Készült: 2024.03.29.14:40:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (2011.03.24.), 86. felszólalás
Felszólaló Dr. Vinnai Győző (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:28


Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A mai vitában többször elhangzott, hogy miért van szükség alkotmányozásra. Szeretném néhány mondatban ezt megvilágítani, hiszen én magam is történelminek gondolom a pillanatot, és büszke vagyok arra, hogy ebbe a folyamatba bekapcsolódhatok, illetve részese lehetek. Hiszen az 1989-90-es demokratikus átalakulás óta több mint két évtized telt el, és a Magyar Országgyűlés képtelen volt megalkotni az új alkotmányt. Képtelen volt, mert vagy nem volt meg a politikai és társadalmi felhatalmazása, vagy ha megvolt a kétharmados többsége, mint például 1994 és '98 között, akkor ugyan hozzákezdett, és ahogy ma Kósa Lajos képviselőtársamtól hallottuk, pepecselt vele, de nem volt bátorsága végigvinni a folyamatot.

2010 áprilisában a választópolgárok felhatalmazták a Fidesz-KDNP-frakciószövetség tagjait, hogy alkotmányozzanak, s nekünk van bátorságunk élni ezzel a társadalmi felhatalmazással. Mi nem paktumpolitikát folytatunk az emberek feje fölött, hanem kikérjük a véleményüket. A nemzeti konzultáció során - nagyon nagy szám - közel egymillió ember nyilvánított véleményt, küldte vissza a kérdőíveket. Ez is azt bizonyítja, hogy a készülő alaptörvény nem pártalkotmány, hiába sulykolják ezt egyesek, hanem mindenki alaptörvénye.

Az MSZP és az LMP felelőssége az, hogy nem vesznek részt a parlamenti vitában, pedig a lehetőségük megvolt erre, sőt arra is, hogy saját alaptörvény-koncepciót és konkrét szövegtervezetet nyújtsanak be. Nem éltek vele, lelkük rajta. Magatartásukkal számoljanak el az emberek előtt, s saját lelkiismeretük előtt is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy két kérdésről nagyon röviden szóljak. Az egyik a jogforrás, a történetisége az új alaptörvénynek, hiszen ahogy egy nagy gondolkodó fogalmazott, a múlt iránti társadalmi érdeklődés, a múlt megbecsülése és tisztelete valójában a jelen önbecsülése és a jövő lehetősége is. Kölcsey (sic!) így írja ezt az Emléksorokban: "A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek.", "Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék." Azért mertem ezt az idézetet mondani, mert magam is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jövök, ahol Kölcsey közel kétszáz évvel ezelőtt papírra vetette a Himnuszt, nemzeti imánkat.

Milyen jogforrások vannak, amelyekre a mostani alkotmánytervezetnek építenie kell? Hiszen nekünk, magyaroknak még nem volt írott alkotmányunk. Nem volt, mert az 1949. évi XX. törvénycikket, amelyet alaptörvényként egy diktatórikus rendszer ránk oktrojált, én nem tekintem a mi alaptörvényünknek. Ha visszatekintünk a történelmünkben, látjuk, hogy igen korán, a XIII. század elején találjuk az első forrásunkat, amely bizonyos sarkalatos jogokról rendelkezik. Igen, képviselőtársaim, ez az Aranybulla 1222-ből, ahol megjelenik a túlzott hatalommal, a túlzott királyi hatalommal szemben az ellenállás joga. Talán kevesen tudják, de hadd mondjam el, e tekintetben akkor az elsők között voltunk Európában, igen, hét évvel a Magna Charta után.

A másik kiemelkedő történelmi pillanat az 1848-as forradalomhoz, nevezetesen az áprilisi törvényekhez köthető. Ekkor sikerült lerakni a modern polgári Magyarország jogi alapjait, amely a mai népképviseleti parlamentarizmus, a jogrendszer és a közigazgatás valódi fundamentumát jelenti. A mostani alaptörvény-tervezetünk koncepciója és szövege minden tekintetben épít erre a történetiségre, és kimondatlanul vagy kimondottan is vállalja, hogy a sokáig íratlan alkotmánynak is tekinthető 1848-as törvényeket tiszteli, és szellemiségét, jogi irányát ma is meghatározónak tekinti.

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy az alaptörvény szövegébe bekerült a jó közigazgatáshoz való jog - idézőjelben ez a jó közigazgatáshoz való jog -, nevezetesen, hogy a közigazgatási, hatósági eljárásokra vonatkozóan is alkalmazni kell a tisztességes eljárás követelményét. A hatóságoknak részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül kell az emberek ügyeit elintézni. Ha ez nem így történik, akkor petíciós jog alapján kérelemmel és panasszal lehet élni. Az államnak hatékonyan kell működnie, és ennek a közszolgáltatások színvonalának emelésében, a közügyek jobb átláthatóságában és a polgárok esélyegyenlőségének elérésében kell kifejeződnie.

Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül szeretnék utalni arra, amit mindenkinek tudni kell, hogy az alaptörvény jogrendszerünk alapja, minden más jogszabály az alkotmányból ered, és azzal nem lehet ellentétes. Azt gondolom, hogy rendelkezéseit a Nemzeti hitvallásban foglaltakkal, és történelmi - idézőjelben történelmi - alkotmányunkkal összhangban lehet értelmezni.

A benyújtott alkotmánytervezetet szellemiségében és szövegében méltónak tartom és elfogadásra javaslom, hiszen kifejezi történelmünket, hagyományainkat, hitünket, magyarságunkat, európaiságunkat, a szabadság és demokrácia melletti elkötelezettségünket. A szöveg azzal kezdődik, hogy "Isten, áldd meg a magyart", és én, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jöttem, ugye, azon a vidéken, Szatmárcsekén írta ezeket a sorokat Kölcsey, engedjék meg nekem, hogy úgy fejezzem be: "Nyújts feléje védő kart".

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(13.50)




Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai