgáltatói állatorvosi tevékenységet is ellásson egy állatorvos, ugyanakkor hatóság is legyen. Ez Franciaországban van, de ugyanígy van Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában, Németországban és Angliában. Ez külön van választva. Valószínűleg - elhangzott Gőgös Zoltán részéről is - változtak a viszonyok, lecsökkent az állatlétszám, Borsod megyében kevés állatorvos van. Tehát ott adunk egy kis hatósági feladatot, hatósági állami pénzt is, és az a kevés állat ellátásra kerül, az a kevés haszonállat is ellátásra kerül, és a kisállat is ellátásra kerül. Finnországban is vannak ilyen területek, ahol nagyon ritka az állatállomány, ritkán lakott területek vannak, és akkor az állam finanszírozza az ott magántevékenységet folytató állatorvosokat, hogy azt a tevékenységet lássák el, a lefedettség meglegyen.

Tehát én ezzel kapcsolatban ezt szerettem volna megosztani, hogy a karon belül két vélemény van. Az egyik az, hogy kapjanak hatósági feladatot, a másik az, hogy élesen válasszuk ezt külön. De ettől függetlenül, amennyiben azt látom, hogy valamennyi párt ezt támogatja, én a magam részéről is támogatni tudom, hiszen valóban előremutató ez a törvény. Annyiban is előremutató a törvény, hogy felmerült korábban, hogy az állat-egészségügyi szolgáltató dr. Gyenes Géza szerint lehet akár zöldséges. Én is javallom azt, hogy az lenne jó, ha legalább szakmabeli lehetne, állatorvos lehetne, hogyha valaki egy szolgáltató céget hoz létre. Hiszen előfordulhatnak olyan esetek, hogy valakinek van néhány értékes lova, és azt mondja, hogy nyitok egy szolgáltató céget, de ő nem szakmabeli, és akkor itt lehet egymásra mutogatni, hogy ki a felelős, ki nem felelős, az állatorvos felelős-e e vonatkozásban. Tehát azt gondolom, nem ártana. Hiszen úgy, ahogy a gyógyszertáraknál is, a gyógyszertárak beszabályozása is úgy indult, hogy milyen jól megy, a vidéki patikus kiveszi a gyógyszertárat és üzemelteti, és közben kialakult egy gyógyszertári hálózat, és nem biztos, hogy az a tulajdonos, aki abban a gyógyszertárban ezt a feladatot ellátja. De ezt is el tudom fogadni, bízva abban, hogy e szolgáltatók létrejöttével a szakmai színvonal valóban emelkedik, hiszen itt a kezdő állatorvosok is be tudnak integrálódni, felügyelet alatt tudják végezni a munkájukat. Elég nagy követelmény, hogy ötéves gyakorlati idő után kerülhetnek majd abba a státusba, hogy önállóan is tevékenységet folytassanak, de ez egyrészt biztonság is, egyrészt egy picit, úgy gondolom, eléggé szigorúan meghúzza a határokat az állatorvosi tevékenység önálló elkezdése vonatkozásában.

Amit még szerettem volna elmondani, Dúró Dóra képviselő asszony mondja, hogy az egész országra kiterjedhet egy egészségügyi szolgáltató tevékenysége. Azt gondolom, ez egy nagyon helyes dolog, hogy az egész országra kiterjedhet, hiszen specializálódik a szakma. Lesznek olyan állatorvosok, akik specializálódnak a lóegészségügyre, és néhány olyan kiváló kolléga lesz, akik majd az országban 100-150 vagy 200 kilométeres körzetben ezt a feladatot ellátják. Ez ma már így működik Németországban is, hogy valaki specializálódott a lóra, és ő a szarvasmarhához, még ha három farmmal arrébb is van, nem nyúl hozzá, hanem azt a kollégát engedi oda, aki ezt a feladatot ellátja. Ugyanígy van a kisállat vonatkozásában is, a kisállatrendelőbe nem fognak bevezetni nagy állatot, mert a specializálódás irányában indul el ez a terület is, és ezért nem szabadna azt mondani, hogy akkor ne legyen országos kiterjedésű hálózat. Jelenleg is vannak olyan kollégák, akiknek ilyen hatáskörük van.

Annak viszont nagyon örülök, hogy a kamarai megyei határ meg fog szűnni, hiszen én a megye azon részéről származom, Pest megyéből, Nagykőrösről, ahonnan 8 kilométerre van Katonatelep, és onnan helyettesített a kolléga, és szó sem lehetett erről, mert más megyéhez, más kamarához tartozott. Tehát annak a kamarának a területére nem léphetett át, amely Pest megyében van, de lehet, hogy ez a területi alapon történő szerveződés, bár a törvény nem mondja ki, hogy hány terület fog szerveződni, hogy regionális területek lesznek, tehát a régiókhoz fog kapcsolódni, vagy önállóan fogják eldönteni. Ami itt elhangzott a képviselő asszony szájából, hogy erősek a kis megyék is - hát kinek milyen erős lobbija lesz, és úgy fogják létrehozni a kamarát, de nem túl egészséges. Kis országban vagyunk, és ez összesen 2900 állatorvost érint.

Na most, tessék belegondolni abba, hogy egy kis megyében, ahol kis létszámú állatorvos tevékenykedik, létrehoznak egy etikai bizottságot, az etikai bizottságban majd a konkurenciát fogja bírálni a kolléga, tehát nem egészséges. Más országokban nem is vizsgálhatja a megyén belül vagy azon a régión belül az etikai vétséget, hanem ezt átutalják máshova, hogy ne legyen az a probléma, hogy esetleg a kollégáknak egymás között kellene elsimítani a konkurenciaproblémákat. Én a magam részéről, amit Ódor képviselő úr is elmondott, nagyban támogatnám azt, hogy egy egységes kamara jöjjön létre országos lefedettséggel, és annak csak irodái legyenek, tehát ne a jelenlegi területi irodák legyenek, és ne legyenek ezek a területi szervezetek, pontosan ezért, mert nem biztos, hogy szükség van rá, mert el fog aprózódni - etikai bizottság, oktatási bizottság, mindenütt felügyelőbizottság, minden egyes megyében is. Nem hiszem, hogy annyira sok etikai vétség lehet kétezer-egynéhányszáz állatorvos vonatkozásában, hogy ezt egy országos etikai bizottság ne tudná véleményezni, vagy ezt a feladatot ne tudná ellátni. Sokkal egészségesebb és véleményem szerint egyértelműbbek lennének a döntések, és nem helyi összecsapásokba mehetnének át ezek a kamarai területi problémák.

Azért is mondom ezt, mert nemcsak a helyettesítések vonatkozásában, hanem a hatósági állatorvosi feladatok ellátásának vonatkozásában mint polgármester is érzem, hogy ahány megye, annyi hatósági szolgálat, annyiféleképpen tartják be a hatósági feladatokat is. Folyamatosan jönnek, hogy Nagykőrösön országos lóvásár lesz, mindig a pécsi lóvásár után volt, olyan híres volt, de Pest megyében betartják az állat-egészségügyi szabályzatot, szó szerint lóútlevéllel, tőlünk egy másik megyében néhány kilométerre nem veszik ilyen szigorúan. Nálunk meg fog halni a vásárnak ez a szegmense, ami feelinget ad egy településen egy vásárhoz, máshol pedig el fogják szipkázni. Tehát az egységes állat-egészségügyi szolgálatot a hatósági vonalon sem sikerül minden esetben megvalósítani. Azt szeretném, hogy az erősödne még jobban, több állatorvosra, hiszen óriási szellemi kapacitással rendelkeznek az állatorvosok, ezt tessék elhinni. Az állatorvosi egyetem volt az az egyetem, amely akkreditálása az egyik legkönnyebben ment az egész világon. Az itt megszerzett diplomát sokkal hamarabb elfogadták, mint esetleg más egyetemek diplomáját. Tehát azok a kollégák, akik ezen a területen tudnának foglalkozni a hatósági tevékenységgel, azok létszámát kellene emelni, és a szolgáltató tevékenységet pedig ettől teljesen leválasztani, amivel én ezt elkezdtem.

(12.10)

De ettől függetlenül, mivel a kamara egyértelműen azt a javaslatot írta... - beszereztem a kamara hozzáállását ehhez a törvényhez, és a hozzájárulásáról biztosította. Tehát a megfelelő plénumokat megjárta, hiszen ez szóbeszéd volt az állatorvosok között, megyei értekezleten előkerült, a helyi kamarai tisztségviselők erről beszéltek, és azt gondolom, hogy amennyiben egyetértenek a pártok azzal, hogy így legyen megalkotva, ahogy beterjesztésre került, én magam is támogatom, és akkor támogassák valamennyien.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 72 2012.06.26. 2:08  47-80

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én Varga Géza azon kijelentéséhez szeretnék szólni, amiben azt mondta, hogy mégis milyen dolog, hogy azokat a hatósági feladatokat ellátó állatorvosokat, akik 36 óránál esetleg többet vagy főfoglalatosságként látják el a hatósági feladatokat, nem lehet beválasztani kamarai tisztségviselőnek, mert ezek az emberek ismerik a jogszabályokat, a legjobban fölkészült emberek s a többi.

Én azok nevében szeretném ezt kikérni, azon kollégák nevében, akik ilyen feladatot nem látnak el, és mégis ellátják a kamarai feladatokat, hiszen ők felkészültek, ugyanolyan felkészültek, ugyanúgy ismerik a jogszabályokat, mint aki hatósági feladatra megbízást kapott, vagy hatósági állatorvosként működik. Ez nem jelenti azt, ha valaki szolgáltató állatorvos, hogy neki a jogszabályokat nem kell ismerni, nem kell betartani, vagy rosszul képzett állatorvos, és ennek alapján nem került be hatósági feladatok ellátására. Tehát én nem tennék különbséget, ugyanazt a képzést kapja, ugyanazt a feladatot látja el.

Amit még korábban nem mondtam, szeretném azt elmondani, hogy azok az állatorvosok természetesen, akik szolgáltató állatorvosok is, az állam által megbízhatók akár eseti alkalommal, akár folyamatosan olyan feladatok ellátására is - de nem állami állatorvosként -, ami szükséges ahhoz, hogy egy mentesítési programot végre lehessen hajtani, az exportszállításokon kívül a helyi szállításokat, a helyi kis vágóhidakat ellenőrizhesse, de ezt mindet bizonyos szolgáltatási díjért, amit vagy az állam, vagy a tulajdonos fizet. Tehát nincsenek kirekesztve ezekből a korábban hatósági feladatnak tartott szolgáltatásokból. Így vannak ezek, az eboltás is egy időben hatósági feladat volt (Az elnök csenget.), egy időben nem, de ez kiadható maguknak az orvosoknak is, és ez így is történik, én úgy gondolom.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 20 2013.11.27. 5:39  1-24

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretnék az általam benyújtott módosító indítványhoz hozzászólni, és amellett érvelni, és kérem a képviselőket, hogy majd a szavazásnál támogassák ezt a módosító javaslatot.

Amikor az eredeti törvény kihirdetésre került, akkor az állatorvos kollégák megkerestek, hogy egy bizonyos pontban, nevezetesen az 5. § (6) bekezdésében külön szerepel az a kikötés, hogy akkor nem kell az állatorvosoknak, akik az állatorvosi kamara tagjai, az agrárkamaránál is tagnak lenniük, ha és amennyiben más tevékenységet az állatorvosi tevékenység mellett nem folytatnak. Éppen ezért a 2. mellékletbe 7500 TEÁOR-számon bekerült az állatorvosi tevékenység is, mint az agrárkamarai tevékenységek sorába beveendő tevékenység. Ez azt jelenti, hogy az állatorvosi tevékenységet folytató állatorvosok, az állatorvosi kamara tagjai csak akkor folytathatják a tevékenységet a mezőgazdasági kamarán kívül, hiszen az állatorvosi kamara előírja, hogy állatorvosi tevékenységet csak azok végezhetnek, akik megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, illetve az állatorvosi kamara tagjai.

Látom, hogy Győrffy Balázs és Jakab István, akik a módosító indítványokat, tehát a törvény módosítását előterjesztették, próbálnak ezzel a dologgal megbirkózni, és újra előkerül az ő módosításukban, illetve azzal is kezdődik a módosításuk, hogy az állatorvosokra vonatkozó passzust pontosítsák, illetve annak a kivételét kezdeményezzék. De megint csak odáig sikerült eljutnunk vagy eljutni, hogy azok az állatorvosok, akik más tevékenységet nem folytatnak, azoknak a mezőgazdasági kamarában nem kell tagnak lennie.

Azt gondolom, hogy azért került be az állatorvosok tevékenysége az agrárkamarába, hiszen az állattenyésztéshez szorosan kötődik az állatorvosi tevékenység, és ugyanúgy, mint azok a tevékenységek, amelyek az 5. pontban szintén fölsorolásra kerültek, tehát a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjainak, a Magyar Vadászkamara vagy valamelyik hegyközség tagjainak, ha csak ezt a tevékenységet folytatják, akkor nem szükséges, hogy az agrárkamara tagjai legyenek. Természetesen azok az állatorvosok, akik valamilyen más tevékenységet az állatorvosi tevékenységen kívül folytatnak, azok nem akarnak mentesülni a mezőgazdasági kamarai, az agrárkamarai tagságtól, tehát ha valakinek libatelepe van, vagy ne adj' isten, kis zártkertjében megtermelt gyümölcsét mint őstermelő értékesíti, abban az esetben ők természetes, hogy a magyar agrárkamara tagjai kívánnak lenni. De abban az esetben nem akarják, hogy az után a tevékenység után is kamarai tagok legyenek, amit már az állatorvosi kamaránál mint tagok elvégeznek. Tehát az állatorvoslás ne kerüljön be ebbe a kategóriába.

Ezért kértem én, kapcsolódva a módosító indítvány 17. §-ának a 2. mellékleténél a törlésre, amelynél maguk az előterjesztők is kérnek bizonyos szakmacsoportokat vagy bizonyos tevékenységeket, hogy mentesüljenek a kamarai tagdíj fizetésétől, illetve a kamarai tagságtól; így a gyógyszerkészítmény gyártása, a mezőgazdasági, erdészeti gépgyártás, a dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, mezőgazdaság gép kölcsönzése, ami szintén szervesen kapcsolódik a mezőgazdasághoz, hogy ők mentesüljenek. Emellé én kérem, hogy a 7500 TEÁOR-számmal az állatorvosi tevékenységet folytató állatorvosok is mentesüljenek ettől a kamarai tagságtól, hiszen ez azt jelentené, ha marad az eredeti törvény, illetve a módosítás, hogy akkor abban az esetben, ha más tevékenységet folytatnak, a más tevékenység alapján is és plusz az állat-egészségügyi tevékenység folytatása alapján is bekerülnek az agrárkamarába. Tehát egyszer eleget tettek az állatorvosi kamarában a jogaiknak és kötelességeiknek, a tagdíjfizetésnek, hogy akkor e vonatkozásban ne vonódjon a kettő össze, és az agrárkamaránál ne kelljen az állatorvosi tevékenység után fizetni.

Azt gondolom, hogy ez ugyanúgy legyen érvényes az állatorvosi kamarában lévőkre, mint ahogy mondjuk, az ügyvédi kamara, az orvosi kamara tagjai esetében. Ha nekik is van valamilyen más tevékenységük, ami kapcsolódik a mezőgazdasági tevékenységhez, akkor ők is ugyanúgy csak a mezőgazdasági tevékenység után lesznek agrárkamarai tagok, és azután fizetik a kamarai tagdíjat. Ebben kérem mind az előterjesztőknek, mind a képviselőknek a támogatását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)