Készült: 2024.04.23.20:18:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

133. ülésnap (2000.04.12.), 321. felszólalás
Felszólaló Tóth Imre (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:21


Felszólalások:  Előző  321  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH IMRE (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításról, a T/2401-esről egyszerűsített formában olyan módon is szólhatnánk, hogy feladatot át a kamaráktól, hova: az önkormányzatokhoz. De az előttem szólók megvilágították, hogy ez lényegesen bonyolultabb folyamat. A törvénytervezet a vállalkozói igazolványok kiadását a körzetközponti feladatokat ellátó önkormányzati jegyzőkhöz rendeli. Ez a megoldás elsősorban a vállalkozók oldaláról egyszerűsíti a vállalkozói igazolvány kiváltásának módját, de más oldalról, a kormány eredeti szándékainak megfelelően erősíti az önkormányzati körzetközpontok szerepét az igazgatási eljárásokban.

Ezzel párhuzamosan felvetődnek - mint ahogy itt a vitában mindkét oldalról elhangzott az előbb - a feltételek biztosításának kérdései: épület, eszköz és személyi feltételek. Kétségtelen, hogy új feladatterheket kapnak az önkormányzatok, de ez természetesen a feltételek biztosítása nélkül nem lenne korrekt, és ezt senki sem akarja. Nézetem szerint azok, akik azt mondják, hogy nulla egységet kell a feladatra fordítani, azoknak ugyanúgy nem lehet igazuk, mint azoknak, akik azt mondják, hogy, mondjuk, maximáltan 10 egységet. Valahol a kettő között lesz az igazság. Az az idézet a belügyminiszter úrtól, amely az imént elhangzott, biztos, hogy felvet bizonyos problémákat, hiszen tudjuk, hogy az okmányirodák kapacitása pillanatnyilag nincs leterhelve, de az útlevélbelépéssel most még ebben az évben és a jövő év januárjában a gépjárművekre vonatkozó okmányokkal feltétlenül le lesz terhelve, tehát valami bővítésben gondolkodni kell.

Ugyanakkor hangsúlyosan vissza kell térni azokra az okokra, amelyek szükségessé tették az új kamarai törvény megalkotását, a kamarai közfeladatok áttekintését, átadását. A '94. évi XVI. törvény egyértelműen a gazdasági kamarák feladatává tette a vállalkozások, gazdálkodók, termelők egységes nyilvántartását, regisztrációját vállalkozási formánként, tevékenység és termékkibocsátás szerint, valamint az erre a regisztrációra épülő úgynevezett gazdaságszerkezeti nyilvántartások felállítását országosan egységes szerkezetben. E nyilvántartások felállítását égetően szükségessé tették az Európai Unió szabványai, ajánlásai, valamint az a tény, hogy sem a termelői, vállalkozói kör, sem az ágazati irányítás nem rendelkezett és sajnos napjainkban sem rendelkezik az operatív, a gazdasági döntéseket, a termelés szervezését megalapozó információkkal. Ez napjainkban különösen az agrárágazat égető problémája is, az itt kialakult válság egyik alapvető és meghatározó oka az információk, és ezek operatív áramlásának, rendelkezésre állásának hiánya a termelői, gazdálkodói és az ágazatirányítási szintek között.

A korábbi kormányzati döntések a kamarák feladatává tették a vállalkozói igazolványok kiadását, nyilvántartását, ugyanakkor feladatuk volt az őstermelői igazolványok kiadása, nyilvántartása, a cégbíróságok által szolgáltatott adatok; és meghatározott eljárási rend szerint a társas vállalkozások, szövetkezetek nyilvántartása is. Ezzel az EU-szabványoknak, ajánlásoknak való megfelelés volt a cél. Az európai uniós ágazati rendszerek a vállalkozások, a gazdálkodók, a termelők teljes körű adatait tartalmazzák, alapját jelentik a támogatások folyósításának, ezek felhasználásának, ellenőrzésének, a termelési kvóták meghatározásának, ellenőrzésének, egy-egy ágazat ár- és piaci viszonyai naprakész követésének. Tehát látható, hogy nem egy egyszerű, hanem egy bonyolult folyamatról és jelentőségű ügyről van szó.

Sajnos ismételten meg lehet állapítani, hogy a gazdasági kamarák azonban ezen feladataikat nem látták el maradéktalanul. Itt az ellenzéki oldal vitagondolatai között felmerült, hogy gyakorlatilag drágább lesz a szolgáltatás. Én azt mondom, hogy könnyen meglehet: abszolút számokban. De nézetem szerint az a drága szolgáltatás, amely nem szolgáltat, és ezzel szemben itt egy valóságos szolgáltatás kell hogy álljon, hiszen önkéntes kamarai tagságról van, azaz lesz szó.

Ugyanakkor jelen törvénymódosítás kapcsán, elkerülendően a hasonló hibákat, fel kell vetni, hogy a vállalkozói igazolványok kiadása, nyilvántartása csak egy induló szegmense az ágazati regisztrációnak, az operatív gazdaságszerkezeti információs rendszereknek. A jelen előterjesztés is tartalmazza, hogy a kamarai közfeladatok megszűnése, átadása miatt a továbbiakban nem lesz olyan intézmény, szervezet, amely az egyes ágazatok szereplőit egységes szerkezetben, operatív információs rendszerben teljeskörűen kezelné.

