Készült: 2024.03.29.08:57:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

103. ülésnap (2011.06.23.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Hiller István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Oktatási, tudományos bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HILLER ISTVÁN, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Az egyházakkal és a hitélettel kapcsolatos törvények története Magyarországon a magyar parlamentarizmus történetének talán legszínvonalasabb vitáit eredményezte. Így volt ez 1895-ben és a későbbiekben is. Így volt ez akkor, amikor a gróf Zichy vallás- és közoktatási miniszter által beterjesztett törvények igazán nagy, egymás között is néha heves vitákat, ugyanakkor magas intellektuális szintet hoztak. Akkor vallásügyi forradalomról beszéltek ebben a Házban és az akkori sajtóban. Helyes, ha ennek a hagyománynak, egyfajta tradíciónak a követői kívánunk lenni, és a véleményeinket úgy ütköztetjük, hogy megfelelő szakmai és intellektuális szint kapcsolódik hozzá.

(8.50)

Én próbálom ezt követni akkor, amikor az oktatási bizottság kisebbségi véleményét fogalmazom meg.

Nyilvánvalóan a bizottság feladatából következően nem a törvény egészéről, hanem a bizottság kompetenciájába, elsősorban az intézményfenntartói szerepből, az oktatással kapcsolatos szerepkörből szeretném a gondolataimat levezetni.

Az, hogy ezt a kérdést a törvény tárgyalja, szabályozni kívánja, helyes. A szabályozásnak több pontja azonban, azt gondolom, a többség számára is átgondolandó. Van olyan megközelítés, amely lehet, hogy még törvényalkotói szándékot is félreértve fogalmaz, más tekintetben pedig olyan véleménykülönbségeket takar, amelyek a vitát a mai nap - és a későbbiekben is nyilvánvalóan - itt és a szélesebb nyilvánosság előtt is magyarázzák. Két ilyenre szeretnék rámutatni, nem feltétlenül a teljesség igényével, inkább azzal a céllal, hogy irányokat bemutassak.

Természetes, hogy bármely egyház a saját hittételei, a saját véleménye, a saját világképe alapján kívánja oktatási tevékenységét formálni, azért végzi ezt a tevékenységet. Helyes, ha az állam ehhez közelít, azzal az elvvel, amely az állam és egyház szétválasztásának két évszázados európai alapelvét vallja és valósítja meg a gyakorlatban.

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ez a két elv ütközik. Ilyen például az a helyzet, amikor egy olyan település iskolájáról beszélünk, amely településen egyetlen iskola van. Ebben az esetben, ha ez az iskola egyházi fenntartóhoz kerül, értelemszerűen ez az egyház saját világképének, saját hitéletének megfelelően kívánja az oktatást formálni, az állampolgár, a szülő, más tekintetben a gyermek viszont elveszíti azt a lehetőségét, hogy ott helyben, saját településén - mivel egyetlen iskola létezik - választhasson akár világnézeti különbséggel, akár, ha nem vallásos iskolába kívánja járatni gyermekét. Ezért ennek a pontosítása, a pontos megfogalmazása a törvényben lényeges, éppen azért, hogy mindenki saját világnézetének szabadságával élve tanítsa, taníthassa gyermekét.

Egy másik kérdéskör a törvényben az egyházak olyan szerepét vizsgálja, olyan tevékenységi körét, amely úgymond nem gazdasági, és ott felsorol jó néhány pontot. Tisztelettel felhívom az előterjesztő figyelmét, a kormányzat, államtitkár úr figyelmét, hogy itt súlyos hibák vannak. Felsőoktatási intézmény esetében például egyházi fenntartó, egyházi felsőoktatási intézménynél tanulmánykötetek, konferenciák, publikációk, különböző szakmai és tudományos rendezvények nem kerülnek úgymond gazdasági körbe. Ez teljes megkülönböztetés az állami fenntartású felsőoktatási intézmények számára, következésképpen, ha egy publikáció megjelenik, ha egy tanulmánykötet megjelenik, és azt egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény jelenteti meg, előnyben van az államival szemben. Ez olyan megkülönböztetés, ami, azt gondolom, felesleges és rossz, ezért azt fogjuk javasolni módosító indítványokkal, hogy ezeket a kormányzó többség átgondolni szíveskedjék, egy törvény elkészítése céljából, amely hosszú távon szolgálja az ország érdekeit.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai