Felszólalás adatai

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy nem kell Gulyás József úr szavaira reagálnunk, hiszen nem biztos, hogy mindig mindenki a teljes igazság birtokában van, mint ahogy azt gondolom, hogy a törvény benyújtásával is megint csak a kormány saját magáról állított ki egy egészen elégtelen bizonyítványt, és nemcsak a kormány, hanem a kormánykoalíció.

Kedves képviselőtársam, ha ezt a törvényt 2002-ben nyújtja be a parlament, akkor talán még elfogadható lett volna az az érvelés, hogy ezzel sem az előző, sem az azt megelőző kormány nem tudott mit csinálni. Önök három évet késlekedtek, és a településektől bejövő vélemények azt mutatják, hogy ebben a három évben sem folyt olyan egyeztetés, amely megnyugtató lett volna. Ha csak arra gondolok, hogy egypár nappal ezelőtt küldött Pilisborosjenő polgármestere valamennyi Pest megyei képviselőnek egy levelet, amelyben az M0-s északi összekötésével kapcsolatban fogalmazott meg nagyon komoly kételyeket, akkor azt gondolom, hogy valóban nem volt megfelelő ez az előkészítés.

(14.00)

Többször szó esett arról, hogy milyen mértékben csökkennek a zöldfelületek, és ebben a vonatkozásban mindig csak arról van szó, hogy az agglomerációs településeken lévő belterületbe vonások, amelyek károsak, és valóban a budapesti zöldfelület-csökkenések meg sem jelennek ezekben a kérdésekben. Egy számadat szerint évente körülbelül 10 hektár zöldfelület tűnik el a fővárosban. Ez borzasztóan magas szám. Nem nagyon hiszem, hogy be tudtak számolni kormánypárti képviselők és főleg a főváros vezetése arról, hogy az elmúlt 8-10 évben hány új közparkot hoztak létre, hány új erdőtelepítést végeztek a fővárosban.

Egy másik mérőszám a fővárost elhagyók száma. Ma divatos szóval azt lehet mondani, hogy óránként három ember hagyja el a fővárost. Igaz, hogy van betelepülés is, de a betelepülők száma nem éri el a fővárost elhagyók számát, sőt lényegesen alatta marad annak.

Képviselő úr a vízbázissal kapcsolatban azt mondta, hogy először a településeknek kellene a tárgyalásokat lefolytatni. Igaza van, én is ezt gondolom, de ezt a tárgyalási lehetőséget meg kellene hagyni a települési önkormányzatoknak és a fővárosnak, és meg kellene hagyni azt a lehetőséget is, hogy a települések döntsék el, akarják-e, hogy az ő településük lakosságszáma folyamatosan növekedjen, vagy azt mondják - mint ahogy 2001-2002-ben Budakeszi mondta -, népszavazást írunk ki azért, hogy megtudjuk, az emberek akarják-e, hogy új lakópark épüljön. Egy másik településen pedig azt írták ki a települési tábla alá 2000-2001-ben, hogy megtelt a település. Hagyjuk meg nekik ezt a lehetőséget, mert erre az önkormányzati törvény szerint jelen pillanatban is minden jogosítványuk megvan.

Az én választókerületemben a települések úgy védekeznek a kitelepülők ellen, hogy vagy nagyon magasan tartják az ingatlanjaik árát, vagy pedig olyan feltételekhez kötik a kiköltözést, amivel ki lehet szűrni, hogy ne csak ingatlanpanamákban vesztesen maradt emberek költözzenek a Dél-Pest megyei régióba, hanem olyan emberek, akik munkát és életlehetőséget keresnek az adott településen.

Budapesten az elmúlt nyolc évben ötszáz tantermet zártak be. S nem azért, mert a gyerekek száma ilyen drasztikus mértékben csökkent, hanem azért, mert a kiköltöző gyerekek az agglomerációban tanulnak tovább. Ez a törvény sem az oktatásról, sem az egészségügyről, sem a közszolgáltatásokról nem rajzol fel olyan jövőképet, amit jó szívvel lehetne támogatni.

Keller képviselő úr körzetében van Dél-Pest megye egyetlen kórháza Törökbálinton. Egy olyan tüdőgyógyintézetről van szó, amelyik egész Pest megyét kénytelen ellátni. De gondoljunk bele abba, hogy egy váci vagy gödöllői embernek milyen nehéz eljutni Törökbálintra! Ezt a kérdést tehát össze kell kötnünk a közlekedéssel is. Ugyanakkor - s ezt is csak negatívumként lehet elmondani - csak a közlekedés figyelembevételével nem lehet egy ilyen jogszabályt megalkotni.

Azt gondoljuk és azt mondjuk, hogy a fővárosból kiköltöző emberek egy idő múlva munkalehetőségeket is fognak követelni maguknak azokon a településeken, ahol élnek. Erre sem ad választ ez a törvény.

Még egy nagyon fontos dologról nem beszéltünk, mégpedig arról, hogy a közép-magyarországi régióban 2002-ben elkezdődött egy olyan különválási kezdeményezés, amit elsősorban az ott élő emberek próbáltak meg véghezvinni. Az önkormányzati váltás után Pest megye jelenlegi kormányzati koalíciója bírósági úton támadta meg azt a népi kezdeményezést, hogy Pest megye lakossága - közel 1 millió 300 ezer ember - népszavazáson tudja eldönteni, hogy akar-e Budapesttel egy régiót alkotni. Jelen pillanatban pedig ott tartunk, hogy a Pest megyei közgyűlés szocialista elnöke saját ötleteként veti fel, hogy a pénzek megszerzése szempontjából mégiscsak jobb lenne, ha Budapest és Pest megye külön régiót alkotna.

Azért mondjuk azt, hogy az agglomerációról szóló törvény jelen állapotában egyszerre túl általános, illetve túl speciális, mert nagyon sok olyan probléma van, amit meg kellene oldania, nagyon sok terület pedig egyszerűen nem is került bele ebbe a törvényjavaslatba. Ezért mondtuk ma már többször is, hogy általános vitára sem tartjuk alkalmasnak, s arra sem tartjuk alkalmasnak, hogy ezeket a hibákat módosító javaslatokkal ki lehetne javítani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)