A fentiek figyelembevételével át kell gondolni, vagyis tervezni kell az ágazati minisztériumok információs rendszereinek on-line-kapcsolatát, információval való feltöltésük, folyamatos ellátásuk kérdését. Ez annál is indokoltabb, mivel ilyen rendszerek kialakításáról például az agrárágazat területén törvény rendelkezik. Ugyanakkor pont az agrárágazatban a vállalkozási tevékenység elkezdésének alapvető fizikai feltételei is vannak, például földterület, állatállomány és mindezen feltételek kontrollja; jelenleg csak és kizárólag az FVM megyei hivatalain, a falugazdász-hálózaton keresztül lehetséges. Ugyanakkor az FVM-nek rendelkeznie kell a vállalkozásokra vonatkozó információkkal, a termelés szervezési, felmérési, rendtartási feladatainak ellátása érdekében.

Megítélésem szerint a Belügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium mellett a tervezési-kivitelezési feladatok ellátásába be kell vonni mint felügyeletet ellátó minisztériumot az FVM-et is, meghatározva a kapcsolódási pontokat, az információk áramoltatásának, nyilvántartásának rendjét, formáját. A kamarai feladatok átadásának kulcskérdése a feladatok ellátásához szükséges informatikai infrastruktúra időben történő rendelkezésre állása. Ennek megteremtésére megközelítőleg öt hónap áll rendelkezésre, mely határidő véleményünk szerint bizony szoros, ha a jelen előterjesztés szándékai szerint lehetőleg zökkenő és fennakadás nélküli feladatellátásban gondolkodunk. Rendkívül időigényes és felelősségteljes feladat az adatmodellek elkészítése, a kapcsolódási pontok tervezése, meghatározása, az adatvédelem, a hozzáférési rendszer kialakítása, a felhasználói rendszer kivitelezése, az elektronikus iktatás, postázás és így tovább. Ki kell alakítani, és megfelelő szinten ki kell képezni a feladat ellátásához szükséges szakemberlétszámot, mind központi, mind területi szinten biztosítani kell megfelelő elhelyezésüket és mindezek anyagi, finanszírozási feltételeit.

 

(20.10)

 

Ezzel kategorikusan és tételesen szembe kell nézzünk. Az adatállományok feltöltésére, ellenőrzésére csak ezután kerülhet sor, ami alapfeltétele a feladatok átadásának és azok folyamatos ellátásának.

Az előterjesztés szerint a BM, valamint a GM a jogalkotási tevékenységgel egy időben megkezdte a szervezeti és pénzügyi feltételek felmérését, az ügyintézési és informatikai struktúra kialakítására vonatkozó elgondolás elkészítését, de ebbe a folyamatba - itt ismételni szeretném -, a kialakítandó rendszerbe integrálni kell az FVM-et, illetve a minisztérium rendszerét.

Egyes bekezdésekhez néhány konkrét észrevételt kívánok tenni. Az előterjesztés változatlan formában meghagyja a '90. évi V. törvény 4. §-ának (6) bekezdését. Ezt hatályon kívül kell helyezni nézetem szerint, tekintettel arra, hogy ez még a kamarának ad feladatot, ugyanakkor a törvénymódosítás szerint nem a kamara az engedélyező hatóság. Az előterjesztés 2. §-ában az eredeti törvény 4/A. §-sal történő kiegészítésével szabályozza a fenti kérdést.

Lehet, hogy a törvény 14. §-ának bekezdéseit egy e) bekezdéssel - a tisztességtelen piaci magatartás megállapítása esetén cíművel - talán célszerű lenne kiegészíteni, mert a 13. § csak a kamarai tagok esetében teszi lehetővé a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok alkalmazását. Ugyanakkor a zavarosban halászók viszont kerülni fogják a kamarai tagságot, utolérésük pedig - ismerve a magyar bíróságok átfutási idejét - hosszú tortúrát helyez kilátásba. Ez nem állhat érdekünkben.

Úgy gondolom, hogy a vállalkozói igazolvány kiváltásakor a körzetközponti jegyzőnek automatikusan tájékoztatást kellene adnia a bejelentkező vállalkozó székhely, illetve telephely szerint illetékes önkormányzata jegyzőjének, önkormányzati adószervének a vállalkozás megkezdéséről. Ugyanezt a szabályt kellene érvényesíteni a vállalkozások megszűnése esetére is azzal, hogy a körzetközponti jegyző az illetékes hatóságoktól bekéri az adott vállalkozásokra vonatkozó adóigazolásokat is.

Ha mélyebben átgondoljuk, akkor az előterjesztésben jelzett törvénymódosítási körön túl - és ezt szeretném hangsúlyozni - a fentiek figyelembevétele esetén további öt-hat törvénymódosítás valószínűsíthető.

Mindezek mellett a módosító indítványok benyújtásával és azok elfogadása mellett támogatjuk az FKGP frakciója részéről, és elfogadásra javasoljuk a törvénytervezetet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  321  Következő    Ülésnap adatai